Erdélyi lelemény nélkül „fagyhalált” okoz az energiadrágulás a téli fóliaházas termesztésben

RIPORT – Beteheti az ajtót a téli fóliaházas termesztésnek Erdélyben az óriási energiadrágulás, amely újabb súlyos érvágást jelent a külföldi, minden szempontból előrébb tartó termelőkkel versenyezni sem tudó helyi gazdáknak. A Kolozs megyei Györgyfalván fóliaházakban termelő Vitus Csaba szerint csakis sok munkával és leleményességgel, rugalmassággal és kiváló alkalmazkodóképességgel, no meg a nagyáruházláncok képében megnyilvánuló szerencsével lehet a versenypályán legalább életben maradni. Riportunkból az is kiderül, hányszoros energiadrágulást kellett „lenyelnie” a télen egy fóliaházas termelőnek.

Páva Adorján

2023. március 11., 09:302023. március 11., 09:30

Vitus Csaba györgyfalvi termelő a télen is fűtött fóliaházban •  Fotó: Páva Adorján

Vitus Csaba györgyfalvi termelő a télen is fűtött fóliaházban

Fotó: Páva Adorján

RIPORT – Beteheti az ajtót a téli fóliaházas termesztésnek Erdélyben az óriási energiadrágulás, amely újabb súlyos érvágást jelent a külföldi, minden szempontból előrébb tartó termelőkkel versenyezni sem tudó helyi gazdáknak. A Kolozs megyei Györgyfalván fóliaházakban termelő Vitus Csaba szerint csakis sok munkával és leleményességgel, rugalmassággal és kiváló alkalmazkodóképességgel, no meg a nagyáruházláncok képében megnyilvánuló szerencsével lehet a versenypályán legalább életben maradni. Riportunkból az is kiderül, hányszoros energiadrágulást kellett „lenyelnie” a télen egy fóliaházas termelőnek.

Páva Adorján

2023. március 11., 09:302023. március 11., 09:30

Fűszernövények, palánták, dugványok, szamócaeper, kis és nagy cserepes virágok, többfajta muskátli, szegfű, boglárka, jácint – mindez télen is, a nem éppen mediterrán időjárásáról híres Kolozs megyei Györgyfalván. Ahol Vitus Csaba helyi gazdálkodó fóliaházaiba betérve az ember hirtelen elfelejti, hogy éppen mennyire barátságtalan kint az időjárás. Merthogy a sátrakon kívül még nőnapkor is fel lehet fedezni egy-egy hófoltot a Kolozsvár melletti, dimbes-dombos, tengerszint felett nagyrészt 600 méter felett fekvő, magyar többségű falu lankás-lejtős, szeles utcáinak, udvarainak északi oldalán.

Persze a csodálatos, télen is igazi tavaszt-nyárt idéző látványnak ára van. Mégpedig nagy, főleg az elmúlt időszakban tapasztalt dráguláshullám miatt.

Vitus Csabát a szinte mindenkit megviselő energiaválság kapcsán a télen is fóliaházas gazdálkodást folytató termelőket sújtó dráguláshullámról, egyéb problémákról, kilátásokról, a nagy áruházláncokkal ápolt kapcsolatáról, külföldi konkurenciáról, a helytállás titkairól faggattuk Györgyfalván.

Bontják a régi fóliaházakat •  Fotó: Páva Adorján

Bontják a régi fóliaházakat

Fotó: Páva Adorján

A termelővel először családi házánál találkoztunk, amely mellett anno beindította a fóliaházas termelést – éppen a régi sátrak bontását vezényelte, amelyeket elad, illetve eladományoz, a mostani dráguláshullámtól függetlenül.

•  Fotó: Páva Adorján

Fotó: Páva Adorján

Ugyanis korábban jóval modernebb fóliaházakat építtetett a falu másik végén. A termelés már itt zajlik. Összesen négyezer négyzetméteren, amelyből kétezret fűtenek. Bár olyan kazánt vásároltak tavaly, amellyel akár egyhektárnyi területet is fűteni lehet. Csakhogy ahhoz már kellett volna egy 40-50 köbméteres puffertartály is, ami sokba került, nem tudták beszerezni. Emiatt a kazán nem működött a leghatékonyabban, hiszen nagyon nagy az égési beltere: majdnem négy nagy szalmabála is belefér.

