Fotó: Ilusztráció
2011. január 18., 08:222011. január 18., 08:22
A sor természetesen hosszasan folytatható a vetemények megdézsmálásától a kábelek és sínek eltávolításán keresztül az olyan bolti lopásokig, amikor valaki kabátja alatt egy kenyérrel vagy egy rúd szalámival próbál több-kevesebb sikerrel távozni. Szinte nincs is nap, amikor a rendőrség ne számolnának be több hasonló esetről is. A szakemberek szerint mindezt az egyre mélyülő recesszióval s az ebből adódó egyre mélyebb kétségbeeséssel lehet magyarázni. A válság begyűrűzését követően tömegek veszítették el munkahelyüket, s nagy számban akadnak olyanok is, akik jóval kevesebbet keresnek.
Az elmúlt években a gazdasági válság hatására mintegy harmadával emelkedett a megélhetési lopások száma Kovászna megyében. Buzsi Andrea rendőrségi szóvivő a Krónikának elmondta, a megélhetési lopást két kategóriába sorolják. Az egyik, amikor a rászorulók az üzletekből emelnek el árut. A másik kategória inkább vidékre jellemző, ahol a földekről vagy a házak udvaráról lopnak. A boltokból általában élelmet, italt és tisztálkodási szereket, szappant, sampont lopnak a pénz nélkül maradt emberek, míg vidéken terményt a földekről és az udvarokról. A bolti szarkák inkább a nagyüzleteket kedvelik, azt hiszik, a hatalmas polcok között, a nagy tömegben könnyű elvegyülni, de elfelejtik, hogy ezeket a nagyáruházakat általában videokamerával figyelik, és a rögzített felvételek alapján könnyű azonosítani az elkövetőket. A rendőrök minden üzlettulajdonosnak javasolják ezt a megoldást, hiszen ezek a felvételek nagyon megkönnyítik a nyomozást és a lopás bizonyítását.
A leggyakoribb bűncselekménynek számít a megélhetési lopás Nagyváradon is. Alina Dinu, a Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője lapunk kérdésére közölte, kollégái sokkal gyakrabban találkoznak olyan esetekkel, amikor a tolvaj által okozott anyagi kár elenyésző, mint nagy értékű tárgyak elrablásával vagy elcsalásával. Alina Dinu szerint az a leggyakoribb, hogy nagyobb üzletekből, szupermarketekből próbálnak kivinni kisebb tárgyakat vagy élelmiszert, ám nemcsak kenyeret, hanem például dezodort vagy parfümöt is szívesen tesznek zsebre a bolti szarkák. A szóvivő egyértelműnek látja, hogy az ilyen kis összegű lopások a túlélésben segítenek a tolvajnak, de azt, hogy az elkövetők milyen környezetből származnak vagy milyen nemzetiségűek, a rendőrség nem vizsgálja, ő pedig, mint mondja, nem találgathat, mert az már diszkriminációnak számítana.
Eközben Ana Lăpuştea-Mălăescu, a Szatmár Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője lapunk kérdésére elmondta, az utóbbi hónapokban elkövetett bűncselekmények között nem volt jellemző a kisebb értékű betörés, rablás. „Nem beszélhetünk tömegjelenségről. Elszigetelten voltak olyan esetek, amikor egy csoport fiatal 146 lej értékű alkoholért tört be egy üzletbe, vagy fiatalok eltulajdonították egy idős személy értéktárgyait” – fogalmazott a referens.
Az említett esetben máramarosi fiatalok három helyi lakossal együttműködve 10 üveg whiskyt, 6 üveg vodkát és 3 üveg pezsgőt loptak el az egyik szatmárnémeti szupermarketből. Emellett kisebb tűzifalopásokról szerzett tudomást a szatmári rendőrség, és három 14 éves gyerek ellen is eljárást indítottak, akiket azzal vádolnak, hogy január 7-én 700 lejt loptak el egy nyugdíjas férfitól Kányaházán. A partiumi megye rendőrsége egyébként tavaly nagyszabású megelőző és felvilágosító akciót szervezett ez egyik országos biztosítótársaság helyi kirendeltségével, amely során több lakossági fórumon is felhívták a közvélemény figyelmét az autófeltörések és lakásbetörések veszélyeire, illetve megelőző tanácsokkal szolgáltak.
Nem kívánt azonban részletekbe bocsátkozni a megélhetési bűnözésre vonatkozó kérdésünkre Filip Gheorghe, a Hargita megyei rendőrség szóvivője. Mint hangsúlyozta, Csíkszereda és Hargita megye országos viszonylatban a 40. helyen áll lopások szempontjából. „Az ilyen jellegű bűncselekmények 2010-ben ugyanazon a szinten álltak, mint 2009-ben, és fontos kiemelnem, egyetlen lopást sem követtek el fegyveres tolvajok” – hangsúlyozta a sajtóreferens.
Kolozs megyében eközben egyenesen kevesebbet loptak tavaly 2009-hez képest – tudtuk meg Gina Poptól, a Kolozs Megyei Rendőrkapitányság sajtószóvivőjétől. Mint részletezte: a válság ellenére az utolsó tizenkét hónapban kevesebb lopást regisztráltak, a megélhetési bűnözés statisztikái egyértelműen csökkenő tendenciát mutatnak. A Kolozs Megyei Rendőrség honlapján található adatok szerint a megyében a lopások száma 2004 és 2008 között folyamatosan csökkent az évi 48 ezerről évi 39,5 ezerre. Ugyanakkor a válság első évében, 2009-ben, ismét számottevően megugrott a tolvajlások száma, ebben az évben 46 431 esetet regisztráltak, a 2008-ban feljegyzett 39 513 lopáshoz képest.
