Fotó: Pexels.com
Már nemcsak a nyugati társadalmak szűk rétegére jellemző, a mifelénk élő fiatal felnőttek körében is egyre gyakoribb a kiégés jelensége. Bakk-Miklósi Kinga pszichológust és egyetemi oktatót arról kérdeztük, hogyan ismerhetjük fel a jeleket és mit tehetünk a megelőzés érdekében.
2021. március 01., 12:002021. március 01., 12:00
2021. március 01., 15:402021. március 01., 15:40
Egyre gyakrabban találkozunk a kiégés, angol szaknyelven „burnout” fogalmával, ám ez egyáltalán nem újkeletű jelenség – tudtuk meg Dr. Bakk-Miklósi Kinga pszichológustól, egyetemi oktatótól.
Bárkit érinthet, aki hosszasan magas munkahelyi vagy családi elvárásoknak van kitéve. A kiégés bekövetkezte esetében azonban nem az elvárásoknak való egyszerű megfelelésről, sokkal inkább teljesítménykényszerről beszélhetünk – világosított fel a szakember.
Bár a kiégés fogalmát elsősorban a modern társadalmunk dolgozó felnőtteihez kapcsoljuk, úgy tűnik, egyre korábbi életszakaszban kezdődik a veszélyeztetettség. Az átalakuló társadalmi struktúrák, a gazdasági helyzet változékonysága és a digitalizáció mind-mind hozzájárulnak az állapot kialakulásához.
A lehetőségek korában, az önállósodás kapujában álló fiatal felnőttekre óriási nyomás nehezedik a megfelelő munkahely megtalálásával és annak megtartásával kapcsolatban. Gyakran a felsőfokú végzettség sem biztosítja számukra a szakmában való elhelyezkedést.
– tette hozzá a pszichológus. A kollektív társadalmi nyomáson túl a családból hozott minták is meghatározóak ebben a viszonylatban.
Bakk-Miklósi Kinga
Fotó: Facebook/Bakk-Miklósi Kinga
Az egyetemi oktató elmondta, a fiatal felnőttek körében két véglettel találkozik: azokkal, akik egyáltalán nem tudják, mit akarnak, keresgélnek, pályákat váltanak és nem tudnak elköteleződni, valamint azokkal, akik megtalálták helyüket és abban „túl jónak” akarnak mutatkozni, érzelmileg túlságosan is bevonódnak, és mindent feltesznek egy lapra. Kiemelte,
Elmondása szerint ebből a szempontból általában az első két szolgálati év a legkritikusabb. A járvány időszakában az orvosok és a gondozók különösen ki vannak téve a kiégettség állapotának, de ide sorolandó minden olyan szakma, ahol közvetlen kapcsolatba kerülünk az emberekkel.
– összegezte a szakember.
A kiégés állapota nem egyik napról a másikra, hanem több szakaszból álló folyamat mentén alakul ki. Ahhoz, hogy megelőzzük, vagy a már fennálló jelenség súlyosbodását elkerüljük, a pszichológus ismertette az egyes fázisokat és a hozzájuk társuló tüneteket.
Fotó: Pixabay.com
A kiindulópontot általában az jelenti, hogy az egyén bizonyítani akar, lassan haladva a bizonyítási kényszer felé. Adottságainak kinyilvánítása kényszerré alakul, fokozott erőfeszítései pedig olyan sürgető életformává válnak, amelyet az elköteleződéssel és a lelkiismerettel magyaráz. A következőkben elhanyagolódnak a személyes igények.
A mindennapi teendők elvégzése teherré válik. Ezzel egy időben olyan egészségromboló pótcselekvések tűnhetnek fel, mint az intenzívebb alkoholfogyasztás, esetleg droghasználat.
Megjelennek a mulasztások és vigyázni kezd az egyén arra, hogy a környezete ne vegye észre: gondok vannak körülötte. A fellépő problémák tagadása a visszahúzódást vonja maga után. Ekkor az egyén reményvesztetté és izolálttá válhat, de még inkább törekszik feladatait saját erőforrásból fedezni. Ilyenkor szokott megjelenni a teljes kiszállás gondolata, lehetősége is.
A későbbi szakaszokra a viselkedés megváltozása és az önérzékelő képesség elvesztése is jellemző lehet.
Az érzelmek érzékelése és felismerése is eltűnhet.
