„A múlt súlya intenzívebben jelen van, reflektál arra, ami jelenleg zajlik” – jelentette ki a történész.

Nemzeti konszenzus

A kutatócsoport által nemrég ismertetett Trianon-felmérésről elmondta: az, hogy a magyarországi megkérdezettek 94 százaléka szerint a trianoni békeszerződés igazságtalan döntés volt, azt mutatja, hogy nemzeti konszenzus van a kérdésben.

De szerinte ez arra is rávilágít, hogy Trianonnal érzelmi alapon azonosulnak Magyarországon. A felmérésből kiderült, hogy az anyaországaik közül 2,8–3 millió embernek legalább egyik felmenője elszakított területről származik. „Ez az érzékenység sem engedi feledni a múltat, ahogy az sem, hogy a határon túli magyarok jogai jelenleg is közbeszéd témája, jelen van a közös médiatérben” – mondta Ablonczy. Bejelentette:

Tamás Sándor hozzászólásában úgy vélte, „a határ másik oldaláról” érthető, hogy az emberek érzelmi alapon viszonyulnak Trianonhoz, hisz része annak, „ami a lelkünket összekapcsolja a magyar nemzettel”. Antal Árpádot a felmérés azon része lepte meg, miszerint az anyaországi magyaroknak csak fele járt már elcsatolt területen.

Ablonczy szerint az 5 millió ember nem kevés, ráadásul a válaszok azt mutatják, hogy aki egyszer eljön, visszatér, „van egy elkötelezett mag”, mutatott rá. A történész szerint az továbbra is kérdés, hogy ettől az anyaországiak Erdély-képe változik-e. Azt a felmérés is megerősíti, hogy az anyaországiakban egyfajta archaizáló kép él Erdélyről, főleg a Székelyföldről, és általában a határon túli területekről.

Az akkori magyar politikai elit felelőssége kapcsán elmondta, bár a nagyhatalmi érdekek és az utódállamok igényei döntöttek arról, hogy hol húzódik a határ, látszik, hogy a magyar politikusok egyfajta külpolitikai illúzióban éltek, Tisza István volt azon kevesek egyike, aki „Bécsen túl is ellátott”. Bár voltak előérzetek, a háború utáni összeomlás mindenkit sokként ért.

A román Trianon-felfogás kapcsán Ablonczy Balázs kijelentette: a románoknak 1918. december 1. és Gyulafehérvár a fontos, ez a nemzeti üdvtörténet, „a magyar elnyomás” alóli felszabadulástörténet kezdete.

Ráadásul a történészeknek a nemzeti történetírásra kell összpontosítaniuk, kevés idejük marad arra, hogy transznacionális projektekben gondolkodjanak. És ami a legfontosabb, a román és magyar történészek együttműködéséhez elsősorban politikai akarat kell a két ország vezetése részéről.

korábban írtuk

Kormányzati akarat kell az emlékezetpolitikai közeledéshez – Ablonczy Balázs történész Trianonról, a halk normalitásról

Bár vannak olyan román kollégák, akik nyitottak a Trianonnal kapcsolatos magyar érzelmek megértése iránt, a hivatalos közeledésre jelenleg nem lát sok esélyt Ablonczy Balázs történész, a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programja keretében működő Trianon 100 kutatócsoport vezetője. 

A két ország geopolitikai helyzetéről szólva úgy fogalmazott, elhelyezkedése és Oroszország miatt

A nyugati támogatás akkor látványos volt: Budapest ostromakor a román katonák nem bocskorban, hanem amerikai bakancsban érkeztek, francia tűzérségi anyaggal felszerelve.

Történelemtanítás vonaton

Az „Édes Erdély, itt vagyunk!” típusú nosztalgizáló, Székelyföldre irányuló anyaországi turizmusról szóló kérdésre válaszolva úgy vélte, az embereknek nem lehet megtiltani, hogy azt énekeljenek, amit akarnak, de ha valaki gyakrabban jár Erdélybe, reálisabb képe alakul ki az itteni állapotokról. Gyakorló apaként, saját tapasztalata alapján úgy vélte:

„A személyes élmény az, ami közel hozza ezt a történetet” – jelentette ki. Rámutatott: egy magyarországi diák nemzetközi vonatra ülve megtapasztalhatja, hogy a vasúti pályaudvarok az anyaországban és a határon túli területeken is egyformák, a közös gyökerekre a monarchiabeli azonosságok is rávilágítanak.

Igor Matovic szlovák miniszterelnök felvidéki magyarokhoz intézett beszédéről – melyben a politikus békülékeny, baráti hangnemben közös munkára kérte a szlovákiai magyarok képviselőit – kifejtette:

Arra a kérdésre, hogy más utódállamban történhet-e hasonló, kijelentette: Romániában a jelek nem erre mutatnak, de az, hogy Szlovákiában megtörtént, „biztató jel”, lehet rá hivatkozni.

korábban írtuk

Baráti jobbot nyújtott a felvidéki magyaroknak a szlovák kormányfő

Magyarul köszöntötte és baráti jobbot nyújtott a felvidéki magyaroknak Igor Matovic szlovák miniszterelnök a pozsonyi várban tartott keddi találkozón, amelyen a szlovákiai magyar politikusokat és közéleti személyiségeket fogadta Trianon 100. évfordulója kapcsán.