Fotó: Szucher Ervin
Életének 75. évében elhunyt Marosvásárhely fekete márciusának egyik legvitatottabb személyisége, Cseresznyés Pál. Míg a román nacionalisták nemzetük legnagyobb ellenségeként tekintettek rá, a magyarok az 1990-es kirakatperek legpechesebb áldozatának tartották.
2016. január 13., 19:382016. január 13., 19:38
A ’90-es marosvásárhelyi véres események áldozata csaknem hat évet töltött börtönben. Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölési kísérlet vádjával ítélték tízesztendei fogságra egy máig vitatott videofelvétel alapján.
Elítélésekor az ügyet alapfokon tárgyaló bíróság nem vette figyelembe a román nemzetiségű orvos szakértői jelentését, amelynek értelmében futás közben a vádlott nem tudott halálos rúgást elkövetni. A legfelsőbb bíróság az időközben kialakult nemzetközi nyomás ellenére az ítéletet helybenhagyta, az áldozat csak Emil Constantinescu elnöki kegyelmének köszönhetően került szabadlábra hat év fogság után.
Cseresznyést előbb a marosvásárhelyi, majd a Bukarest melletti, jilavai börtönben éveken keresztül megalázták, meggyötörték, megkínozták származása miatt. Elmondása szerint a börtönőrök a következő szavakkal lökték őt a köztörvényes román bűnözők közé: „Itt a románok gyilkosa, tegyetek vele, amit akartok!”. „Hat év alatt tulajdonképpen én voltam a román nemzet első számú ellensége a börtönben, és olyan kezelésben is részesítettek” – mondta el a Székelyhon.ro-nak egy korábbi interjújában. Börtönkálváriájáról – szabadulása után – könyvet is írt.
„Mindenkinek megbocsátok, az igazságszolgáltatást pedig a jó Istenre bízom, rendelkezzék mindazok felett, akik másnak rosszat tettek” – olvasható mottóként a kötet második kiadásában, amelyet 2008-ban mutattak be a marosvásárhelyi Bernády-házban.
A Krónika egyszer arról kérdezte, mit tenne, ha megismétlődnének a márciusi események. Cseresznyés Pál határozott válasza az volt, hogy „egy hasonló konfliktus kirobbanása esetén újra részt vennék benne; a nemzetemért és az igazságért bármit megtennék”. Egyik nyilvános megemlékezésen azt fejtegette, hogy „a bujtogatás egyik nemzet hasznát sem szolgálja, a két nép célja, hogy békésen éljen, dolgozzon és gyarapodjék egymás mellett”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Havonta több tucat tonna hulladékot – főleg nedves törlőkendőket és textíliákat – szednek ki az aradi vízművek munkásai a szennyvízfővezetékekből, és a dugulás nemcsak kellemetlenséget, hanem gyakran költséges javítást is okozhat.
Iskolájuk felújításának befejezéséért tüntettek Sepsiszentgyörgy egyetlen román középiskolájának, a Mihai Viteazul Főgimnáziumnak a diákjai és szüleik pénteken, az öt éve tartó munkálatok befejezését kérve.
Szerszámokkal és különböző barkácsfelszerelésekkel együtt ellopott körözött mikrobuszt tartóztattak fel a rendőrök péntek délelőtt a dél-erdélyi (A1-es) autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán.
Kemény büntetést fizet az, aki hivatalos iratok nélkül vadonból befogott állatot tart a portáján. Egy őzet tartó csíkszentsimoni lakost ezer lejre bírságolt meg az állatvédelmi rendőrség.
Romániában egyre több rotavírus-fertőzéses esetet regisztrálnak. Az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy a betegség leginkább az 5 év alatti gyermekeket érinti.
Az iskolaelkerülés, az antiszociális magatartások és a tiltott szerek fogyasztásának megelőzésére rendezett razziát a Szilágy Megyei Rendőr-főkapitányság, közösen a Szilágy megyei csendőrség tagjaival.
Felszámolná az „informális politikai alkuk” erdélyi magyar világát, felszabadítaná az erdélyi magyarok politikai képzelőerejét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom, amely alternatív érdekérvényesítési csatornákon keresztül szeretne cselekvően fellépni.
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából idén is megrendezi a Duna Napokat az Europa Nostra-díjas magyarlakta faluban a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.
Emléktáblaavatással és az életművéről szóló kiállítással emlékeztek Apáczai Csere Jánosra csütörtökön Kolozsváron, az erdélyi magyar pedagógus, filozófus és teológus születésének 400. évfordulója alkalmából.
A vadászat biztonságosabbá és átláthatóbbá tételét célzó törvénymódosítást kezdeményezett Dragoș Ciobotaru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Vrancea megyei képviselője.
Látogatottsági adatok