Az új kazán •  Fotó: Páva Adorján

Az új kazán

Fotó: Páva Adorján

Energiafelemésztő árak

„Rá voltunk kényszerítve, hogy valamit változtassunk, mivel már tavaly márciusban úgy felment a pellet ára, hogy képtelenség volt megfizetni. Mert korábban pellettel fűtöttünk, az nagyon jó volt. Évente 16 kamionnyit használtunk el úgy, hogy akkor még nem volt meg fent az utólag épített, szintén 2000 négyzetméteres új fóliasátor: tehát ez a mennyiség ment el a házunk melletti régi, 1100 négyzetméternyi, plusz a fenti első, kétezer négyzetméteres fóliaház kifűtésére” – ismerteti a gazda.

A télen is fűtött fóliasátor kívülről •  Fotó: Páva Adorján

A télen is fűtött fóliasátor kívülről

Fotó: Páva Adorján

Ám le kellett cserélniük a pelletes kazánokat.

Idézet
Most csak egy kamionnyi pellet 39 ezer lej lett volna. Miközben nálunk a téli eladás hetente olyan 4000 lejt tesz ki. Erre a télre legalább 20 kamionnyi kellett volna.

Hogyha úgy dolgozol, hogy vannak szerződéseid, mint nekünk, akkor nagyjából ki tudod számolni, hogy mennyi lesz az eladás, tehát semmiképp nem érte volna meg. Még ez az enyhe tél is keresztbe tett, hát még ha hidegebb lett volna” – panaszolja a györgyfalvi termelő.

A legújabb fóliasátor, amelyet télen nem fűtöttek •  Fotó: Páva Adorján

A legújabb fóliasátor, amelyet télen nem fűtöttek

Fotó: Páva Adorján

Felidézi: a jobb, újabb sátorban pellettel korábban a 18 Celsius-fokos hőmérsékletet tudták tartani, a kazán önműködően nyomta a meleg vizet a fóliaházban kiépített csőrendszerbe. De egyéb tüzelőanyaggal, darálékkal, dióhéjjal, száraz kukoricával is tüzeltek. „Ezen a télen fent szalmabálákkal fűtöttünk, 600 darabot égettünk el, és már több mint 200 méter fát, három kamion brikettet.

Idézet
De hiába új és nagy a kazán, így már nem tudtuk tartani a 18 fokot, inkább a 7-8-10-12-t. Ennek az a következménye, hogy a növények nem olyanok, mint amilyenek lehetnének, nem növekednek úgy, ahogy kell, nagyobb a páratartalom, miközben nemcsak a kellő hőmérséklet, hanem a fény hiánya is befolyásolja a fejlődést

– vázolja Vitus Csaba. – Külföldön persze utóbbit is pótolják lámpákkal, nekem is vannak, de hát azok is annyit fogyasztanak, hogy nem is használtuk őket, csak felszereltük. Vannak nagyon jó LED-es világítótestek, amelyek nem fogyasztanak sokat, de azok nagyon drágák.”

•  Fotó: Páva Adorján

Fotó: Páva Adorján

Amikor arról faggatjuk, mekkora energiadrágulást tapasztal mondjuk két évvel ezelőtthöz képest, rávágja: ezelőtt két évvel még volt olyan cash-flow (cégen belüli pénzmozgás) táblázata, amelybe be sem vezette az áram- és fűtésköltséget. Akkor még a bérköltségek voltak a legmagasabbak. Azóta nőttek a fizetések, de mégsem az a legnagyobb tétel, hanem az energia.

Idézet
Például míg korábban télen olyan 1000 és 2000 lej közötti villanyszámlánk volt, az most 9000 lej. A fűtésköltségek legalább a négyszeresére nőttek. Miközben a mi áraink ugyanott maradtak, hiszen a külföldiek nagyon jó árban tudják megtermelni a növényeket automatizált fóliaházakban.

Ilyen körülmények között nekünk csak akkor érheti meg, ha nagyon ügyes az ember, és jól forgatja magát” – ad hangot véleményének a fóliaházas gazda. Ugyanakkor náluk az nem is kérdés, hogy érdemes-e csinálni, mert amikor 2019-ben megvalósították a nagy beruházást, akkor kölcsönöket vettek fel, „ezért muszáj csinálni”.

•  Fotó: Páva Adorján

Fotó: Páva Adorján

Startból elveszített verseny

Eközben az állam nemigen segíti munkájukat. „Mint cég, nem kapunk semmiféle támogatást. Nem beszélve arról, hogy itt, nálunk, Györgyfalván a vízzel, az úttal is gondjaink vannak, sok pluszköltséget generál” – jelenti Ki Vitus Csaba. Aki felidézi, hogy induláskor a Pro Economica Alapítványon keresztül kaptak magyar állami támogatást 15 ezer euró értékben, ami a töredéke annak, amennyit be kellett fektetni az évek során.

