71 éves korában elhunyt Jancsó Árpád
Fotó: Facebook/Nagy-György Tamás
Egy hónappal a 71. születésnapja után elhunyt Jancsó Árpád temesvári műszaki helytörténész, út-, híd- és vasútépítő mérnök, több tucat helytörténeti könyv szerzője. A súlyos betegséggel küzdő szakember halálhírét Nagy-György Tamás temesvári építőmérnök, egyetemi tanár osztotta meg.
2025. április 16., 09:592025. április 16., 09:59
2025. április 16., 12:052025. április 16., 12:05
A kedden elhunyt Jancsó Árpád a Temesvár melletti Felsőbencseken (Bencecu de Sus) született 1954. március 14-én. Szülei tanítók voltak Temesváron. Alap- és középfokú tanulmányait a Temesvári Magyar Líceumban végezte, a Temesvári Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán szerzett út-, híd- és vasútépítő mérnöki oklevelet 1979-ben. Ettől kezdve a tartományi útigazgatóságnál dolgozott a kivitelezésben és tervezésben.
A 2000-es években több ösztöndíjprogram révén külföldön képezte magát tovább, számos romániai és magyarországi konferencián vett részt, 2006-ban védte meg doktori értekezését. Az MTA külső köztestületi tagja volt, emellett a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Építési- és Építészeti Szakbizottsága, az Erdélyi Magyar Tudományos Társaság, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság is a soraiban tudhatta, alapítója volt a temesvári egyetemi oktatók és tudományos kutatók egyesületének (TECHNÉ).
Főbb kutatási területe volt a magyar műszaki (főleg építészeti) alkotások a Trianon után Romániához került vidékeken, a Bánság közlekedési rendszere, műszaki emlékeink feltárása, megőrzése, megismertetése. Fontosnak tartotta a magyar műszaki nyelv ápolását, szenvedélyesen kutatta és írt a Bánság vasútjainak, a bánsági utak és hidak történetéről.
40 műszaki-ipartörténeti könyvet jegyzett, amelyek magyarul, románul és németül jelentek meg, a Krónikának legutóbb 2024. november 1-jén nyilatkozott, amikor arról írtunk, hogy a temesvári önkormányzat felújíttatja a Gyerekpark és a Ligeti út közötti gyalogoshidat, amit a magyar köznyelvben (tervezője, Polen János után) „Jani bácsi hídjának” neveznek.
Jancsó Árpád halálhírét Nagy-György Tamás temesvári építőmérnök, egyetemi tanár osztotta meg a Facebook-oldalán. Többek között így fogalmazott róla:
Jancsó Árpád legújabb könyvének bemutatóját húsvét utánra tervezték, de már a következő kötete is tördelésre vár. „És még legalább 20 kötetnyi munkát készített elő” – tette hozzá Nagy-György Tamás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elindult a csíksomlyói pünkösdi búcsúra a 12. Boldogasszony zarándokvonat csütörtök kora reggel a budapesti Keleti pályaudvarról.
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
Gyimesfelsőlokra, az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumba is ellátogat Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke. Az államfői látogatás jelentőségéről, a pünkösdre való készülődésről Berszán Lajos atyával beszélgettünk.
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A parajdi községháza szerdán bejelentette, hogy a sóbányát ért katasztrófa után hivatalos adománygyűjtést indít, és a pénzt teljes egészében a község fejlesztésére fordítják.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Mindenki fesztiválja – ezzel a mottóval szervezik meg idén június 23–29. között 13. alkalommal a Szent László Napokat.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!