Dollármilliárdokkal teremthet édes életet a kesereny Biharban

Gyomrozzák. Kitermelésre kész az amerikai hátterű bányavállalat (képünk illusztráció) •  Fotó: Pixabay.com

Gyomrozzák. Kitermelésre kész az amerikai hátterű bányavállalat (képünk illusztráció)

Fotó: Pixabay.com

Bányászati koncessziót adott a román állam egy amerikai gyökerű társaságnak, amely legalább egymilliárd dolláros befektetésre készül. Bár hivatalosan még nem nevezték meg a helyszínt, minden bizonnyal a Bihar megyei Bondoraszón található magnéziumbányáról van szó. A régi magyar nevén keserenynek nevezett könnyűfém létfontosságú az autó- és repülőgépiparban, kritikus nyersanyagnak számít Európában, ahová száz százalékban importálják – tehát óriási értékkel bír.

Páva Adorján

2024. április 17., 09:552024. április 17., 09:55

A koncessziós szerződés megkötéséről a Profit.ro számolt be kedden. A gazdasági portál tájékoztatása szerint az Amerocap amerikai óriáscég által támogatott, Verde Magnesium nevű vállalat kész legalább egymilliárd dollárt fektetni – vagy akár évenként ugyanennyit – egy nyugat-romániai helyszínen található bányába, ahol a kitermelés mellett többek között alumíniumot hasznosítana újra zöldenergia segítségével.

A Profit.ro adatelemzése szerint a Bihar megyei Bondoraszón évekkel ezelőtt bezárt magnézium- és brucitbányáról van szó

(a brucit magnézium-hidroxid ásvány, amely magnéziumtartalmú ásványok – dolomit, forsterit, periklász, stb. – átalakulása során keletkezik, idővel hidromagnezitté alakul át). A koncesszióvevő a tervek szerint 2027-ben termelné ki az első tonna magnéziumércet, és 2032-2034 között már évi 90 ezer tonna kapacitást érne el. Becslések szerint a beruházás ezer konkrét, közvetetten pedig további tízezer új munkahelyet teremtene.

A Verde Magnesium célul tűzte ki, hogy az Európai Unió legfőbb magnéziumkitermelőjévé váljon. Ezt már a járműiparban 2021-ben tetőfokára hágott nyersanyaghiány idején is hangoztatták, amely hellyel-közzel azóta is fennáll, és az EU klímasemlegességi céljait is veszélyezteti. Az Európai Unió Tanácsa éppen idén márciusban fogadta el a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló uniós jogszabályt, mivel a ritkaföldfémek iránti kereslet az elkövetkező években várhatóan exponenciálisan növekedni fog.

Kritikus fontosságú nyersanyagok
A Tanács közleménye szerint a kritikus fontosságú nyersanyagok olyan, az EU számára nagy gazdasági jelentőséggel bíró nyersanyagok, amelyek tekintetében a forrásaik koncentrációja és a jó, megfizethető helyettesítő anyagok hiánya miatt nagy az ellátási zavarok kockázata. A jogszabály célja az EU kritikus fontosságú nyersanyagok terén történő ellátásának növelése és diverzifikálása; a körforgásos jelleg megerősítése, beleértve az újrafeldolgozást is; az új szabályok megerősítik majd Európa stratégiai autonómiáját.
Jelenleg 34 kritikus fontosságú nyersanyagot tartalmaz a vonatkozó jegyzék: alumínium/bauxit/timföld, kokszszén, lítium, foszfor, antimon, földpát, könnyű ritkaföldfémek, szkandium, arzén, folypát, magnézium, szilíciumfém, barit, gallium, mangán, stroncium, berillium, germánium, természetes grafit, tantál, bizmut, hafnium, nióbium, titánfém, bór, hélium, platinacsoportba tartozó fémek, volfrám, kobalt, nehéz ritkaföldfémek, nyersfoszfát, vanádium, réz, nikkel.

Amint a Danubecapital.hu portálon olvasható korábbi elemzésből is kiderül,

a magnézium az alumínium egyik fontos ötvözőeleme,

az ötvözet révén javul az alumínium szilárdsága, továbbá a hegeszthetőség javítására is magnéziumot, illetve szilíciumot használnak fel. További előnye a magnéziumnak, hogy csökkenthető vele az alumínium súlya a szilárdság veszélyeztetése nélkül, továbbá rezgéscsillapító képessége is kedvező. Mindezen kedvező tulajdonságai miatt vált a magnézium szinte nélkülözhetetlen ötvözőelemévé az alumíniumnak.

Nagy értékük van a magnéziumkristályoknak •  Fotó: Wikipédia/Warut Roonguthai Galéria

Nagy értékük van a magnéziumkristályoknak

Fotó: Wikipédia/Warut Roonguthai

A magyar nyelvújítók által keserenynek elnevezett magnézium világszintű kitermelésének 85 százaléka Kínában valósul meg, így erőteljes függőség alakult ki a kínai magnézium iránt.

Különösen kitett a kínai termelésnek az EU, mivel statisztikai adatok szerint az EU magnéziumszükségletének 95%-a az ázsiai országból származik.

