Kovács Emőke: ahogy teltek az évek, egyre inkább tudatosult, mi is történt
Fotó: Facebook/Kovács Emőke
A romániai forradalom 30. évfordulója alkalmából az éppen 1989. december 25-én született muzeológust, színháztörténészt, Kovács Emőkét faggattuk arról, milyen úton-módon szerzett tudomást a születése előtti sötét világról, és milyennek látja a vele együtt „újjászületett”, mai Romániát. A Krónika újabb sorozatában a rendszerváltással egyidős nemzedék tagjait szólaltatjuk meg.
2019. december 30., 16:242019. december 30., 16:24
2019. december 30., 16:352019. december 30., 16:35
Kovács Emőke 1989. december 25-én született, a Ceaușescu házaspár kivégzésének napján, így számára többletjelentőséget is hordoz a születésnapja. „A születésnapom ünneplésekor a családom minden alkalommal feleleveníti a születésem körülményeit: a szülőfalumban, Gyergyószárhegyen is voltak zavargások, így a szüleim aggódtak, hogy épségben odaérünk-e a mentőautóval Gyergyószentmiklósra, a kórházba.
mondta lapunk volt munkatársa, aki néhány éve Budapesten él, és muzeológusként, színháztörténészként az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben dolgozik.
Hozzátette, a nem mindennapi szülinap ellenére nagyon ellentmondásos kép él benne a kommunista időszakról, hiszen a családja és közvetlen környezete tapasztalatait és emlékeit megszépíti az idő.
– mutatott rá a visszás helyzetre. Hozzátette, leginkább annak tulajdonít jelentőséget, hogy karácsonykor és egyben (ha csak szimbolikusan is) a kommunista diktatúra utolsó napján jött világra. „A szüleim mesélték, a kórházban mindenki arról beszélt, hogy én már egy új világba születtem, és a környezetem is reménykedve tekintett előre, abban hittek, hogy ezentúl minden másképp lesz” – emlékezett vissza.
Harmincéves kortársak. Az idő által megszépített családi történetek furcsa ellentmondásokat teremthetnek a kommunizmus felidézése során
Fotó: Presidency.ro
A kommunista diktatúra témáját tanulmányai során is rendszeresen érintette: egyetemi évei alatt – mind Marosvásárhelyen, mind Budapesten – színházi és filmes tantárgyainak részét képezték a romániai diktatúrához és forradalomhoz kapcsolódó előadások és filmek. „Ennek az időszaknak a (múlt)feldolgozása nem is olyan régen kezdődött: a privát és kollektív emlékezés a kortárs művészet kitüntetett témája, alapanyaga, így rengeteg történelmi és művészi ún. újrajátszás született. Számomra meghatározó Milo Rau The Last Days of the Ceausescus című színházi re-enactmentje, amelyben a Ceaușescu házaspár utolsó napját játsszák újra.
– mondta lapunknak.
Kovács Emőke hatodik éve él Budapesten. Azért akarta ott elvégezni a mesterképzést, mert több lehetőséget látott az ottani egyetemi képzésben, fejlettebb infrastruktúrát, pezsgőbb, sokszínűbb kulturális életet remélt. „Sajnos a munkahelyi elfoglaltságaim miatt ritkán járok haza; olyankor eltekintek a régiónk infrastrukturális, gazdasági hiányosságaitól, mert felértékelődött számomra a táj szépsége, az emberek közvetlensége.
– mondta, amikor a jelenlegi romániai helyzetről kérdeztük. Úgy vélte, bár idillikusan hangzik, az erdélyi magyarságnak sokkal erőteljesebb összefogásra, ugyanakkor nyitottságra lenne szüksége. „Nem a románság ellenében kellene megfogalmaznia az identitását, hanem fel kellene ismernie, mekkora kincs egy másik kultúrával együtt élni – nyilván ez úgy működne, ha a románok is hasonlóan viszonyulnának ehhez” – jelentette ki lapunknak a 30. életévét pár napja betöltő lány.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!