Az útügyi hatóság munkatársai erről a 2001/215-ös számú közigazgatási törvény mellékletéből szerezhettek volna tudomást, vagy akár ennél is egyszerűbben: leolvasva az eltávolított táblákról.

Csak „félig” Magyarkapus

Tasnádi István Szilárdnak, Kolozs megye volt prefektusának és apparátusának hetekre volt szüksége ahhoz, hogy feltérképezze a helyzetet, és rávegye a magyarnagykapusi önkormányzatot, gondoskodjék a táblák visszahelyezéséről.

így a településre behajtó gépkocsivezető kétszer olvashatja egymás alatt a Căpuşu Mare megnevezést, és ha még jut ideje, egyszer a Magyarnagykapust. Korábban hasonlóan jártak el Tordatúron is. Csakhogy Kapuson megfeledkeztek a kijáratok kétnyelvűsítéséről, és ezt aligha pótolhatják az elkövetkezendő hetekben.

Bede Laura, a kormányhivatal illetékese két héttel ezelőtt lapunknak megígérte, hogy megvizsgálják a hiányosságot, ehhez azonban haza kell érkeznie a Tasnádi helyébe kinevezett Irina Munteanunak. Az eljárás szerint ugyanis

Miután ezt megtörtént, a bizottság tagjai egy jelentést állítanak össze, a kormányhivatalnok ennek alapján hozza meg a döntését. Időközben a kormányhivatalnok hazatért, de ez mit sem változtatott a helyzeten.

Bihar megyében még ennyire sem futotta

A Bihar megyei Élesd magyarsága ugyan a 20 százalékos küszöb alá csökkent, azonban a település elöljárói már évekkel ezelőtt a helység- és az utcanévtáblák kétnyelvűsítéséről döntöttek. Ezt a tanácsi határozatot írta fölül néhány hónappal ezelőtt a Sorin Grindeanu által vezetett szállítási tárca fennhatósága alá tartozó CNAIR, amikor csupán az Aleşd megnevezést helyezte ki a város határaiba. Az útügyi hatóság akkor nem bántotta a kétnyelvű feliratokat, ezek azonban egy idő után mégiscsak eltűntek.

Kajántó Pál, a kisváros alpolgármestere lapunknak elpanaszolta, hogy ő hiába kérte az útügyi hatóság munkatársait, tartsák tiszteletben az önkormányzat döntését,

„Ezek után a polgármesteri hivatal úgy döntött, maga gondoskodik a kétnyelvű helységnévtáblákról. Pénzt szántunk rá, megrendeltük, és ha minden igaz, a jövő hétre el is készülnek” – újságolta el Kajántó.

A magyarság aránya itt is 20 százalék alá apadt, azonban, élve a törvény adta lehetőséggel, az önkormányzat a kétnyelvűség mellett szavazott. Az útügyi hatóság azonban az ő esetükben is hajthatatlan volt, és eltávolították a román–magyar feliratot. Sorbán Attila február elején ennek mielőbbi visszaszerelését helyezte kilátásba, azonban a tábla a mai napig nem került ki.

Vargyas Ferenc, az RMDSZ tanácsosa nem zárja ki Ilie Bolojan megyeelnök „közbejárását”, noha az E60-as az országos, nem pedig a Bihar megyei önkormányzat ügykezelésébe tartozik.

Érdeklődésünkre a helyi önkormányzati képviselő a polgármesterhez fordult, aki megígérte, hogy gondoskodik a táblák visszaszereléséről.

– tájékoztatott Vargyas. Fugyivásárhelyen a kétnyelvűséget szavatoló helyhatósági törvény betartásának nem a polgármester jóindulatán kellene múlnia, a legutóbbi népszámlálás szerint a falu lakosságának mintegy 23 százaléka vallotta magát magyarnak.

A jogrend szerint mindig a legutóbbi cenzus eredményeit veszik alapul. „Az csak a statisztika, valójában jóval kevesebben vagyunk” – fűzte hozzá beletörődően Vargyas Ferenc.

A Partiumban a Közúti Infrastruktúráért Felelős Országos Társaság „visszaesőnek” számít, az elmúlt években a CNAIR más kistérségeket is „magyartalanított”. Szabó Ödön parlamenti képviselő még február elején megígérte, hogy utánanéz az ügynek, és intézkedik.