Egyház és államhatalom viszonya a kommunizmusban: árnyalni kell a képet, ne hősökről és gyávákról essen szó

Kiss Judit 2019. augusztus 20., 21:01 utolsó módosítás: 2019. augusztus 20., 21:32

Milyen volt az egyházak és az államhatalom viszonya a kommunizmus évtizedeiben? Hogyan maradtak meg a gyülekezetek, miközben a hatalom el akarta lehetetleníteni azok működését, összetartó kohézióját? A rendszerváltást követően az egyházak mennyire világították át, hogy papjaikat, tagjaikat milyen mértékben szervezte be a Szekuritáté? – többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ az a beszélgetés, amelyet a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartottak kedden délután a Vallásszabadság Házában.

Farkas Emőd, Juhász Tamás, Nagy Mihály Zoltán, Molnár János és Kovács István a rendszerváltozás jubileuma kapcsán tartott kolozsvári beszélgetésen Fotó: Kiss Judit

A Rendszerváltás 30: Evangélium a vörös csillag árnyékában – egyházi élet az államhatalom fogságában című rendezvény a városünnep beszélgetéssorozatának része volt, amely a jubileum apropóján a kommunizmus különféle vonatkozásait igyekezett és igyekszik megközelíteni. Juhász Tamás, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet református teológus professzora, a teológia korábbi rektora, Molnár János nagyszalontai származású, Debrecenben élő református teológus, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem oktatója, Nagy Mihály Zoltán nagyváradi történész, a Bihar Megyei Állami Levéltár főlevéltárosa, valamit Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója járta körül a szerteágazó témát. A beszélgetést Farkas Emőd, az unitárius egyház főgondnoka moderálta.

Hogy ne csak sztorizás maradjon

A számos kérdéskört érintő beszélgetés hallgatósága azt a következtetést vonhatta le a meglehetősen nagy horderejű, érdekfeszítő téma kapcsán, hogy

az utókor megítélésének, a kutatásoknak és a véleménynyilvánításoknak is éppannyira árnyaltaknak és körültekintőnek kell lenniük, mint ahogy maga a téma is számtalan értelmezési, megközelítési lehetőséget kínál.

Nagy Mihály Zoltán, az erdélyi magyar történelmi egyházak és a román állam viszonyának kutatója, aki nemrég megjelentette Márton Áron lehallgatási jegyzőkönyveit, úgy fogalmazott, számára a beszélgetés témájában nemcsak az az izgalmas, hogy mi történt az egyházakkal, mint intézményekkel a kommunizmus idején, hanem az is, hogy mi történt a hívő emberekkel, a közösségekkel abban az időszakban.

Molnár János kifejtette, az egyháztörténészek körében is vitatott a téma, ő maga könyvet írt erről: a Szigorúan ellenőrzött evangélium című, a református egyház és a Szekuritáte kapcsolatát dokumentáló négykötetes munkája a Kriterion kiadónál jelent meg. Molnár János 15 évig volt lelkész a Partiumban, mint mondta,

akkoriban olyan megalázó körülmények uralkodtak, hogy a levéltárba se juthatott be, tudományos szinten nem lehetett „labdába rúgni” Erdélyben.

Kovács István elmondta, marosvásárhelyi segédlelkészként élte meg a korszak egy részét, 1989 után az unitárius egyházban az egyik szorgalmazója volt annak, hogy végezzenek átvilágítást, „öntsenek tiszta vizet a pohárba”.

„Nem bosszú szándékkal, kirekesztő, leszámoló szándékkal kell átvilágítást végeznünk, hanem azért, hogy tisztábban lássuk, mi történt a kommunizmusban. Fontos, hogy a rendszerváltás 30. évfordulóján mélyebben értsük meg, mi is történt a társadalmi élet különböző területein és az egyházak világában.

Úgy tegyük ezt, hogy ha azoknak az évtizedeknek a tanulságát át akarjuk adni a mai fiataloknak, az ne csak sztorizás szintén maradjon”

– fogalmazott a lelkész. A beszélgetésen több ízben elhangzott Márton Áron példája, az, hogy a katolikus püspök miként szállt szembe a kommunista hatalommal és hogyan tudott hitbeli emberként helyt állni.

Személyes történelmünkből is épül a történelem

Szó esett arról, hogy milyen volt az egyházak szerepe a közösség életben tartásában, hiszen a kommunista hatalom célja az volt, hogy megszüntesse, ellenőrzése alá vonja a közösségi életet, a szabad véleménynyilvánítást, az egyházak pedig ezt megpróbálták csendes ellenállással ellensúlyozni. Juhász Tamás arról beszélt, hogy

a kommunizmus ideje alatt a hatalom a nagy ortodox egyház szemüvegén át nézte az erdélyi történelmi egyházakat, és bár nem szüntettek meg közösségeket és templomokat, „vulgáris ateizmussal” próbáltak hatni.