A román mezőgazdasági kifizetési ügynökség (APIA) ilyen formájú – azaz intenzív, termelőasztalos – fűszernövény-termesztésre nem ad támogatást. Lett volna egy pályázati kiírás, amin keresztül kaphattak volna támogatást, de azt végül lefújták, mert kiderült: egyesek az előre megszerzett információk ismeretében úgy állították össze iratcsomójukat, hogy biztosan nyerjenek. Igen ám, de Vitus közben fizetett egy pályázatíró cégnek, a pénzt pedig nem kapta vissza.

Vitus Csaba  és „növényfelelős” unokatestvére, szintén Vitus Csaba •  Fotó: Páva Adorján

Vitus Csaba és „növényfelelős” unokatestvére, szintén Vitus Csaba

Fotó: Páva Adorján

Idézet
Az egyetlen segítség az volt, hogy a román állam az Agro IMM programon keresztül kölcsönt adott alacsony kamattal, és az első évben nem kellett fizetni törlesztőrészletet. Most is lesz egy ilyen: valószínűleg felvesszük, kifizetjük belőle a korábbi hitelt. Szóval toljuk magunk előtt a nagy hógolyót”

– érzékelteti a nehézségeket a gazdálkodó. Persze a felvásárlók nem kalkulálták bele áraikba az energiadrágulást. „Ugyanakkor tudni kell, mi nem úgy dolgozunk, hogy kiállok, és eladok 100-200 cserepet. Mi évente 900 ezer cserepes növényt állítunk elő és adunk el. Ilyen mennyiségnél már másképp számol az ember, jóval kisebb az ármozgás” – tájékoztat.

•  Fotó: Páva Adorján

Fotó: Páva Adorján

Ráadásul külföldön még kisebbek az árak. „Kint voltam ezelőtt egy hónappal Essenben egy nemzetközi virágkiállításon, amelyen fűszernövényesek is részt vettek.

Idézet
Ha például Belgiumból most ide szállítanák a termékeiket, úgy is olcsóbb lenne, mint ahogy én adom. És az jobban is néz ki. Az a szerencse, hogy a fűszernövény érzékeny, a bazsalikom út közben megmakkanna, ez a mi szerencsénk.

Mert ők ott tízhektáros területeken dolgoznak, robotizálva, kevés emberrel, minden paraméter ideálisra van állítva, legyen szó fényről, páratartalomról, hőmérsékletről, ráadásul biók is. Szóval nem tudod felvenni velük a versenyt” – jelenti ki Vitus Csaba.

•  Fotó: Páva Adorján

Fotó: Páva Adorján

Éltető nagyáruházláncok

Aki szerint szerencséje volt a nagy szupermarketekkel, mert „ha ők nem lettek volna, akkor mi sem lennénk, vagy teljesen mást csinálnánk”. Kapcsolatát nagyon jónak nevezi a Romániában működő nagyáruházláncokkal. „Sokat tanultunk nekik köszönhetően, fel kellett zárkózni, hiszen ők már nagyon előrehaladottak voltak, amikor mi bekapcsolódtunk. Azoknak jó volt, akik lépést tudtak tartani velük. Várnak, megvárnak, sokszor elnézőbbek is velünk” – avat be a palánta- és virágtermesztő.

•  Fotó: Páva Adorján

Fotó: Páva Adorján

Három nagy üzletlánccal dolgoznak: a Kauflanddal, a Lidllel és a Profival. Köztük is van „jobb és kevésbé jobb” együttműködés szempontjából.

Idézet
De nekik köszönhetően haladunk előre, nagyon sok mindent tudnánk eladni nekik, csak termelni kéne. Ám ahhoz meg ember kell, föld kell, know-how (ismeretek), gépek. Mert azt a nagy mennyiséget, amit ők kérnek, nehéz leszállítani: 10 ezer cserép alatt szóba sem állnak veled”

– vázolja a györgyfalvi gazda, hozzátéve: ezért lenne fontos, hogy télen is termeljenek.

•  Fotó: Páva Adorján

Fotó: Páva Adorján

Györgyfalva és Kenya

„Most azt mondom, hogy jövő télen nem fogom csinálni, de lehet, hogy mégis. Többen dolgoznak a cégnél, nem mondhatom azt, hogy most fél évre menj haza – vélekedik Vitus Csaba. – Ugyanakkor átalakulóban van a cégünk, viszonteladással is foglalkozunk: nagyjából ebből él meg a cég, és nem a termelésből. Tőzeget, cserepet adunk el az egész országban, termelőasztalokat, honlapunk is működik már a Vitagro.ro címen. És most úgy néz ki, hogy gyümölcsimportot is beindítunk, afrikai szubtropikus gyümölcsöket hoznánk be, mert úgy látjuk, van egy kis rés a piacon. Hamarosan utazom is Kenyába.”

