Elrettentő védelem. A NATO stratégiai helyszínként tekint az aranyosgyéresi légi bázisra, ahol F-16-os román repülőszázad jön létre
Fotó: Román védelmi minisztérium
Elkészültek a tervek Románia egyik legnagyobb közberuházása, az aranyosgyéresi légi támaszpont felújításának kezdeti szakaszáról: a több mint 1,3 milliárd lejt felemésztő katonai fejlesztések első, 500 milliós tétele az Erdélyben létesítendő új F-16-os repülőszázad számára „rak fészket”. A román állam által pénzelt munkálatok mellett az Egyesült Államok is rengeteget költ arra, hogy a NATO-haderő otthon érezze magát a Kolozs megyei létesítményben.
2024. január 22., 09:442024. január 22., 09:44
A román hatóságok átvették az elkészült dokumentációt, így lezárult az aranyosgyéresi légi támaszpont felújításának tervezési szakasza – közölte a minap a munkát elvégző konzorcium fővállalkozója. A Leviatan Design emlékeztetett, az általuk megrajzolt projekt célja a reptéri infrastruktúra megteremtése az F-16-os vadászbombázó repülőgépek számára a Kolozs megyei kisváros határában, Románia egyik legnagyobb közberuházása révén. A tervezőcég Facebook-oldalán közölte,
A Leviatan csapata a munka során 87 épületet (hangárok, műhelyek, irodák összesen 100 ezer négyzetméteres alapterülettel) és 30 további elemet (platformot, utat, pályát 500 ezer nm-en) tervezett meg.
A vállalkozás 2021-ben nyerte el az összesen mintegy 1,3 milliárd lejes (284 millió amerikai dolláros) projekt első, mintegy 500 millió lejes (109 millió dolláros) szakaszának tervezési és kivitelezési munkálatait egy nemzetközi cégcsoportosulás élén. Amint az Adevărul egyik korábbi cikkéből is kiderül, a liciten 67 pályázó vett részt, ám a végén csak egyetlen, a későbbi nyertes maradt, a többit kizárták a titkosított eljárás során.
Korábban inkább házakat, kereskedelmi egységeket, szállodákat tervezett, illetve a hadseregnek is dolgozott már két hangár megtervezése során. Ugyanakkor 2017-be előzetes megvalósíthatósági tanulmányt készítettek az aranyosgyéresi bővítésekről. Az alvállalkozók között viszont találni civil és katonai repterek építése terén nagy tapasztalattal rendelkező angol vállalkozást is.
Érdekesség, hogy a versenytárgyalás során kizárt „konkurencia” közül két pályázó is megóvta a döntést, ám végül mindketten visszavonták fellebbezésüket. Egyikük az Adevărulnak azt nyilatkozta, „más üzleti lehetőségekre”, versenytárgyalásokra, projektekre kívántak összpontosítani.
A tervezőcég által közölt látványterv-illusztráció
Fotó: Facebook/Leviatan Design
A NATO-haderő azonban különösebben nem foglalkozik azzal, éppen ki tervezi-bővíti az aranyosgyéresi létesítményt: a lényeg a fejlesztés. És hogy mennyire fontos ez például az Amerikai Egyesült Államok számára is, mi sem bizonyítja jobban, mint a Washington által – Bukaresttel párhuzamosan – az erdélyi katonai bázis korszerűsítésére költött pénz.
A Pentagon 2018-ban 40 millió dollárt szánt erre, majd további több mint 150 millió dollárt különített el az aranyosgyéresi katonai bázis több szakaszban elképzelt fejlesztésére. „A munkálatok megalapozzák a US Air Force hosszas jelenlétét Romániában. Aranyosgyéres stratégiai helyszín, amelynek korszerű infrastruktúrára van szüksége, hogy biztosítsa a légi küldetések erőteljesebb mobilitását és hogy lehetővé tegye a US Air Force gyors reakcióját bármiféle biztonsági fenyegetésre a régióban” – közölte akkor az amerikai légierő.
A fejlesztések nem meglepőek annak ismeretében sem, hogy az amerikai légierő az elmúlt években számos gépét az erdélyi kisváros határába irányította: megfordultak már F-15-ösök, F-16-osok és F-22 Raptorok, illetve MQ-9 Reaper harci drónok is az Emanoil Ionescu tábornokról elnevezett, tulajdonképpen Aranyoslóna községhez tartozó katonai repülőtéren.