„Ennek ellenére megmaradt az egyház, aminek sokféle funkciója van: igehirdetés, hitoktatás, misszió, társadalmi ráhatás. Az egyház jelenléte és hatása nem sikkadt el, még ha sokszor arra kényszerültek is a lelkészek, hogy úgymond „metaforikusan” próbálják továbbadni a bibliai igét, amely ott visszhangzott a sorok között” – mondta a professzor.

Nagy Mihály Zoltán kifejtette, bár történészként úgy vélekedik, hogy a levéltári, irattári adatokon alapszik a történetírás, azért a személyes visszaemlékezések is fontosak, hiszen a mi személyes történelmünkből is épül a történelem. „Mi történészek szárazan írtunk, tele lábjegyzettel, a magyarországi és német mintára.

Elfelejtünk szépen írni, holott sokszor erre lenne szükség: nekünk, történészeknek kicsit szépíróknak is kellene lennünk. Az irodalmi alkotásokból is szépen kirajzolódnak a korszakról alkotott képek, ilyen Tompa Andrea vagy Vida Gábor prózája, de megemlíteném Kacsó Sándor írásait is”

– mondta a történész.

A források hitelességének kérdése

Az államhatalmi szervek célja többek közt az volt, hogy az egyházakat államszerű intézménnyé alakítsák át, ez derül ki a kommunista párt irataiból, a titkosszolgálati szervek irataiból. A szakértők rámutattak, az egyházak történetéből érdekes módon legkevesebbet pont az egyházi irattárakból lehet megtudni, hiszen esetleges, hogy mit jegyeztek le, és az is megtörtént már, hogy „fentről jövő rábólintástól” tették függővé, hogy leírjanak-e valamit egy jegyzőkönyvben. „Nehéz a források hitelességének kérdését tárgyalni.

Bármennyire is sok a fenntartás az állami dokumentációk iránt, a párt, a Szekuritáté dokumentációját vizsgálva kiderül, ezek talán gazdagabb anyagot tartalmaznak, mint az egyházi iratok.

Ugyanakkor a burjánzó emlékirodalmat is vizsgálnunk kell” – mutatott rá Molnár János. „Ezt a korszakot nagyon kevesen kutatják, ehhez pénz, képzett emberek, programok kellenének, és nincsenek. Ahhoz, hogy nagy következtetéseket lehessen levonni, még rendkívül keveset kutattunk” – mondta Nagy Mihály Zoltán. Az is elhangzott, a Szekuritáté irattárát se egyszerű vizsgálni, hiszen vannak dolgok, amikhez még ma sem lehet hozzáférni. A titkosszolgálat külön tudományos apparátussal gyűjtötte az információkat, ezekből az is kiderülhet, hogyan működött egy gyülekezet, hiszen nagyon éberen figyelték, hogy mennek-e templomba az emberek, ki megy oda, mi hangzik el a prédikáción, stb. – tette hozzá a történész.

„A közösség megtartása partizántevékenység volt”

 A korszak egyik abszurduma, hogy a kommunizmus új embert akar „megteremteni”, szét akarja zúzni a közösségeket, az agymosással pedig új embertípusból összeálló társadalmat akar létrehozni. Mint elhangzott, Justinian Marina, az ortodox egyház akkori pátriárkája levezette, hogy Jézus volt az első kommunista, tehát Sztálin Jézus követője, így a népnek Sztálint kell követnie.

A román hatalom a magyar felekezeteket úgy kezelte, mint a Justinian alárendeltjeit, a hatalom az ortodox egyházzal tárgyalt, amit el tudtak velük fogadtatni, azt akarták elfogadtatni a többi felekezettel is.

Molnár János úgy fogalmazott, a közösség megtartása partizántevékenység volt minden egyházban, hiszen a hatalom megpróbálta lejáratni azokat a lelkészeket, papokat, gondnokokat, akik lépéseket tettek a közösségek megőrzése érdekében. „Állam és egyház: mindkét formáció igényt tartott a közösségre és az emberre, az egyház a maga korszerűtlen, nem hivatalos módszereivel, hol több, hol kevesebb sikerrel” – mondta Molnár János.

Kovács István úgy fogalmazott, az egyház nem akart partnere lenni a kommunizmusnak, olyan közösségeket működtetett, amelyeket le akart rombolni a hatalom. „Az állam mindig tömegekről, egyfajta masszáról beszélt, nem a kreatívan gondolkodó személyiségek közösségeiről. A hatalom rátelepedett az egyház ünnepeire: azt akarták sulykolni, hogy karácsonykor a Télapó hozza a karácsonyfát, új tartalommal akarták megtölteni az ünnepet.