•  Fotó: Páva Adorján

Fotó: Páva Adorján

A györgyfalvi fóliaházas termelő ebben látja a helytállás, a siker titkát: folyamatosan alkalmazkodni kell, rugalmasnak kell lenni, kell tudni váltani; csak az termelni, aminek nagyobb a haszna, ha pedig úgy van, csak hat hónapot termelni. „Ha az időjárás is segítene, vagy az állam, akkor megint más a helyzet, de így nem lehet.

Idézet
A siker titka a rugalmasság, és bírni kell a tempót. A külföldi automatizálást és know-howt az itteni leleményességgel, sokkal több munkával lehet pótolni.

Kiegyenlíteni még így sem lehet az erőviszonyokat, de ott lehetünk a nyomukban, valahol távol” – vallja Vitus Csaba.

•  Fotó: Páva Adorján

Fotó: Páva Adorján

•  Fotó: Páva Adorján

Fotó: Páva Adorján

•  Fotó: Páva Adorján

Fotó: Páva Adorján

•  Fotó: Páva Adorján

Fotó: Páva Adorján

•  Fotó: Páva Adorján

Fotó: Páva Adorján

•  Fotó: Páva Adorján

Fotó: Páva Adorján

•  Fotó: Páva Adorján

Fotó: Páva Adorján

A fűtetlen fóliasátort is kihasználják, amennyire lehet •  Fotó: Páva Adorján

A fűtetlen fóliasátort is kihasználják, amennyire lehet

Fotó: Páva Adorján

•  Fotó: Páva Adorján

Fotó: Páva Adorján

•  Fotó: Páva Adorján

Fotó: Páva Adorján

•  Fotó: Páva Adorján

Fotó: Páva Adorján

•  Fotó: Páva Adorján

Fotó: Páva Adorján

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 03., kedd

Templomfelújításra kaptak támogatást a szórványban működő történelmi magyar egyházak

Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.

Templomfelújításra kaptak támogatást a szórványban működő történelmi magyar egyházak
2025. június 03., kedd

Nekiláttak a Korond-patak elterelésének, ami évekkel ezelőtt lett volna aktuális

Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.

Nekiláttak a Korond-patak elterelésének, ami évekkel ezelőtt lett volna aktuális
2025. június 03., kedd

Illegálisan birtokolt nem halálos, de engedélyköteles fegyvereket foglalt le a rendőrség, 44 személy ellen vizsgálódnak

Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.

Illegálisan birtokolt nem halálos, de engedélyköteles fegyvereket foglalt le a rendőrség, 44 személy ellen vizsgálódnak
2025. június 03., kedd

Korrupcióval, illegális kereskedelemmel és fegyvertartással gyanúsítják egy rendőrőrs parancsnokát

Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.

Korrupcióval, illegális kereskedelemmel és fegyvertartással gyanúsítják egy rendőrőrs parancsnokát
2025. június 03., kedd

Súlyos és tartós ökológiai, társadalmi-gazdasági következményei lehetnek a bányakatasztrófának

A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.

Súlyos és tartós ökológiai, társadalmi-gazdasági következményei lehetnek a bányakatasztrófának
2025. június 03., kedd

Több mint 2 millió lejjel rövidített meg Temes megyei iskolákat egy könyvelőnő (FRISSÍTVE)

Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.

Több mint 2 millió lejjel rövidített meg Temes megyei iskolákat egy könyvelőnő (FRISSÍTVE)
2025. június 03., kedd

Tovább szépül az erdélyi fejedelmi palota

Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.

Tovább szépül az erdélyi fejedelmi palota
2025. június 03., kedd

Viharosra fordul az időjárás több erdélyi és partiumi megyében

Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Viharosra fordul az időjárás több erdélyi és partiumi megyében
2025. június 03., kedd

A Bözödújfalusi-víztározó megnyitásával próbálják hígítani a Kis-Küküllő magas sókoncentrációját

A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<

A Bözödújfalusi-víztározó megnyitásával próbálják hígítani a Kis-Küküllő magas sókoncentrációját
2025. június 03., kedd

Ihatatlanná vált a Kis-Küküllő vize a parajdi bányakatasztrófa nyomán

Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.

Ihatatlanná vált a Kis-Küküllő vize a parajdi bányakatasztrófa nyomán