2012. január 25., 13:432012. január 25., 13:43
„Az összevonás valóban ellentmond az európai szellemiségnek és gyakorlatnak. Az európai parlamenti választásokat is azért rendezik meg külön időpontban, hogy a kampányban az európai, ne pedig a belpolitikai témák domináljanak” – szögezte le Toró T. Tibor a Krónikának nyilatkozva annak kapcsán, hogy az alkotmánybíróság szerdán alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a választások összevonását.
Álláspontja szerint a választások egyszerre történő megrendezése erős demokráciadeficit-generáló tényező lett volna, mivel az egyik elnyomta volna a másikat. Toró szerint ugyanis a nagyobb érdeklődésre számot tartó országos parlamenti választások elnyomták volna a helyi témákat a kampány során, ennek nyomán pedig gyengült volna a helyi autonómia. A politikus szerint az intézkedés már csak azért sem volt jó, mert jelentősen átrajzolta volna a politikai erővonalakat, márpedig egy ilyen horderejű döntést nem egy szűk többségnek kell ráerőltetnie a társadalomra, hanem széles körű egyeztetést kell folytatni róla.
Annak kapcsán, hogy a szerdai ítélet kedvező lehet az EMNP számára, hiszen így lehetőséget biztosít az erőfelmérésre az önkormányzati választásokon, és az ott megszerzett voksok arányának ismeretében lehetne leülni az RMDSZ-szel és a többi alakulattal az esetleges együttműködésről tárgyalni a parlamenti választások előtt, Toró elmondta, az általa vezetett párt elvből utasította el az összevonást, nem csupán emiatt, hiszen egy friss párt számára tulajdonképpen a későbbi választások lennének kedvezőek, lévén, hogy addig jobb eredményeket tud elérni a pártszervezés terén.
„Mérjük fel az erőket ott, ahol fel lehet mérni: a tömbben, a Székelyföldön és a Partiumban, ahol a magyarság számaránya ezt lehetővé teszi. Az önkormányzati választásokon is vannak olyan helyszínek, ahol együtt kell működni. Ezért most újra kell kezdeni a diskurzust erről, a Néppártban megvan a hajlandóság a tárgyalásra. A magyar közösségnek legjobb döntést szeretnénk meghozni a többi politikai szereplővel együtt, de arra is készen állunk, hogy az általunk elérhető legjobb embereket állítva versenybe rpróbáljunk minél jobb eredményt elérni” – fejtette ki a Krónika kérdésére Toró T. Tibor.
Márton Árpád, az RMDSZ parlamenti képviselője a Krónikának kifejtette, az indoklásban foglaltak függvényében többféle kimenetele is lehet az ügynek. Ha lényegi kérdést utasítottak el, ami a törvény alapvető elemeit érinti – például leszögezik, hogy a helyhatósági választásokat nem lehet kitolni –, akkor nem lehet novemberben önkormányzati választás. Ez ugyanakkor nem zárja ki, hogy egy időben tartsák meg a két voksolást, tehát a kormány esetleges lemondása esetén lehetne előre hozott parlamenti és helyhatósági választásokat rendezni egyszerre.
Ha viszont azt mondják ki, hogy nem lehet összevonni a választásokat, akkor azokat mindenképpen külön kell megrendezni.
„Ha más jellegű kifogásaik vannak, akkor a törvény visszakerül a parlamentbe, legkésőbb március közepéig módosítjuk a kifogásolt cikkelyeket, és mégiscsak összevont választásokat tartunk novemberben” – mutatott rá Márton. Magánvéleményként kifejtette ugyanakkor, hogy vélhetően júniusban önkormányzati választások lesznek Romániában.
A Krónika azon kérdésére, hogy az alkotmánybírósági ítélet presztízsveszteség-e a kormány számára, Márton kifejtette, „nem kimondottan a kormány tekintélyét növelő dolog”, ha az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősít egy kormányzati felelősségvállalással elfogadott törvényt, ugyanakkor azt is elmondta, hogy az RMDSZ már az elején sem rajongott az összevonásért.
„Egyrészt azért fogadtuk el, mert biztosítottak arról, hogy nem alkotmányellenes – ez hamisnak bizonyult –, másrészt azért, mert a beleegyezésért cserében belementek, hogy az eddigi törvény alapján tartsuk meg az idei parlamenti választásokat” – mondta el Márton.
Máté András RMDSZ-képviselője az MTI-nek elmondta, a jogszabályt csak felelősségvállalással lehetne módosítani, ha ezt majd valóban lehetővé teszi az alkotmánybírósági indoklás, de hozzátette, hogy az RMDSZ nem támogatja ezt.
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.
A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.