A kereszténység viszont úgy járt, mint a rugó: összepréselték, de visszanyerte eredeti formáját, és hatékonyan tudott közösséget formálni akkor is, amikor látszólag száműzték”

– fogalmazott az unitárius lelkész. Azt is kifejtette, meglátása szerint „élő levéltárakat”, vagyis a korszak tanúit kellene faggatni, és kiegészíteni a levéltári anyagokat az élő emlékezettel.

Volt, aki önként jelentett, és olyan is, aki öngyilkosságba menekült

A Szekuritáté által beszervezettek kapcsán elhangzott: árnyaltan kell szemlélnie a kutatónak és az utókornak is a történteket. „Könnyű ma felületesen ítélkezni, hősökről és gyávákról beszélni, de a kép sokkal árnyaltabb. Fontos, hogy a tisztánlátáshoz a korral szembeni empátiánk társuljon.

Jó tudni, hogy akadt lelkész, akit szembenállásáért meghurcoltak, egy másik lehetséges út volt a csendben maradás, és voltak emberek, akik semmitmondó információkat szolgáltattak, az időjárásról tájékoztatták a Szekut, ők mindent elkövettek, hogy ne ártsanak”

– fejtette ki Kovács István. Hozzátette, akadtak olyanok is, akik pénzt kaptak a besúgásért és olyanok is, akik önként jelentettek, voltak bátrak, akik Márton Áronhoz hasonlóan szembeszegültek, és olyanok is, akik öngyilkosságba menekültek. Mint elhangzott, a besúgás intézményének a lényege nem az információszerzés volt elsősorban, hanem a társadalom atomizálása: a hatalomnak az volt a célja, hogy ne legyen az embereknek bizalmuk egymásban, fenn akarták tartani a félelmet és a rettegést az emberekben.

Nagy Mihály Zoltán arra is kitért, hogy az állam és egyház kapcsolata 1700 éves együttműködésnek tekinthető, és nem a kommunizmusban találták ki, hogy az állam felhasználja az egyházat saját céljaira. Mint elhangzott, Romániában államhivatalszerű intézménnyé akarták alakítani az egyházakat, az egyház működését vissza akarták szorítani a templomajtók mögé. Együttműködést emlegetett például Petru Groza (kommunista politikus, miniszterelnök, államfő), aki azt mondta: „koegzisztencia”. „Egyház és államhatalom viszonya mindig is létezett, kérdés, hogy az egyház ebben a viszonyban hogyan tudta megőrizni az autonómiáját” – hangzott el.

 „Az élő egyház megmaradt”

A beszélgetésen szó esett arról is, hogy a rendszerváltást követően főleg a beszervezett ügynökök tevékenységét kutatták, nem az áldozatokat és nem is tartótisztek kilétét, és az a szemlélet alakult ki, hogy elkezdtek „együttműködőkről” beszélni, holott ez sokkal, de sokkal bonyolultabb volt.

Egyes egyházakon belül megtörtént az átvilágítás, főleg a protestáns felekezetek esetében, a katolikusoknál viszont nem, hiszen ők azt mondják erre, hogy a titkosszolgálattal való együttműködés lelkiismereti kérdés”

– hangzott el. A szakértők kifejtették, az átvilágítás állami szinten nem történt meg, és az ortodox egyházban sem, az ortodoxok sehogy se viszonyulnak a kommunista múlthoz, sőt, ellenérdekeltek abban, hogy kutassák azt, csak világi kutatók foglalkoznak ezzel. Molnár János rámutatott, ilyen például Mircea Dinescu költő, aki a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) tagja volt, és nyilvánosságra hozta egy ortodox méltóságról, hogy azt levelet írt Ceaușescunak: még mindig csak altábornagy a titkosszolgálatnál, és miért nem lett tábornagy, mint XY mitropolita.

Juhász Tamás a beszélgetés összegzéseként leszögezte: az egyház nagy érdeme volt, hogy ezek alatt az évtizedek alatt nem tudták megtörni.

„Az volt a feladatunk, hogy szembemenjünk a hatalom szétziláló törekvésével. Nem volt hős senki, de úgy végezte a maga dolgát, hogy semlegesítse a kommunizmus romboló intézkedéseit. A hívők közössége pedig tovább élt és megmaradt az élő egyház” – mondta a professzor.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Hirdetési célú sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.

 

ANONIM
NORMÁL

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Hirdetési célú sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.