A járműipar jelentős mennyiségű alumíniumot és magnéziumot használ fel. 2019. évi becslés szerint az egész európai személygépjármű-gyártást figyelembe véve átlagosan 180 kg alumínium található egy járműben, mely 1,5 tonnás átlagsúllyal számolva a jármű 12%-át teszi ki.

A magnézium a járművekben nemcsak mint ötvözet jelenik meg, hanem egyedülálló komponensként is számos gyártó alkalmazza már a sebességváltókban, a kormánykerekekben, valamint az üzemanyagtartály-fedelekben. Összességében a magnézium iránti kereslet 35%-át az autóipar adja – olvasható az elemzésben.

Nem véletlen, hogy a kínai vetélytársakkal szemben egyre nagyobb teret vesztő európai gyártók is nyomást gyakorolnak az uniós döntéshozókra a nyersanyagtermelés felkarolása érdekében. Egy 2022-ben készült nemzetközi elemzésben emlékeztettek, Európa utolsó, még működő két magnéziumbányáját 2001-ben zárták be Norvégiában és Franciaországban, mivel az olcsó kínai importáruval nem tudtak vetekedni. Ám a modern ipart veszélyeztető nyersanyagválság láttán a Reuters hírügynökség által idézett szakemberek szerint három projekt is indulhat az öreg kontinensen: kettő Romániában és egy Bosznia-Hercegovinában. Az egyik említett romániai beruházás a Verde Magnesium nyugat-romániai bányanyitása.

Bondoraszón nyílhat újra Európa első magnéziumbányája •  Fotó: Facebook/Primăria Budureasa Galéria

Bondoraszón nyílhat újra Európa első magnéziumbányája

Fotó: Facebook/Primăria Budureasa

Egyébként a bondoraszói helyszín nem most merül fel először: az amerikaiak évek óta „tapogatóznak” ez irányban.

A Gazeta de Cluj kolozsvári lap korábbi beszámolója szerint a Bihar megye legdélkeletibb településén, a Bihar-hegység lábainál fekvő faluban 1977-ben fedezték fel a lelőhelyet, amikor – Nicolae Ceaușescu diktátor utasítására – uránium után kutattak a térségben. Ehelyett azonban brucitra-magnéziumra leltek a meszes dolomitokban. Ezek után tíz év alatt 15 kilométer hosszúságú aknákat hoztak létre, de az 1989-es rendszerváltás után leálltak a kutatások anélkül, hogy pontosan felbecsülték volna a föld mélyén rejtőző ásványi kincs értékét.

Az állami hatóság 2003-ban koncesszióba adta a teljes bezárás szélére sodródott bondoraszói bányát, 2007-ben a hírhedt, börtönbe került román üzletember, Sorin Ovidiu Vîntu tulajdonába került, aki 2011-ben továbbadta. 2015-ben fizetésképtelenné vált a koncesszióvevő, 2020-ban pedig megvonták a dolomit-mészkő-brucitkitermelésre feljogosító bányászati engedélyt.

Az olcsó kínai importáru bezáratta az európai magnéziumbányákat •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Az olcsó kínai importáru bezáratta az európai magnéziumbányákat

Fotó: Pixabay.com

A kolozsvári lap szerint ekkor kezdett érdeklődni a Verde Magnesium, amelyről azt feltételezték, hogy a közismert ásványi kincsek „takarásában” esetleg megbújó uránium miatt szerezné meg a bondoraszói lelőhelyet. Az amerikai hátterű vállalat már akkoriban jelezte, hogy a magnézium miatt érdekli a bánya, és a replika jogán cáfolták is a Gazeta de Cluj feltételezését, miszerint urániumra „vadásznának”.

„A VerdeMg nevű, európai és amerikai tulajdonban lévő román vállalat integrált ipari platform létrehozását szeretné a magnézium könnyűfém kitermelésének újraindítása érdekében az EU-ban, amely teljesen a kínai és az orosz importtól függ az említett kritikus nyersanyag tekintetében. Ultramodern technológiával, mely semmilyen negatív hatást nem gyakorol a környezetre, a körforgásos gazdaságra jellemző láncok létesülnek. Ezek egy ipari park révén valósulnak majd meg, ahol az autó- és légijárműipar képviselői, elektronikai vállalatok és ötvözetgyártók előrehaladott magnéziumfeldolgozó tevékenységeket folytathatnak” – tájékoztatott akkor a „bányakereső”.

Ugyanakkor Alexandru Roşu vezérigazgató tavaly decemberben a Ziarul Financiar portáljának megerősítette, hogy korábban meg szerették volna vásárolni a bondoraszói bánya fizetésképtelenné vált tulajdonosát, a kitermelési engedély 2020-as elvesztése után pedig ők újraigényelték azt. Jelezte: addig nem vettek meg semmit, de jelentkeznek a kitermelés beindítását célzó koncessziós pályázatra.

