Fotó: Krónika
2007. október 08., 00:002007. október 08., 00:00
A Szatmár Megyei Közegészségügyi Hatóságnál érdeklődésünkre kijelentették, hogy a megyében az utóbbi öt év során senki nem halt meg gombamérgezésben. A helyi sajtó viszont tavaly halálesetekről is beszámolt. A kórházakban ugyanakkor nem vezetnek külön nyilvántartást a gombamérgezéses esetekről; ezeket egyszerű ételmérgezésként tartják számon.
Bár a vadon termő gombák gyűjtését és árusítását szabályozó törvény több mint másfél évvel ezelőtt lépett érvénybe Romániában, a kiegészítő rendeletek még nem születtek meg. Így a jogszabály – melynek fő célja a tömeges gombamérgezések megelőzése lenne – nem ültethető gyakorlatba. A törvény kimondja, hogy a piacokon csak szakértő által átvizsgált gomba árusítható, azonban az alkalmazási útmutató hiányában nem tudni, ki számít Romániában gombaszakellenőrnek. Ugyancsak a kiegészítő rendeleteknek kellene megteremteniük az állam által elismert képzés jogi kereteit, illetve biztosítaniuk azt, hogy hivatalosan elismerjék a néhány, oklevéllel is rendelkező gombaszakértő diplomáját.
Szakértői kifogások
A romániai gombatörvény tervezetét a sepsiszentgyörgyi László Kálmán Gombászegyesület szakemberei állították össze 1999-ben, akik lényegében lefordították a magyarországi jogszabályt, és a hazai viszonyokat figyelembe véve átalakították azt. A tervezet benyújtásánál RMDSZ-es képviselők, elsősorban Tamás Sándor segédkezett, így elég nagy késéssel ugyan, de 2005 februárjában megjelent egy kerettörvény, amely viszont lényegesen eltért a szakemberek öszszeállította jogszabálytól. „Miután a mezőgazdasági minisztérium által előterjesztett tervezetet megszavazta a szenátus, visszaküldték hozzánk véleményezésre – magyarázta Zsigmond Győző, az egyesület elnöke. – Mivel láttuk, hogy ez lényegesen eltér attól, amit mi leadtunk, kértünk egy hónapot arra, hogy átvizsgáljuk, azonban a válaszunkat nem várták meg, és a képviselőház is megszavazta a mezőgazdasági tárca által átfogalmazott jogszabálytervezetet. Annak ellenére is örültünk, hogy végre megszületett egy kerettörvény, hogy több ponton is kifogásoljuk ennek tartalmát.” A szakemberek nem értették, hogy az általuk javasolt 75 árusítható gombafaj számát miért csökkentették 35-re, és azt is nehezményezték, hogy a jogszabálytervezet környezetvédelemre vonatkozó részét teljesen kihagyták. Az árusítható fajok között szerepelnek ritka, veszélyeztetett fajok is, melyek védelemre szorulnának, ugyanakkor egyes, gyakori fogyasztható fajok nem szerepelnek a listán.
A legfontosabbnak azonban a gombászegyesület tagjai is a kiegészítő rendeletek megjelentetését tartanák, amely meggátolná, hogy a hozzá nem értők által szedett gombák a fogyasztókat veszélyeztessék. „A tömeges gombamérgezéseket nem a vadon termő fajok fogyasztásának tiltásával kellene megakadályozni, ahogy azt korábban tették. Biztosítani kell a feltételeket ahhoz, hogy az emberek szakértővel ellenőriztethessék, amit leszedtek” – fejtegette Zsigmond Győző.
Nem alkalmazott ellenszer
Hogy a piaci gombavizsgálat meghonosítása jó eredményekkel kecsegtet, bizonyítja az is, hogy három éve, amióta a László Kálmán Gombászegyesület önkéntes szakemberei gombaellenőrzést tartanak a sepsiszentgyörgyi piacon, súlyos mérgezéses esetet nem regisztráltak a környéken. Az egyesület a román és a magyar mikológiai társaság, a iaşi-i Alexandru Ioan Cuza, valamint a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem szakembereinek közreműködésével már több ízben szervezett gombaszakellenőr-kurzust, melyen eddig mintegy 30 személy szerzett diplomát. Ők azonban mindaddig nem tudnak hivatalosan munkába állni, amíg az említett kiegészítő jogszabályok meg nem jelennek, amelyek lehetővé tennék okleveleik állami elismerését. Zsigmond Győző arra is felhívta a figyelmet, hogy a gombaszakellenőrök hathatós segítséget nyújthatnak a mérgezéses esetek orvosi kezelésében is. A különböző gombafajok által okozott mérgezések ugyanis különböző típusú kezelést igényelnek, ezek alkalmazásához azonban fontos tudni, melyik fajtából fogyasztott a beteg, ezt pedig egy hozzáértő akár a konyhai hulladékból is képes megállapítani. A hazai kórházakban többnyire csak a hánytatást és a gyomormosást alkalmazzák, pedig még a legveszélyesebbnek tartott gyilkosgalóca-méregre is van már ellenszer, ami, időben beadva, megmentheti a beteget.
