2009. június 11., 10:052009. június 11., 10:05
A hatóságok hétfőn este megbeszélésre hívták a falu lakóit, amelyen mindkét érintett fél öt-öt képviselője is jelen volt. Constantin Strujan Hargita megyei prefektus szerint már csillapodott a feszültség, és a felek nyitottnak mutatkoznak a párbeszédre. Ennek ellenére a rendőrség nagy erőkkel van jelen az alcsíki községben, hogy megakadályozza az újabb összecsapásokat a két etnikum között.
Csíkszentmártonban az elmúlt hetekben mélyült el a feszültség a Csíkszeredától tizenöt kilométerre fekvő község magyar lakossága és a roma közösség tagjai között. Legutóbb pünkösd vasárnapján robbant ki a konfliktus, amikor féltucatnyi cigány a helybéli Potyó család néhány tagját saját kaszálójukon támadta meg és bántalmazta.
A tulajdonos a templomból hazajövet vette észre, hogy idegen lovak legelnek a kaszálóján. Három családtagjával az állatok elhajtásán fáradoztak, amikor kaszával, ásóval, kapával felszerelkezett romák támadtak rájuk. Fenyegetőzések hangzottak el, kettőjüket ütlegelni is kezdték. Ekkor több falubeli rohant a bántalmazottak segítségére, és a támadók kereket oldottak.
Az incidens nyomán vasárnap este közel kétszáz lakos gyűlt össze a cigánytelepen, hogy igazságot tegyen. Elkergették a romákat otthonaikból, három kalibát felgyújtottak, több háznak kitörték az ablakát. A rendőrség nagy erőkkel vonult ki a helyszínre. A „bosszúhadjárat” hatására mintegy hatvan cigány elmenekült a településről.
„Ha így folytatják, nem tudjuk, mi lesz. Lopják a mezőket, lekaszálják a kaszálóinkat, garázdálkodnak, fenyegetőznek. A falu népe megelégelte, betelt a pohár” – hangoztatta az egyik lakos. A helybéli Potyó Gyula úgy véli, hogy a törvények a romákra is vonatkoznak .
„Ha az igazságszolgáltatási szervek ugyanúgy megbüntetnék őket, mint az ország más, társadalomellenes cselekményeket elkövető állampolgárait, nem tartanánk itt. Ehelyett bátorítják őket, és tudják, hogy ha nem gyilkolnak, nem kerülnek börtönbe. A pszichikai terror, amelynek nap mint nap ki vagyunk téve és a rendszeres lopások vajon nem számítanak?” – tette fel a kérdést Potyó.
Mint mondta, a romák a bírságokkal nem törődnek, nem fizetik ki őket. „Mi több, arra tanítják a gyerekeiket, hogy lopjanak, és késsel fenyegessék az öregeket és gyerekeket, tudva, hogy kiskorúak lévén, nem zárják őket börtönbe. Engem is megkéseltek a saját otthonomban” – tette hozzá a szentmártoni lakos.
„Éjjel-nappal terrorizálnak bennünket. Nem engedhetjük el a gyerekeinket és asszonyainkat a boltba, attól tartva, hogy fényes nappal kirabolják és megverik őket. Mi több, a saját udvarunkban sem vagyunk biztonságban. Ellopták a cserepeket a házamról, a búzát a padlásról. Amikor közöltem, hogy feljelentem őket, megfenyegettek, hogy felgyújtják a házamat. Nem tűrjük tovább, hogy terrorizáljanak, azt akarjuk, hogy menjenek el innen” – jelentette ki Salamon András, egy másik lakos. Mint mondta, a romák többsége nem is szentmártoni, engedély nélkül húzták fel kalibáikat a helyiek földjeire.
Gergely András, a község polgármestere a legrosszabbnak azt tartja, hogy a falubeliek maguk akarnak igazságot szolgáltatni. „Úgy érzik, nem hatékonyak a rendőrség és a hatóságok eljárásai” – közölte az elöljáró. Ennek alátámasztására néhány példát is felhozott, amikor a lopáson, garázdálkodáson tetten ért romákra csupán kisebb pénzbírságot róttak ki.
Constantin Strujan Hargita megyei prefektus a helyi elöljárókkal folytatott megbeszélést követően úgy nyilatkozott, a községben oldódott a feszültség, és a felek nyitottak az együttműködésre. A hétfő esti találkozón mindkét felet öt-öt személy képviselte, de jelen volt Kászoni Fekete Titusz megyei rendőrfelügyelő, Gergely András polgármester, Sándor Csilla, a megyei roma iroda munkatársa, illetve Ioni Géza, a Romák Egyesületének Hargita megyei képviselője.