„Bányavárossá” alakulhat a jelenleg a turizmusra építő Bondoraszó •  Fotó: Facebook/Primăria Budureasa Galéria

„Bányavárossá” alakulhat a jelenleg a turizmusra építő Bondoraszó

Fotó: Facebook/Primăria Budureasa

Alexandru Roşu szerint Romániában óriási potenciál rejlik, Európa vezető magnéziumkitermelője lehet. Ezért készek arra, hogy a 90 ezer tonna/éves kapacitás eléréséig évente akár 1,5 milliárd dollárt költsenek.

Bondoraszó községet egyébként 2553-an lakják a legutóbbi népszámlálási adatok szerint, és azon kevés bihari települések közé tartozik, ahol egyetlen magyar lakost sem tartanak nyilván (már 1910-ben is az 1072 lélekből csupán 17 magyart jegyeztek fel). A polgármesteri hivatal honlapján található településnépszerűsítő videóban a hagyományőrzést és a turisztikai látványosságokat emelik ki látványosságként, a bányára nem „büszkék”.

korábban írtuk

Egyedül nem megy: török segítséggel dolgozhatják fel Erdélyben Románia világszerte vadászott altalajkincsét
Egyedül nem megy: török segítséggel dolgozhatják fel Erdélyben Románia világszerte vadászott altalajkincsét

Romániában található Európa legnagyobb kitermelhető rézérctartalékja, ám az ország globális szinten a sereghajtók között kullog saját altalajkincsének értékesítése tekintetében. A kiaknázatlan rézérc javarésze Erdélyben bújik meg a föld alatt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 15., kedd

Hatósági felügyelet alá került egy férfi, aki illegálisan fogott be két medvebocsot

Orvvadászat és vadállatok illegális tartásáért hatósági felügyelet alá került egy Arad megyei fiatalember, aki az év elején két medvebocsot ejtett foglyul.

Hatósági felügyelet alá került egy férfi, aki illegálisan fogott be két medvebocsot
2025. július 15., kedd

Lezuhant egy kisrepülőgép Hunyad megyében, a pilóta életét vesztette

Lezuhant egy kis méretű repülőgép kedden a Hunyad megyei Szászváros közelében.

Lezuhant egy kisrepülőgép Hunyad megyében, a pilóta életét vesztette
2025. július 15., kedd

Elrendelték a mezőméhesi gyilkossággal gyanúsított Emil Gânj előzetes letartóztatását

Elrendelte kedden a Maros megyei törvényszék a mezőméhesi gyilkossággal gyanúsított Emil Gânj előzetes letartóztatását.

Elrendelték a mezőméhesi gyilkossággal gyanúsított Emil Gânj előzetes letartóztatását
2025. július 15., kedd

Ideiglenes híddal teszik gördülékenyebbé a forgalmat a nagybányai körgyűrűn

A május végén részben beszakadt híd miatt jelenleg akadozik a közlekedés, sok tehergépkocsi kénytelen behajtani a városba.

Ideiglenes híddal teszik gördülékenyebbé a forgalmat a nagybányai körgyűrűn
2025. július 15., kedd

Őrizetben egy nő, aki a Maros megyei gyilkosnak adva ki magát az áldozat családját fenyegette

Hétfőn 24 órára őrizetbe vettek egy, a Beszterce-Naszód megyei Kolozsnagyidán élő, 24 éves nőt számítógépes bűncselekmény és fenyegetés miatt, az ügy a volt élettársát megölő és a házát rágyújtó Maros megyei férfi ügyéhez kapcsolódik.

Őrizetben egy nő, aki a Maros megyei gyilkosnak adva ki magát az áldozat családját fenyegette
2025. július 15., kedd

Román nyelvűre cserélték két bánsági település kétnyelvű helységnévtábláját, panaszt nyújtottak be miatta

Kizárólag román nyelvűre cserélték két Temes megyei település, Magyarszentmárton és Szerbszentmárton eddig kétnyelvű helységnévtábláját.

Román nyelvűre cserélték két bánsági település kétnyelvű helységnévtábláját, panaszt nyújtottak be miatta
2025. július 15., kedd

Humor a pedagógiában – erről is előadás hangzott el a Bolyai Nyári Akadémia megnyitóján

Ünnepélyesen megnyitották a 33. Bolyai Nyári Akadémiát (BNYA) Szovátán, a Teleki Oktatási Központban hétfőn – közölte a szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).

Humor a pedagógiában – erről is előadás hangzott el a Bolyai Nyári Akadémia megnyitóján
2025. július 14., hétfő

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét

Restaurálják Brassó egyik fontos műemlékét, a Posztókészítők bástyáját – közölte a város önkormányzata.

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét
2025. július 14., hétfő

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)

Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével.

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)
2025. július 14., hétfő

Nyomravezetői díjat kínál a rendőrség a mezőméhesi gyilkos kézrekerítésért

Maros megyei rendőrségi források szerint 5000 eurós jutalmat ajánlanak a nyomravezetőnek, aki hozzásegíti a rendőröket a mezőméhesi gyilkossággal vádolt Emil Gânj elfogásához.

Nyomravezetői díjat kínál a rendőrség a mezőméhesi gyilkos kézrekerítésért