Mint kiderült, nemcsak az illetéktelen fakitermelőket, hanem az erdészeket is sokkal nagyobb bírságokkal sújthatják. Az idei 51-es számú sürgősségi kormányrendelet, amely a korábbi, 2010-ben elfogadott 171-es számú törvényt módosítja, szerdán lépett érvénybe, jelentősen növelve a hatóságok által az erdészeti kihágásokért kiróható bírságok összegét. A szaktárca szerint nemzetbiztonsági kérdés a törvénytelen fakitermelés megállítása, de a módosítások más változásokat is eredményeznek.

Cătălin Mutică, a Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság vezetője szerint a törvény az erdőtulajdonos magánszemélyeket is arra kötelezi, hogy kössenek szerződést az őrzésre és adminisztrálásra az erdészeti hivatalokkal, de ehhez rendelkezniük kell a tulajdonjogot igazoló hivatalos iratokkal. „Egy erdészeti hivatal nem vehet ügykezelésbe olyan területet, amelynek tulajdonosa nem rendelkezik megfelelő dokumentumokkal, és ha nincs kijelölve a terület határa. Ha nem él a tulajdonos és nincs lefolytatva a hagyatéki tárgyalás – sok ilyen eset van –, a helyzet elég bonyolult” – vázolta az igazgató.

Mivel a törvény által kilátásba helyezett bírságok mintegy 30 százaléka az erdészekre vonatkozik, szerinte az országos átlagbér alatti fizetésekkel rendelkező alkalmazottaknak egy-két ilyen bírság után el kell adniuk valamit otthonról, hogy ki tudják ezeket fizetni. „Sok és nagy összegű bírság érinti őket, mintha ők lennének az erdők ellenségei. Reméljük, ezek miatt nem hagyják ott állásukat az erdészek” – értékelt Mutică. Hozzátette, nem a bírságoktól való félelemre, hanem a mentalitás változására lenne szükség ahhoz, hogy az emberek ne lopjanak fát az erdőkből.

Szerződések szűnnek meg

A Csíki Magánerdészet esetében több mint ezer olyan szerződés válik semmissé, amelyeket magánszemélyekkel kötöttek korábban kisebb területek őrzésére, közölte Májer Emese, a hivatal vezetője. „Azóta sokan meghaltak, eladták, volt olyan is, hogy valaki kézzel írott meghatalmazást adott arról, miszerint az apja volt a tulajdonos. A hagyatéki eljárásokat nem folytatták le, lehetetlen helyzet áll elő” – érzékeltette a törvénymódosítás hatását.

A szakember szerint túlzottak az erdészeket érintő bírságok, és azt sem értik a szakma képviselői, hogy miért volt szükség ezeket a változásokat sürgősségi kormányrendelettel, az erdészek képviselőivel való egyeztetés nélkül elfogadni. Májer Emese szerint ha kicsi a pénzbírság, ha nagy, a kisebb lopásokat elkövetők úgysem tudják ezt kifizetni, így esetükben ezután is a bírságok közmunkává alakítása történik majd.

Borsos bírságok

A törvénymódosítás szerint az erdészeti kihágások miatt kirótt bírságok összege jelentősen növekszik, a területek törvényes tulajdonosait 1000-től 5000 lejig terjedő büntetéssel sújthatják, ha nem biztosítják az őrzést, vagy nem jelölik ki a terület határait. 1000-től akár 5000 lejig terjedő szankció vonatkozik az erdészeti személyzetre is kihágás esetén. 1000 és 12 000 lej közötti bírság jár mindazoknak, akik törvénytelenül vágnak ki fát, facsemetét vagy karácsonyfának valót, amennyiben a kár értéke nem haladja meg az adott fafajta „lábon álló” köbméterenkénti átlagértékének ötszörösét.

Öt- és tízezer lej közötti büntetéssel, illetve a faanyag elkobzásával sújthatók azok, akik eredetet és törvényes kitermelést igazoló irat nélkül szállítják, átveszik, tárolják vagy feldolgozzák a faanyagot – beleértve a karácsonyfának szánt fenyőt is. 3000–6000 lejt fizet az is, aki lejárt érvényességű kísérőlevéllel szállít fát. A törvénytelen szállításra használt járműveket elkobozhatják, ugyanakkor a csendőrség is bírságolhat.