Madártávlatból sem tűnik életképesnek. A tervek szerint a metró széltében szelné át a várost, de több tényező is akadályozza a kivitelezést
Fotó: Facebook/Emil Boc
Úgy tűnik, még jó ideig távoli vágyálom marad a kolozsvári metró megépítése: Oláh Emese alpolgármester és Guttmann Szabolcs műépítész is ennél hatékonyabbnak tartaná a felszíni vasútvonal fejlesztését.
2017. október 27., 16:192017. október 27., 16:19
A kolozsváriak körében enyhe túlzással metróláz lett úrrá az elmúlt időszakban, és Dan Tarcea, a kincses város nemzeti liberális párti (PNL) alpolgármestere is folyamatosan melegen tartja a témát, Oláh Emese RMDSZ-es alpolgármester mégsem lát reális esélyt arra, hogy a megyeszékhely zsúfolt forgalmát egyhamar földalatti fogja enyhíteni.
Szerinte a legkézenfekvőbb az lenne, ha a város szászfenesi – Nagyvárad felőli – bejáratától a repülőtérig, azaz a város keleti kijáratáig összefüggő vonal jönne létre.
Az alpolgármester úgy vélte: a metróvonal egyrészt azért nem lenne kivitelezhető, „mert Kolozsvár dombos vidéken fekszik”, és nagyon nehéz lenne a dombokat átfúrva kialakítani az útvonalat. Másrészt arról sincs meggyőződve, hogy a földalatti át tudna haladni a történelmi belvároson. „Tudomásom szerint az építészek sem javasolnak ott földalatti megoldásokat, mert nem lehet pontosan tudni, hogy hol vannak a vezetékek, melyek azok az övezetek, ahol régészeti feltárás szükséges. Ezért nem tartom valószínűnek, hogy a város szívén egy metró át tudna haladni” – magyarázta Oláh Emese.
Ennek ellenére nem nevezné naivitásnak a metróépítést szorgalmazó civil kezdeményezést, ugyanakkor szerinte az ügy elemzését szakértőkre kell bízni. „Ha a szakértők mégis kivitelezhetőnek tartják, és nem túl költséges más alternatívákhoz képest, nyilván én is támogatnám az ötletet, de így konkrétumok, a pontos útvonal megtervezése nélkül nem tudnám rá azt mondani, hogy egyértelműen kivitelezhető” – összegzett az alpolgármester.
Ennél „engedékenyebb” Guttmann Szabolcs kolozsvári műépítész, aki a Krónikának úgy fogalmazott: egyértelmű, hogy a metró egyike a járható utaknak a túlzsúfoltság ellen, csak nagyon költségigényes. Ettől függetlenül a város tengelyén áthaladó földalatti vonalat sokkal jobb ötletnek tartja, mint azt a nemrég felvetett elképzelést, miszerint az autóknak építenének alagutakat. A szakértő kifejtette: mivel hosszú, lineáris városról van szó,
Guttmann arra is felhívta a figyelmet: Kolozsvár lélekszámát tekintve is a határon mozog azt illetően, hogy kifizetődő-e metrót üzemeltetnie. „Minél több embert szolgál ki, annál gazdaságosabban lehetne működtetni” – magyarázta Guttmann. Szerinte a felszíni tömegközlekedés tekintetében is bőven akad még tennivaló, amíg egyáltalán szóba jöhet a metróépítés.
Guttmann Szabolcs szerint a felszíni tömegközlekedés terén is van tennivaló
Fotó: Facebook/Emil Boc
Oláh Emeséhez hasonlóan Guttmann Szabolcs is olcsóbbnak és hatékonyabbnak tekinti – legalábbis rövid távon – a már meglévő vasúthálózat fejlesztését.
– magyarázta. Rámutatott: ezek az ipari zónák a jövőben fontos fejlesztési zónákká válhatnak, ahol lakóingatlanokat fognak építeni, és más beruházásokat megvalósítani. Ezeknek a területeknek a vasúti összeköttetése már ki van építve, csak a hálózatot kellene felújítani. „A metróépítés előtt még vannak gazdaságosan járható utak, a kolozsvári földalatti sajnos még nagyon távoli terv” – magyarázta Guttman Szabolcs.
A kincses városi metróépítés ötlete annak nyomán vált ismét aktuálissá, hogy néhány napja a Facebookon megjelent a Metró Kolozsváron (Metrou în Cluj) elnevezésű csoport, amely követőinek száma rövid időn belül elérte az ezret. „Talán a mi gyerekeink megérik egyszer, hogy ne ebben a haszontalan és drága forgalomban sínylődjenek. Csak álmodozni tudok róla” – írja a csoport egyik tagja.
A földalatti megvalósíthatóságáról évek óta zajlik a vita. Şerban Ţigănaş, a Romániai Építészek Rendjének elnöke a Ziua de Cluj portálnak nemrég elmondta, a város szerkezete teszi alkalmatlanná Kolozsvárt arra, hogy metrót lehessen üzemeltetni benne. Emil Boc polgármester támogatja az ötletet, legutóbb azt nyilatkozta: szeretné, ha legalább elvi vita indulna a témában. Az elöljáró szerint
Dan Tarcea alpolgármester nemrég arról értekezett: jelenleg egy előzetes hatástanulmány pályázati követelményein dolgoznak, hiszen erre akkor is szükség van, ha csak 5–10 év múlva lesz lehetőség a konkrét beruházás elkezdésére, később pedig már arról beszélt, hogy szerinte a következő 20 évben „lehetséges lesz földalattit építeni Kolozsváron”.
Tarcea arról is beszélt: valamennyi hatástanulmány azt mutatja, egy félmilliós lakosúnál kisebb városnak nem éri meg a rendkívül költséges metró üzemeltetése. A 2011-es népszámlálás adatai szerint Kolozsvár lakosainak száma mintegy 330 ezer, ha pedig beleszámoljuk a környező, a kincses várossal már csaknem egybeépült települések népességét, a lakosságszám eléri 430 ezret. Ehhez még hozzáadódik a kincses városban tanuló körülbelül 80–100 ezer egyetemista.
A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.
Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.
A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.
Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
szóljon hozzá!