Védenék a ritka gombafajokat
A gombatörvény gyakorlatba ültetésének feltételeit biztosító alkalmazási útmutatók összeállítása a mezőgazdasági minisztérium feladata. A Krónika érdeklődésére Tőke István mezőgazdasági államtitkár megpróbálta kideríteni a késlekedés okait. Mint mondta, az árusítható fajok számát azért csökkentették a felére, mert a minisztérium levette a listáról azokat a fajtákat, melyek könnyen összetéveszthetők a mérges gombákkal. A lajstrom azonban a későbbiekben gazdagodhat még, a tárca illetékesei ugyanis szakemberekkel tárgyalnak arról, hogy milyen feltételek mellett engedhető meg ezeknek a fajoknak a piacra kerülése. „A minisztérium illetékese, aki a kiegészítő rendeletek összeállításával foglalkozott, időközben nyugdíjba ment – közölte az államtitkár. – Az elkészült részeket elküldtük az igazságügyi tárcához és a fogyasztóvédelemhez láttamoztatásra. A kifogásaikat pedig figyelembe kell vennünk a végső változat megalkotásánál.”
Tőke István elmondta: még ezen a héten újraindítják a rendeletek kidolgozását, melyeket – az említett hivatalokon kívül – a környezetvédelmi tárcának is jóvá kell hagynia. „Mindenképpen változtatunk a vadon termő gombák gyűjtésére vonatkozó jogszabályokon – jelentette ki a Krónika kérdésére Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. – Belefoglaltatunk majd a ritka fajok, illetve ezek élőhelyeinek védelmére vonatkozó előírásokat, ugyanis hazánkban óriási méreteket öltött az utóbbi időben a túlzott és felelőtlen gombagyűjtés.” Tőke István és Korodi Attila is kijelentette: várják a szakértők véleményét, hozzászólásait a jogszabály-alkotási folyamathoz – többek között a László Kálmán Gombászegyesület szakértőiét is. Az egyesület tagjai azonban arra panaszkodnak, hogy évek óta rendszeresen megkeresik a hatóságokat javaslataikkal, azonban ezek válaszra sem méltatják őket.
Míg régen a taplótáska egy divatos kiegészítő volt, ma már sokan azt sem tudják, mi az a toplászat vagy taplászat.
A Brassó megyei csendőrség munkatársai mentettek meg egy őzet, amelyet gazdátlan kutyák sebesítettek meg a hegyvidéken.
Hagyományos, jelmezes farsangi mulatságot szerveztek Kézdivásárhely főterén szombaton.
A bűncselekmények áldozatainak világnapján büntetőjogászt, pszichológust, szociális és gyerekvédelmi szakembert kérdeztünk arról, milyen jogaik vannak és hova fordulhatnak segítségért azok, akik erőszakos cselekedetek elszenvedői.
Műemlékké nyilvánítják és felújítják a nagyváradi zsidóság elhurcolását naplójában dokumentáló holokausztáldozat zsidó gyereklány, Heyman Éva szülőházát Nagyváradon.
Hiába lépett be január elsejétől Románia is az Európai Unió belső határőrizet nélküli, schengeni övezetébe, a vonattal utazóknak továbbra is várakozniuk kell a román–magyar (és a román–bolgár) vasúti határátkelőhelyeken.
A legfelsőbb bíróság pénteki jogerős döntése értelmében szabadlábra helyezik az aradi robbantásos merényletben meggyilkolt üzletember lányát, Laura Bîlceát.
Az előírt létszám felével működött tavaly az Arad Megyei Törvényszék ügyészsége, a vádhatóság mégis több ügyben terjesztett elő vádemelési javaslatot, mint egy évvel korábban.
Az Európai Bizottság pénteken úgy döntött, hogy a román állam által a marosvásárhelyi repülőtér működési költségeinek, valamint a földi kiszolgáló infrastruktúra beszerzésének finanszírozására nyújtott juttatás összeegyeztethető az uniós szabályokkal.
Égő mozdonyhoz riasztották az aradi tűzoltókat péntek délután. A vasúti vontatójármű az állomás közelében volt, amikor felcsaptak a lángok.