RIPORT – Beteheti az ajtót a téli fóliaházas termesztésnek Erdélyben az óriási energiadrágulás, amely újabb súlyos érvágást jelent a külföldi, minden szempontból előrébb tartó termelőkkel versenyezni sem tudó helyi gazdáknak. A Kolozs megyei Györgyfalván fóliaházakban termelő Vitus Csaba szerint csakis sok munkával és leleményességgel, rugalmassággal és kiváló alkalmazkodóképességgel, no meg a nagyáruházláncok képében megnyilvánuló szerencsével lehet a versenypályán legalább életben maradni. Riportunkból az is kiderül, hányszoros energiadrágulást kellett „lenyelnie” a télen egy fóliaházas termelőnek.
2023. március 11., 09:302023. március 11., 09:30
Vitus Csaba györgyfalvi termelő a télen is fűtött fóliaházban
Fotó: Páva Adorján
RIPORT – Beteheti az ajtót a téli fóliaházas termesztésnek Erdélyben az óriási energiadrágulás, amely újabb súlyos érvágást jelent a külföldi, minden szempontból előrébb tartó termelőkkel versenyezni sem tudó helyi gazdáknak. A Kolozs megyei Györgyfalván fóliaházakban termelő Vitus Csaba szerint csakis sok munkával és leleményességgel, rugalmassággal és kiváló alkalmazkodóképességgel, no meg a nagyáruházláncok képében megnyilvánuló szerencsével lehet a versenypályán legalább életben maradni. Riportunkból az is kiderül, hányszoros energiadrágulást kellett „lenyelnie” a télen egy fóliaházas termelőnek.
2023. március 11., 09:302023. március 11., 09:30
Fűszernövények, palánták, dugványok, szamócaeper, kis és nagy cserepes virágok, többfajta muskátli, szegfű, boglárka, jácint – mindez télen is, a nem éppen mediterrán időjárásáról híres Kolozs megyei Györgyfalván. Ahol Vitus Csaba helyi gazdálkodó fóliaházaiba betérve az ember hirtelen elfelejti, hogy éppen mennyire barátságtalan kint az időjárás. Merthogy a sátrakon kívül még nőnapkor is fel lehet fedezni egy-egy hófoltot a Kolozsvár melletti, dimbes-dombos, tengerszint felett nagyrészt 600 méter felett fekvő, magyar többségű falu lankás-lejtős, szeles utcáinak, udvarainak északi oldalán.
Vitus Csabát a szinte mindenkit megviselő energiaválság kapcsán a télen is fóliaházas gazdálkodást folytató termelőket sújtó dráguláshullámról, egyéb problémákról, kilátásokról, a nagy áruházláncokkal ápolt kapcsolatáról, külföldi konkurenciáról, a helytállás titkairól faggattuk Györgyfalván.
Bontják a régi fóliaházakat
Fotó: Páva Adorján
A termelővel először családi házánál találkoztunk, amely mellett anno beindította a fóliaházas termelést – éppen a régi sátrak bontását vezényelte, amelyeket elad, illetve eladományoz, a mostani dráguláshullámtól függetlenül.
Fotó: Páva Adorján
Ugyanis korábban jóval modernebb fóliaházakat építtetett a falu másik végén. A termelés már itt zajlik. Összesen négyezer négyzetméteren, amelyből kétezret fűtenek. Bár olyan kazánt vásároltak tavaly, amellyel akár egyhektárnyi területet is fűteni lehet. Csakhogy ahhoz már kellett volna egy 40-50 köbméteres puffertartály is, ami sokba került, nem tudták beszerezni. Emiatt a kazán nem működött a leghatékonyabban, hiszen nagyon nagy az égési beltere: majdnem négy nagy szalmabála is belefér.
Az új kazán
Fotó: Páva Adorján
„Rá voltunk kényszerítve, hogy valamit változtassunk, mivel már tavaly márciusban úgy felment a pellet ára, hogy képtelenség volt megfizetni. Mert korábban pellettel fűtöttünk, az nagyon jó volt. Évente 16 kamionnyit használtunk el úgy, hogy akkor még nem volt meg fent az utólag épített, szintén 2000 négyzetméteres új fóliasátor: tehát ez a mennyiség ment el a házunk melletti régi, 1100 négyzetméternyi, plusz a fenti első, kétezer négyzetméteres fóliaház kifűtésére” – ismerteti a gazda.
