Ma már csak tucatnyi korondi mester űzi a régen divatos taplászatot (Képünk illusztráció)
Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium
Míg régen a taplótáska egy divatos kiegészítő volt, ma már sokan azt sem tudják, mi az a toplászat vagy taplászat. A sokak által nem ismert mesterségről, a taplászatról, melynek alapanyaga a fákon növő tapló, s melyet egész Európában már csak Korondon művelnek, Zsigmond Győző gombaszakértő írt könyvet.
2025. február 23., 14:292025. február 23., 14:29
A népi mesterségek világa tele van különlegességekkel, olyan hagyományokkal, amelyeket egykor sokan műveltek, de mára már csak kevesek őriznek. Ilyen a korondi taplászat is, amelynek múltja, jelene és remélhetőleg a jövője is egyaránt izgalmas.
A Sepsiszentgyörgyön élő, tordai származású Zsigmond Győző évek óta kutatja a népi gombászatot, azaz etnomikológia területét, és számára nemcsak az ehető gombák vagy a gyógyhatású fajok érdekesek, hanem azok a gombák is, amelyeket ipari vagy kézműves célokra használnak fel. A taplászat különösen megragadta a figyelmét, hiszen ez az egyik legősibb, mégis mára szinte teljesen eltűnt mesterség.
A korondi toplászat címmel nemrég megjelent könyvének is egyik kulcsgondolata, hogy noha a taplászatot egykor Európa számos országában gyakorolták, mára (szinte) csak Korondon maradt fenn ez a mesterség. Éppen ezért – bár a taplászat nem szerepel hivatalosan a hungarikumok tárában – Zsigmond Győző a kiadvány alcímében így hivatkozik rá, hiszen a taplászat immár egyedülálló magyar érték.
Egy kis betekintést nyújtva a kötetbe, a szerző elmesélte, hogy a mesterség fennmaradását több tényező is fenyegeti. Egyrészt rendkívül munkaigényes és fizikailag is megterhelő folyamat, amelyet kevesen vállalnak: míg 15-20 évvel ezelőtt még mintegy 200 ember foglalkozott vele, ma már alig tucatnyian maradtak. Szerencsére a tucatnyi mester között akadnak fiatalok is, így van esély a mesterség fennmaradására.
Azonban van remény: kísérletek folynak a taplógomba termesztésére, amely, ha sikerrel jár, megoldást jelenthetne az alapanyaghiányra. Bár egyelőre még kísérleti stádiumban van, a kutatók bíznak benne, hogy sikerül fenntartható módon termeszteni ezt a különleges gombát.
A szakértő azt is elmondta, hogy a taplótermékekre egyre nagyobb a kereslet, de főként külföldön:
Egy firenzei cég például kifejezetten Korondról szerzi be a taplót. Míg a külföldiek felfedezték ennek az ősi anyagnak az értékét, addig az erdélyi turisták körében alig tapasztalható iránta érdeklődés, a Székelyföldre látogató turisták inkább a hagyományos korondi kerámiákat részesítik előnyben.
Zsigmond Győző könyve egyfajta tisztelgés a mesterség művelői előtt, és egyben egy felhívás is: nem szabad hagyni, hogy ez a különleges tudás és kultúra eltűnjön. A fiatalok ösztönzése és a mesterség modern környezethez való igazítása kulcsfontosságú lehet abban, hogy a taplászat tovább éljen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyvárad utcáin járva-kelve gyakran találkozni a rabszállító járművekkel, amelyek nagyon sokszor dolgozni viszik a fogvatartottakat. Mint kiderült, jövedelmező tevékenységről van szó: a rabok egyetlen év alatt 3 millió lejt „hoztak a konyhára”.
Felavatták Szatmárnémetiben az új zeneparkot, ahol a gyerekek és felnőttek is különleges hangszereket próbálhatnak ki – közölte a Facebookon a város polgármesteri hivatala.
Június utolsó napjaiban nagyszabású erdészeti razziát szerveztek Háromszéken: a rendőrség, a csendőrség és az erdőőrség dolgozóinak közös akciója nyomán három erdészeti bűncselekmény lepleztek le, és 121 bírságot szabtak ki.
A közelmúltban inkább csak óvásokkal akadékoskodó román vállalat építheti meg az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya gyergyószéki szakaszát.
Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást.
Kolozsvár lehet az első város az országban, ahol a polgármesteri hivatal és alárendelt intézményeinek épületébe a házi kedvencek is bemehetnek.
Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.
Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.
A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.
Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!