Csomortányi Istvánnak és Mezei Jánosnak még várnia kell az EMSZ bejegyzésére
Fotó: Haáz Vince
A bukaresti törvényszék azzal indokolta az Erdélyi Magyar Szövetség bejegyzésének elutasítását, mert annak hivatalos megnevezésében a „magyar” elnevezés is szerepel – közölte vasárnap a politikai alakulat.
2021. október 24., 13:262021. október 24., 13:26
2021. október 24., 15:002021. október 24., 15:00
Az EMSZ sajtóirodája lapunkkal közölte, a szövetség képviselői kézhez kapták az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúziójának elutasítására vonatkozó bírósági indoklást. „A most kiközölt indoklás szerint az Erdélyi Magyar Szövetség bejegyzése azért nem lehetséges, mert annak hivatalos megnevezésében a magyar elnevezés is szerepel” – olvasható az EMSZ közleményében.
A szövetség vezetői abszurdnak és elfogadhatatlannak tartják az indoklásban felhozott érvet. „Már csak azért is, mert a fúziót kezdeményező, a bíróság által már korábban bejegyzett két párt nevében szintén szerepel azok magyar megnevezése is, sőt, az Erdélyi Magyar Néppárt esetében nem is a román, hanem a magyar hivatalos megnevezés az első” – emlékeztet az EMSZ. Különben a pártfúzióról lefolytatott tárgyalássorozat negyedik alkalmával, szeptemberben már semmilyen ellenvetése nem volt a kirendelt ügyésznek a folyamattal kapcsolatban, ezért az EMSZ végképp érthetetlennek tekinti az elutasító határozatot.
A bukaresti törvényszék szeptember végén közölt ítéletében megalapozatlannak találta és elutasította a Csomortányi István vezette EMNP és a Mezei János vezette MPP fúziójával létrejövő Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) párt bejegyzését. Az EMNP és az MPP fúziójáról 2020. január 18-án Csíkszeredában döntött a két párt küldöttgyűlése. A pártok döntéshozó testületei arról is határoztak, hogy az új párt az Erdélyi Magyar Szövetség nevet fogja viselni. Ugyanezen a néven a pártok politikai szövetséget is bejegyeztek a bíróságon, hogy a 2020-as önkormányzati választásokon már együtt indulhassanak.
Az EMSZ jelöltjei tíz erdélyi település, köztük két székelyföldi kisváros (Szentegyháza és Székelykeresztúr) polgármesteri tisztségét szerezték meg a tavaly szeptemberben tartott romániai önkormányzati választásokon. Az RMDSZ-szel történt megegyezés után a decemberi parlamenti választásokon két képviselőt juttattak az RMDSZ jelöltlistáin a román képviselőházba.
Autóbalesetben életét vesztette kedd reggel két személy a 76-os országúton a Bihar megyei Biharpoklos térségében.
A június 9-i helyhatósági választásokon nyertes Arad megyei RMDSZ-es polgármesterjelöltek letették hivatali esküjüket, és hétfőn három olyan településen is megalakultak a képviselőtestületek, amelyeket magyar polgármesterek irányítanak.
November elsején, pénteken egyházzenei áhítatot tartanak az elhunytak lelki üdvéért a kolozsvári Szent Mihály Templomban.
Meleg marad az idő a következő napokban, a hőmérsékleti csúcsértékek 19-20 Celsius-fok körül alakulnak a régiók többségében, november első napjaiban azonban lehűlés várható.
A Román Vasúttársaság (CFR) hétfőn tesztelte, hogy a IV. páneurópai folyosó korszerűsített vasútvonala elbírja-e az óránkénti 176 kilométeres sebességet.
Kolozsváron lesz látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 évét bemutató vándorkiállítás.
Beiktatták tisztségébe hétfőn Bíró Barna Botondot, Hargita megye új tanácselnökét, és a székelyföldi megye közgyűlése is megalakult.
A Maros megyei környezetvédelmi ügynökség hétfőn kibocsátja a környezetvédelmi engedélyt a ratosnyai vízerőmű üzembe helyezésére – jelentette be hétfőn Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
A reformáció emléknapjához, október 31-hez közeledve emléktáblát avattak Aradon, a belvárosi református egyházközségben szolgált lelkészek tiszteletére. A vasárnapi istentiszteletet követően a templom előterében leplezték le a gránitlapot.
Amikor már úgy tűnt, hogy a román állam visszaszolgáltatja a római katolikus egyháznak az egykori nagyváradi Katolikus Kör épületét, a nagyváradi táblabíróság a Bihar Megyei Tanács fellebbezése nyomán érvénytelenítette a restitúcióról szóló döntést.
szóljon hozzá!