A télen is fűtött fóliasátor kívülről
Fotó: Páva Adorján
Ám le kellett cserélniük a pelletes kazánokat.
Hogyha úgy dolgozol, hogy vannak szerződéseid, mint nekünk, akkor nagyjából ki tudod számolni, hogy mennyi lesz az eladás, tehát semmiképp nem érte volna meg. Még ez az enyhe tél is keresztbe tett, hát még ha hidegebb lett volna” – panaszolja a györgyfalvi termelő.
A legújabb fóliasátor, amelyet télen nem fűtöttek
Fotó: Páva Adorján
Felidézi: a jobb, újabb sátorban pellettel korábban a 18 Celsius-fokos hőmérsékletet tudták tartani, a kazán önműködően nyomta a meleg vizet a fóliaházban kiépített csőrendszerbe. De egyéb tüzelőanyaggal, darálékkal, dióhéjjal, száraz kukoricával is tüzeltek. „Ezen a télen fent szalmabálákkal fűtöttünk, 600 darabot égettünk el, és már több mint 200 méter fát, három kamion brikettet.
– vázolja Vitus Csaba. – Külföldön persze utóbbit is pótolják lámpákkal, nekem is vannak, de hát azok is annyit fogyasztanak, hogy nem is használtuk őket, csak felszereltük. Vannak nagyon jó LED-es világítótestek, amelyek nem fogyasztanak sokat, de azok nagyon drágák.”
Fotó: Páva Adorján
Amikor arról faggatjuk, mekkora energiadrágulást tapasztal mondjuk két évvel ezelőtthöz képest, rávágja: ezelőtt két évvel még volt olyan cash-flow (cégen belüli pénzmozgás) táblázata, amelybe be sem vezette az áram- és fűtésköltséget. Akkor még a bérköltségek voltak a legmagasabbak. Azóta nőttek a fizetések, de mégsem az a legnagyobb tétel, hanem az energia.
Ilyen körülmények között nekünk csak akkor érheti meg, ha nagyon ügyes az ember, és jól forgatja magát” – ad hangot véleményének a fóliaházas gazda. Ugyanakkor náluk az nem is kérdés, hogy érdemes-e csinálni, mert amikor 2019-ben megvalósították a nagy beruházást, akkor kölcsönöket vettek fel, „ezért muszáj csinálni”.
Fotó: Páva Adorján
Eközben az állam nemigen segíti munkájukat. „Mint cég, nem kapunk semmiféle támogatást. Nem beszélve arról, hogy itt, nálunk, Györgyfalván a vízzel, az úttal is gondjaink vannak, sok pluszköltséget generál” – jelenti Ki Vitus Csaba. Aki felidézi, hogy induláskor a Pro Economica Alapítványon keresztül kaptak magyar állami támogatást 15 ezer euró értékben, ami a töredéke annak, amennyit be kellett fektetni az évek során.
A román mezőgazdasági kifizetési ügynökség (APIA) ilyen formájú – azaz intenzív, termelőasztalos – fűszernövény-termesztésre nem ad támogatást. Lett volna egy pályázati kiírás, amin keresztül kaphattak volna támogatást, de azt végül lefújták, mert kiderült: egyesek az előre megszerzett információk ismeretében úgy állították össze iratcsomójukat, hogy biztosan nyerjenek. Igen ám, de Vitus közben fizetett egy pályázatíró cégnek, a pénzt pedig nem kapta vissza.
Vitus Csaba és „növényfelelős” unokatestvére, szintén Vitus Csaba
Fotó: Páva Adorján
– érzékelteti a nehézségeket a gazdálkodó. Persze a felvásárlók nem kalkulálták bele áraikba az energiadrágulást. „Ugyanakkor tudni kell, mi nem úgy dolgozunk, hogy kiállok, és eladok 100-200 cserepet. Mi évente 900 ezer cserepes növényt állítunk elő és adunk el. Ilyen mennyiségnél már másképp számol az ember, jóval kisebb az ármozgás” – tájékoztat.
Fotó: Páva Adorján
Ráadásul külföldön még kisebbek az árak. „Kint voltam ezelőtt egy hónappal Essenben egy nemzetközi virágkiállításon, amelyen fűszernövényesek is részt vettek.
Mert ők ott tízhektáros területeken dolgoznak, robotizálva, kevés emberrel, minden paraméter ideálisra van állítva, legyen szó fényről, páratartalomról, hőmérsékletről, ráadásul biók is. Szóval nem tudod felvenni velük a versenyt” – jelenti ki Vitus Csaba.
