Az ügyészség pár órával a tragédia után ismeretlen tettes ellen indított bűnvádi eljárást, 2019 végén pedig a Bihoreanul érdeklődésére arról számolt be, hogy emberi mulasztás okozhatta a rövidzárlatot, majd tüzet. Két villanyszerelőt gyanúsítottak, ezeknek ugyanis aznap, lakossági bejelentés nyomán a közelben, az egyik Pável utcai villanyoszlopnál kellett sürgősen beavatkozniuk és tévesen kötötték vissza a vezetékeket az oszlopon, mely a palota díszkivilágítását is táplálta. Az ügyészek bűnvádi eljárást indítottak a két férfi ellen gondatlanságból elkövetett rongálás vádjával.

Electrica: nem tudunk róla

Az Electrica vezetősége kezdettől cáfolta, hogy összefüggés lenne alkalmazottai és a tűzeset között. Ezt támasztja alá az ügyet lezáró ügyészségi határozat is, mely szerint a villanyszerelőknek nem volt tudomásuk arról, hogy a Pavel utcai villanyoszlop a műemlék díszkivilágítását is táplálja. „A gyanúsítottak nem láthatták előre tetteik következményét, hogy a beavatkozás és javítások eredményeként tűz következik be” – mentették fel a két villanyszerelőt.

– mutattak rá az ügyészek, akik tavaly augusztusban illegális felújítási munkálatra is kiterjesztették a nyomozást. Kiderítették, hogy a díszkivilágítást biztosító berendezést nemcsak az Electrica engedélye nélkül szerelték fel, de a munkálatok során számos tűzvédelmi előírást is figyelmen kívül hagytak, nem készítettek tervet arról, hogyan haladnak a vezetékek, nem szakemberekkel végeztették el a kényes munkát. Emiatt eleve adott volt a rövidzárlat veszélye, ugyanis a vezetékeket nem burkolták az előírásoknak megfelelően, miközben ezek a padláson futottak végig, ahol gyúlékony anyagokat is tároltak.

Ez a berendezés nem a miénk, nem tudjuk, hogy mikor, hogyan és ki készítette, kötötte rá a hálózatra, vállalatunktól nem kértek és nem is kaptak erre műszaki engedélyt”

– határolódott el az ügytől az Electrica.

Nem volt fellebbezés

Az ügyészek szerint a palota felújítását elnyerő kivitelező alvállalkozókkal dolgozott, egy erre kijelölt bizottság át is vette a munkát. De arra nem terjedt ki a figyelme, hogy a díszkivilágítást is számon kérje a készítőn. A Bihoreanul szerint ezt az ügyészek sem tették meg,

a munkálatot 2007. december 10-én adták át, büntetőjogi szempontból a kivitelező három évig volt felelősségre vonható.

Az ügyészségi dokumentumokban ugyan nem szerepel, de a lap kiderítette, hogy a díszkivilágítást a nagyváradi Crito Prod céggel végeztette el a teljes felújításért felelős kivitelező, a Cseh Beton. A berendezést az Atas Light cég szállította. A Bihoreanul megkeresésére a Crito Prod cégtulajdonosa, Alexandru Criste azt állította, hogy a munka egy engedélyezett projekt része volt, és

Az ügy február 25-én történt ügyészségi lezárását a palota jogos tulajdonosaként a Nagyváradi Görögkatolikus Püspökség megfellebbezhette volna, de a lap szerint érintettség okán nem tette. Az épületet a tragédiát követően 25 évre átengedte a nagyváradi polgármesteri hivatalnak, amely nagy erőfeszítések árán próbálja felújítani. A költséges helyreállítás saját forrásokból történik, a tetőzet 7,9 millió lejbe, a homlokzat újabb 1,7 millió lejbe került, a belső terek helyreállítási költségeit 14 millió lejre becsülik a szakemberek.

A barokk és rokokó stílusjegyeit ötvöző görögkatolikus püspöki palotát Nagyvárad neves építésze, ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján 1903-ban kezdték el építeni, 1905-re készült el. 1948-ban elkobozták, és a Művészeti Népiskolát helyezték el a falai között. Később a megyei könyvtár működött benne. 1989 után visszakerült jogos tulajdonosához, a görög katolikus püspökséghez, mely nem sokkal a tűzeset előtt restauráltatta.

korábban írtuk

Szépül a kiégett püspöki palota: augusztusra elkészülnek a külső munkálatokkal Nagyváradon

A tűzvész kétéves évfordulójára befejezik a leégett nagyváradi görögkatolikus püspöki palota külső felújítását. A belső munkálatokhoz európai uniós segítségben reménykedik az önkormányzat.