A megélhetésükért kisebb értékű javakat eltulajdonító személyek nem minden esetben kerülnek börtönbe. „Létezik az eltulajdonított pénznek vagy vagyontárgynak olyan értékhatára, amely alatt kisebb büntetésre, leginkább csak pénzbírságra számíthat az elkövető” – tájékoztatta a Krónikát Máté András ügyvéd, RMDSZ-es parlamenti képviselő. „Ha az okozott kár nem nagy, akkor nem bűnténynek, hanem kihágásnak minősül az eset, de ehhez mindenképp bírósági döntésre van szükség, vagy az ügyész zárja le a kivizsgálást, és pénzbírságot szab ki” – fogalmazott a jogász-politikus. Mint megtudtuk, a bírság összegét az ügyész szokta megszabni, de általában ez nem nagy összeg. Máté András is azt vallja egyébként, hogy az utóbbi időben egyre inkább elterjedt az úgynevezett megélhetési lopás.
Legtöbben boltokból lopnak, de ide tartoznak az úgynevezett „tyúktolvajok” is. „Van, aki rá van szorulva arra, hogy lopjon, tehát a túlélésért teszi, amit tesz, de olyan is akad, akit valamilyen pszichológiai betegség késztet erre. Például kleptománia miatt veszi el rendszeresen, ami nem az övé – bár ilyenre nagyon kevés a példa” – ecsetelte a szakember, aki szerint a legelterjedtebb a boltokból való lopás: gyakran megesik, hogy valaki leemeli a polcról a kívánt terméket, aztán „elfelejti kifizetni”. Máté András szerint ezeket a tolvajokat általában könnyű nyakon csípni, hiszen épp az ilyen esetek gyakorisága miatt szereltek fel már szinte minden boltban biztonsági kamerákat. Elmondható, hogy általában a száz lej alatti kárt okozó lopásokat szokták kihágásnak minősíteni bűncselekmény helyett, de mivel a bíróságon minden esetet külön tárgyalnak, az átminősítés nem automatikus, és ha valaki viszszaeső, akár ötven lej ellopásáért is megkaphatja a maximális büntetést, hét év szabadságvesztést.
Miközben az elmúlt években Magyarországról is nap mint nap érkeztek a megélhetési bűnözéssel kapcsolatos híradások, a Heti Válasz múlt heti számában közölt statisztika szerint a szabálysértési törvény augusztusi módosítása óta 40 százalékkal csökkent a bolti lopások száma a nagyvárosokban dolgozó kereskedők visszajelzései alapján. Minderről Pintér Sándor belügyminiszter számolt be az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) évértékelő elnökségi ülésén. A belügyminiszter emlékeztetett rá: még a kormányra kerülésük előtt felmérték, milyen a településeken élők biztonságérzete, és azt tapasztalták, hogy – főleg a kistelepüléseken – a munkájának gyümölcsét nem az élvezte, aki megdolgozott érte, hanem aki „arra járt és jogtalanul eltulajdonította”.
Ezért tervet készítettek a közbiztonság javítására és a tulajdon elleni szabálysértések szigorúbb szankcionálására. Mint mondta, a kormányra kerülés után a jogalkotásban is megkezdődött a munka, például elvették a jegyzőktől a kis értékű lopások nyomozását, mivel nem voltak erre felkészülve. Emellett lehetővé tették, hogy a tulajdon elleni szabálysértés elzárással is sújtható legyen, függetlenül attól, hogy az elkövető fiatalkorú-e, vagy sem. Ennek jelentős visszatartó hatása lett nemcsak a kistelepüléseken, hanem a nagyvárosokban is. A nagyvárosokban dolgozó kereskedők visszajelzései alapján a szabálysértési törvény augusztusi módosítása óta 40 százalékkal csökkent a bolti lopások száma – közölte a szaktárcavezető.
A hegyimentők és a határrendészek megmentettek hétfő hajnalban egy 24 éves és egy 26 éves ukrán fiatalt, akik a Máramarosi-havasokon keresztül lépték át a román határt – számolt be a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Hideg és szeles időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket adott ki hétfőn a meteorológiai szolgálat.
A romániai magyarok felelősségteljesen viselkedtek az államfőválasztás második fordulójában, bele akartak szólni abba, ki legyen Románia következő elnöke – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a 21 órás urnazárást követően.
Felhívásban kér támogatást a Kolozsvári Állami Magyar Színház a közönségtől, hogy megszervezhessék a Harag György Centenáriumi Emlékévet, mivel a bukaresti kulturális minisztérium csökkentette az emlékévre korábban megígért összeget.
Vasárnap nem sokkal 16 óra előtt a magyarok által is lakott erdélyi és partiumi megyékben más-másféleképpen alakult a részvételi arány.
Záporokra és viharokra figyelmeztető elsőfokú riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 30 megyéjére.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vasárnap reggel az urnáktól távozóban a sajtónak kijelentette, hogy a Románia számára legjobb lehetőségre szavazott az elnökválasztás második fordulójában.
Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.
A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.
Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.