Fotó: Páva Adorján
Aki szerint szerencséje volt a nagy szupermarketekkel, mert „ha ők nem lettek volna, akkor mi sem lennénk, vagy teljesen mást csinálnánk”. Kapcsolatát nagyon jónak nevezi a Romániában működő nagyáruházláncokkal. „Sokat tanultunk nekik köszönhetően, fel kellett zárkózni, hiszen ők már nagyon előrehaladottak voltak, amikor mi bekapcsolódtunk. Azoknak jó volt, akik lépést tudtak tartani velük. Várnak, megvárnak, sokszor elnézőbbek is velünk” – avat be a palánta- és virágtermesztő.
Fotó: Páva Adorján
Három nagy üzletlánccal dolgoznak: a Kauflanddal, a Lidllel és a Profival. Köztük is van „jobb és kevésbé jobb” együttműködés szempontjából.
– vázolja a györgyfalvi gazda, hozzátéve: ezért lenne fontos, hogy télen is termeljenek.
Fotó: Páva Adorján
„Most azt mondom, hogy jövő télen nem fogom csinálni, de lehet, hogy mégis. Többen dolgoznak a cégnél, nem mondhatom azt, hogy most fél évre menj haza – vélekedik Vitus Csaba. – Ugyanakkor átalakulóban van a cégünk, viszonteladással is foglalkozunk: nagyjából ebből él meg a cég, és nem a termelésből. Tőzeget, cserepet adunk el az egész országban, termelőasztalokat, honlapunk is működik már a Vitagro.ro címen. És most úgy néz ki, hogy gyümölcsimportot is beindítunk, afrikai szubtropikus gyümölcsöket hoznánk be, mert úgy látjuk, van egy kis rés a piacon. Hamarosan utazom is Kenyába.”
Fotó: Páva Adorján
A györgyfalvi fóliaházas termelő ebben látja a helytállás, a siker titkát: folyamatosan alkalmazkodni kell, rugalmasnak kell lenni, kell tudni váltani; csak az termelni, aminek nagyobb a haszna, ha pedig úgy van, csak hat hónapot termelni. „Ha az időjárás is segítene, vagy az állam, akkor megint más a helyzet, de így nem lehet.
Kiegyenlíteni még így sem lehet az erőviszonyokat, de ott lehetünk a nyomukban, valahol távol” – vallja Vitus Csaba.
Fotó: Páva Adorján
Fotó: Páva Adorján
Fotó: Páva Adorján
Fotó: Páva Adorján
Fotó: Páva Adorján
Fotó: Páva Adorján
Fotó: Páva Adorján
A fűtetlen fóliasátort is kihasználják, amennyire lehet
Fotó: Páva Adorján
Fotó: Páva Adorján
Fotó: Páva Adorján
Fotó: Páva Adorján
Fotó: Páva Adorján
Három nap alatt 21 házkutatást hajtottak végre Szatmár megyei adócsalók ellen, biztosítási intézkedésként 714 ezer lej értékű ingatlanvagyont foglaltak le a hatóságok.
Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Csíksomlyón.
A szenzorokkal ellátott villanyrendőröket jelölik a friss festések, hogy a sofőrök tudják, hová kell állniuk várakozás közben.
A Wizz Air által 2024. július elején indított Brassó és Budapest közötti közvetlen repülőjáratok igazi sikernek bizonyultak: egyre többen utaznak repülővel a Cenk alatti város és a magyar főváros között.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
A Hargita Megyei Mentőszolgálat idén is felkéri a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokokat, hogy kellő körültekintéssel és megfelelő felkészüléssel vegyenek részt az eseményen, saját biztonságuk és egészségük megóvása érdekében.
Több mint 300 000 liter ivóvizet osztottak ki csütörtökig 16 Kis-Küküllő menti település lakosságának, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlan lett a magas sókoncentráció miatt.
Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes bejelentette, azonnali támogatást kapnak a Kovászna megyei árvízkárosult települések, az RMDSZ kérésére finanszírozást biztosítanak a Korond-patak záportározójára.
Nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál a csütörtöki mérések szerint – közölte Petres Sándor Hargita megyei prefektus.
Mintegy háromszázezer zarándokot várnak pünkösd szombatján az idei csíksomlyói búcsúba, amelyre a gyalogos zarándokok védelmében útlezárásokkal és biztonsági intézkedésekkel készülnek a szervezők.
szóljon hozzá!