Ugyanakkor Marian Mandache és Tabă Stănică, a Romani Criss Egyesület és Vaszi Róbert János, az Egyenlő Esélyek Egyesület képviselője is megjelent a községben, és felháborodottan vették tudomásul, hogy nem vehetnek részt a gyűlésen. Mint mondták, azért jöttek, hogy feltárják a problémár és hogy segédkezzenek ennek megoldásában. „Nem azért vagyunk itt, hogy védjük a bűnözőket. Nekik a törvény előtt kell felelniük, attól függetlenül, hogy a roma vagy a többségi közösség tagjai” – jelentette ki Tabă Stănică. Mint mondta, a romák már egy hete nem mernek visszatérni otthonukba, és nem méltányos, hogy néhányuk tetteiért valamennyiüknek, még a gyerekeknek is lakolniuk kell.
A megbeszélést követően mintegy 200, a megoldásjavaslatokra kíváncsi helyi lakos gyűlt össze a községközpontban. Többségük úgy vélte, a legjobb az lenne, ha a romákat elköltöztetnék a faluból. Csillag Géza, a tárgyalóbizottság tagja szerint a romák húsz éve szisztematikusan fenyegetik és meglopják a lakosságot.
A megbeszélésen elhangzottak azok a feltételek, amelyek elengedhetetlenek az együttéléshez. A romák iránt elvárás a viselkedési normák betartása, a lovak megfelelő ellátása. Nem utolsósorban elengedhetetlen az együttéléshez, hogy ne lopjanak, ne garázdálkodjanak a mások birtokain. A romákat képviselő Budi Zoltán és társai hajlandóságot mutattak arra, hogy elfogadják a feltételeket. Gergely András elmondta, elégedett a találkozó eredményeivel, és bár nagy türelemre és önuralomra lesz szükség a helyzet megoldásához, bízik abban , hogy sikerül feloldani a konfliktust.
Csíkszentmárton egyébként nem az egyetlen erdélyi település, ahol konfliktus alakult ki a helyi lakosság és a roma közösség között. Korábban Apáczán volt hasonló eset, ugyanakkor több háromszéki településen, Árapatakon, Előpatakon és Köpecen is arra panaszkodtak a helyiek, hogy bandákba verődött romák tartják rettegésben őket, és garázdálkodnak földjeiken. Emiatt több alkalommal verekedés tört ki a romák és a többi lakó között. Köpecen tavaly a helyiek botokkal felfegyverkezve támadtak rá a roma kolóniára.
Életét vesztette egy fiatalember, egy másik pedig súlyosan megsérült kedden a Fehér megyei Borosbocsárdon végzett patakmeder-megerősítési munkálatok közben.
Légpuskákat, pisztolyt, íjat, nyílvesszőket és éles töltényeket találtak egy 64 éves férfi halmágycsúcsi lakásán az aradi rendőrök. Az engedély nélkül tartott fegyverek miatt 60 napra hatósági felügyelet alá helyezték.
Összesen 22 ezer munkásra lesz szükség az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Sóvárad és a Neamţ megyei Pipirig közötti 116 kilométer hosszú hegyvidéki szakaszának megépítéséhez.
Gyulafehérváron a Szent Mihály-székesegyház és az érseki palota előtti téren dr. Kovács Gergely érsek megáldotta a régi templom megjelölt helyét – közölte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Mínusz 10,2 Celsius-fokig süllyedt kedd reggel a hőmérők higanyszála Csíkszeredában, ami az országosan mért legalacsonyabb hőmérséklet.
Négy autó teljesen kiégett, további négy pedig megrongálódott kedd hajnalban egy aradi lakótelepi parkolóban. A tűzoltók idejében értek a helyszínre, mert a lángok már kezdtek átterjedni a közeli tömbház hőszigetelő burkolatára.
A Maros megyei Makfalván felállított székely zászló eltávolítását rendelte el hétfői alapfokú ítéletében a Maros megyei Törvényszék, helyt adva Cibrian Dobre Maros megyei prefektus keresetének – tájékoztatta az MTI-t Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd.
Először látható Erdélyben a szilágysomlyói kincs egy rendhagyó kiállítás keretében Kolozsváron. Az Erdélyi Történeti Múzeumban hétfőn megnyílt tárlat a térségben talált más aranytárgyak körében mutatja be a Bécsben és Budapesten őrzött leletegyüttest.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hősének, Wittner Máriának az életútját bemutató kiállítással és egy frissen kiadott életrajzi kötettel tiszteleg a budapesti Patrióták Egyesület a 2022 őszén elhunyt forradalmár előtt.
Öngyilkosságot követett el a csíkszeredai börtön egyik cellájában egy 20 éves férfi, aki előzetes letartóztatásban volt emberölési kísérlet miatt.