A végső stádiumokban a belső ürességet és értelmetlenséget tapasztal az érintett. Kialakulhat az űzöttség állapota és akár pótszerekhez nyúlva igyekszik betölteni az űrt. Ha elmegy a pótszerek hatása, még erősebb a fásultság és kimerültség érzése, amelyet lelkiismeret furdalás és értékvesztés kísér. Így érkezhet meg az egyén a depresszió szakaszába. Erősödik a reménytelenség és kétségbeesés érzése, ami egyre elviselhetetlenebbé válik. A végső fázis pedig a teljes kiégettség szakasza, ami a pszichológus elmondása szerint viszonylag ritkán következik be, hiszen az ember jó esetben az előző fázisok valamelyikében megáll, segítséget kér.
Fotó: Pixabay.com
A szakember szerint
Megelőzés szempontjából fontosnak tartja a felvilágosítást, a témáról való beszélgetést, tájékoztatást, hogy a nagyon is reális probléma bekerüljön a köztudatba. Tudatosítanunk kell, hogy a munkahely csak egy szelete az életünknek. Mellette a család, szabadidős tevékenységek, a kikapcsolódás, a barátok ugyanilyen fontos szereppel bírnak. Azáltal, hogy ezeket elhanyagoljuk, a kiégettség kockázata is nő.
– ajánlja a szakember.
Fotó: Pixabay
A pszichológus úgy véli, ebben az időszakban – amikor még intenzívebb a bezártság és a munka több erőfeszítést vesz igénybe – még inkább érdemes beszélni a témáról. Látszólag kényelmes otthonról dolgozni, hiszen nem kell kimozdulni, elkészülni, szépen felöltözni. Az érem másik oldala azonban, hogy
Otthoni környezetben egyszerre minden szerepet egyidejűleg kell betöltenünk, nem egyértelműek az életfeladataink közti határvonalak és ez beszűkíthet, kimeríthet. Érdemes tehát tudatosan meghúzni a határvonalat a munka- és szabadidő közt. „Nagyon fontos, hogy a munka után kimenjünk, kapcsolatba lépjünk a barátainkkal, feltöltődjünk, ne adjuk fel szabadidős tevékenységeinket.
– tette hozzá.
Ugyanakkor úgy tartja, el kell fogadnunk azt a kompromisszumot, hogy vannak időszakok, amikor egyik vagy másik életterület a hangsúlyosabb, amelybe ideig-óráig több energiát fektetünk.
Közös felhívást tettek közzé az államelnök-választás tárgyában a romániai magyar egyházak főpásztorai. Az egyházfők arra kérik a romániai magyar választópolgárokat, azt a jelöltet támogassák, aki alkalmas a szélsőséges politikai erők ellensúlyozására.
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat újból közzétette közösségi oldalán az AUR megalakulásáról és a szélsőséges nacionalista politikai párt programjáról szóló, sokkoló dokumentumfilmjét.
Május 12. és 15. között forgalomkorlátozásra kell számítani a Temes megyei Marzsinán a vasúti átkelő felújítási munkálatai miatt. A regionális vasúti igazgatóság ideiglenes átkelőhelyet alakít ki a gépjárművek számára.
A parajdi vészhelyzeti bizottság (CLSU) 15 napra helyi szintű veszélyhelyzetet hirdetett a parajdi sóbányában történt vízszivárgások miatt. Ez idő alatt nem látogatható a népszerű idegenforgalmi pontnak számító parajdi sóbánya.
Kutyák támadtak egy férfira és hatéves kislányára a Kolozs megyei Szászfenesen. Az 52 éves férfinak sikerült megmentenie kislányát, őt azonban több harapással és sérüléssel kórházba szállították.
Három erdélyi magyar tudóst is külső tagjai közé választott a Magyar Tudományos Akadémia – közölte a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB).
Az emberek sok év alatt felhalmozódott mérge csapódott le a megismételt elnökválasztás első fordulójában – értékelte a múlt vasárnapi szavazás eredményét Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Krónikának adott interjúban.
A héten elindultak a rakományszállítási szolgáltatások a nagyváradi repülőtéren.
Egy feltehetően lelőtt kutya miatt indított bűnügyi nyomozást a Temes Megyei Rendőr-főkapitányság. Az állatot a Temesvárral határos Újmosnicán valószínűleg lelőtte az elkövető, majd a kutya tetemét a személygépkocsija csomagtartójába tette és elhajtott.
A katonai tűzoltók folytatják a beavatkozást a parajdi sóbányában, ahol az utóbbi napok heves esőzései nyomán kedden vízszivárgást észleltek.
szóljon hozzá!