Ugyanakkor a várhatóan 2025-ben befejeződő masszív amerikai és román fejlesztések egyik legfőbb célja Románia második F-16-os repülőszázadának befogadása. Bukarest ugyanis 32 Fighting Falcon vadászbombázót vásárolt Norvégiától, hogy a meglévő, 17 F-16-ost felvonultató mellett újabb két repülőszázadot hozzon létre, az egyiket Aranyosgyéres bázissal, a másikat a konstancai Mihail Kogălniceanun.
Amint arról beszámoltunk, a repülőgépek üzemképes állapotban érkeznek, és üzemeltetésük biztosított legalább 10 évre, ami alatt Románia átáll az ötödik generációs repülőgépekre. Egyébként a Călărași megyei Borcea légi bázison szintén tavaly novemberben avatták fel a román és ukrán pilóták felkészítését szolgáló Európai F-16-os Kiképzőközpontot (EFTC).
Bár korábban beharangozták, hogy a Romániában létrehozott, F-16-os vadászrepülőgépek pilótáinak kiképzésére szolgáló központban ukrán pilótákat is képeznek majd, egyelőre csak román pilóták vesznek részt a képzésben.
Románia tavaly novemberben kötött 388 millió eurós, három évre szóló szerződést Norvégiával 32 használt, de harcképes F-16-os harci repülőgép megvásárlásáról, amelyeket legalább tíz évig akarnak használni a NATO keleti szárnya légterének védelmére, amíg az ország áttér az ötödik generációs, F-35-ös harci repülőkre. A beszerzett gépeken a bákói Aerostar hadiipari vállalat végzi el azokat korszerűsítéseket, amelyek nyomán a norvég F-16-osok is a Portugáliától korábban vásárolt gépekkel azonos (M6.X szintű) felszereltséget kapnak.
Megérkezett szerdán a borceai 86-os légi bázisra a Norvégiától vásárolt első három F-16 Fighting Falcon vadászgép – közölte a bukaresti védelmi minisztérium.
Közben a bukaresti parlament házbizottságai tavaly októberben jóváhagyták a védelmi minisztériumnak azt a kérelmét, hogy összesen 32 F-35-ös harci repülőgép beszerzésével korszerűsítse a román légierőt. A tárca az ötödik generációs, többcélú vadászgépeket az amerikai külföldi fegyvereladási program (FMS) keretében vásárolná meg 6,5 milliárd dollárért.
Megérkezett az aranyosgyéresi légi bázisra az Amerikai Egyesült Államok F–22 Raptor különítménye – közölte szerdán Facebook-oldalán a Román Légierő.
Az aranyosgyéresi légitámaszpont közelében lezuhant csütörtökön az amerikai légierő MQ-9 Reaper típusú harci drónja, emberi sérülés nem történt.
Bár eddig nem verte nagydobra, az amerikai hadsereg jelenléte a Kárpátokon túli régiókon kívül Erdélyben is hangsúlyossá vált, mindenekelőtt Oroszország sakkban tartása céljából. A katonai szuperhatalom egyik regionális hídfőállásának az aranyosgyéresi légi bázis számít, amelynek arzenáljába imm&
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A parajdi községháza szerdán bejelentette, hogy a sóbányát ért katasztrófa után hivatalos adománygyűjtést indít, és a pénzt teljes egészében a község fejlesztésére fordítják.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Mindenki fesztiválja – ezzel a mottóval szervezik meg idén június 23–29. között 13. alkalommal a Szent László Napokat.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.
Együtt Parajdért – Tartsuk életben Sóvidék szívét! címmel adománygyűjtő kampányt indított a bányakatasztrófa sújtotta település turizmusának megújításáért a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita).
Semmi sem garantálja, hogy nem lesz újabb árhullám Parajdon, be kell tartani a Korond-patak elterelésének befejezésére kitűzött július elsejei határidőt – jelentette ki szerdán Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter a székelyföldi településen.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter és Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerdán a helyi hatóságokkal és szakemberekkel a helyszínen tájékozódik a parajdi sóbányában kialakult helyzetetről, miközben nyolc európai szakértőt várnak a helyszínre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!