Csűry István püspök a Wesselényi-perben hozott kedvező döntésről: „akár ajándéknak is vehetem”

Elismerte a református egyház tulajdonjogát a zilahi Wesselényi Miklós Református Kollégium ügyében a Kolozs megyei Táblabíróság. A kolozsvári bírák elsőfokú ítéletükben kimondták, hogy jogutódként a Királyhágómelléki Református Egyházkerület az épület tulajdonosa – mondta el a Krónikának a jó hírt Csűry István püspök.

Az egyházi elöljáró emlékeztetett, hogy a Wesselényi-kollégium ügyében korábban a Legfelsőbb Bíróság is kedvező döntést hozott azáltal, hogy visszautalta alapfokra a pert.

Újraindul a harc a zilahi Wesselényi-kollégiumért

Reményre ad okot, hogy a legfelsőbb bíróság visszaküldte újratárgyalásra a Zilahi Református Wesselényi Kollégium visszaszolgáltatási perét, mondta el a Krónikának Csűry István királyhágómelléki református püspök. Az impozáns, ám leromlott állapotú ingatlanban a restitúciót követően is iskola műk&am

Mint mondta, most került sor arra, hogy a Kolozsvári Táblabíróság érdemben foglalkozzon az üggyel. „Ezt hála Istennek meg is tették. Mi pedig számos dokumentummal igazoltuk, hogy a kollégium a református egyháznak a tulajdona.

– magyarázta a püspök. Csűry István hozzátette, hogy alapfokú ítéletről lévén szó, a döntés megfellebbezhető, és az eddigi tapasztalat alapján a zilahi polgármesteri hivatal valószínűleg élni is fog a fellebbezés jogával.

Ebben soha nem kételkedtünk, mások vitatták, mások nem akarják, hogy a tulajdonunkba visszakerüljünk. De hála Istennek azért vannak józanul gondolkodók is” – értékelte a jelenlegi bírósági döntést az egyházi elöljáró. Hangsúlyozta, hogy a református egyháznak nagyon nagy elégtétel, hogy polgári törvényes eljárásban kimondták az igazát.

– fogalmazott Csűry István. Elmondta, hogy óvás esetén ismét a Legfelsőbb Bíróságra kerül az ügy, emlékeztetve, hogy ez egyszer már a református egyház javára döntött.

A KREK püspöke hangsúlyozta, hogy a református egyház továbbra is fenntartja eddigi álláspontját, miszerint jogosan és eredményesen szeretné ezt az ügyet lezárni, ezért mindent megtesz.

Amennyiben végre sor kerül az impozáns zilahi iskolaépület visszaszolgáltatására, a törvényi előírás szerint a román tannyelvű Silvania Főgimnázium még öt évet maradhatna az ingatlanban. „Természetes, hogy adjuk az öt esztendőt. Sőt, nem akarjuk megváltoztatni a rendeltetést. Annak idején iskolának építették az épületet, mi folytatni akarjuk a pedagógiai folyamatot” – hangsúlyozta a püspök.

Úgy vélte, ez az üzenet most különösen fontos, hiszen a nagy múltú zilahi kollégium decemberben ünnepli fennállásának 375. évfordulóját, s erről ünnepség keretében is megemlékeznek.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2003-ban igényelte vissza a kommunista rezsim által 1948-ban államosított patinás zilahi iskolaépületet, de a jogos tulajdonos szerint a bukaresti restitúciós bizottság „vélt vagy valós hiányosságokra hivatkozva” elutasította a visszaszolgáltatást. Az elutasító határozatot az egyházkerület a Kolozs megyei Táblabíróságon támadta meg, első fokon azonban elveszítette a pert.

Az újabb fellebbezést a legfelsőbb bíróság tárgyalta újra, és 2019 októberében – ellentmondva a korábbi ítéletnek – elrendelte a per újraindítását. Az azóta újraindított perben született most kedvező döntés a táblabíróságon.

Csűry István a Krónika kérdésére arról is beszámolt, hogy a kedvező bírósági döntés ellenére a személye ellen és Kató Béla erdélyi református püspök ellen indított ügyészségi eljárás továbbra is zajlik.

„Az érdekessége a dolognak, hogy a bíróság a javunkra dönt, az ügyészségi eljárás azonban folytatódik, hiszen egy másik intézménynek az akciója. Itt van nekünk is a nagy kérdőjelünk: pontosan mi van a háttérben? Pontosan nem tudjuk, de hát érzékelhető, hogy az ügyészséggel akarják igazolni – vagy ha mást nem tudnak tenni, időt húzni –, hogy ez az ügy még nem kerüljön nyugvópontra” – osztotta meg lapunkkal véleményét Csűry.

Mint arról beszámoltunk, a Wesselényi-kollégium restitúciója érdekében zajló pereskedéssel párhuzamosan a zilahi ügyészség idén augusztusban büntetőeljárást kezdeményezett a két református püspök, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület vezetője ellen a zilahi iskolaépület visszaszolgáltatása ügyében.

A királyhágómelléki püspök a Krónikának szeptemberben adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy az ügyészségi eljárás kísértetiesen emlékezteti az 1950-es évek tragédiáira, az egyházak államosítására, a püspökök bebörtönzésére, a koncepciós perek sokaságára, a meghurcolásokra.

Ügyészség elé citálták a református püspököket a zilahi Wesselényi-kollégium restitúciója ügyében

Büntetőeljárást kezdeményezett a zilahi ügyészség a két református püspök, Csűry István és Kató Béla ellen a zilahi Wesselényi-kollégium épületének visszaszolgáltatása ügyében. 

„Tudom, hogy ennek hátterében teljesen más természetű dolgok vannak, az ingatlan-visszaszolgáltatás, amely kapcsán úgy tűnik, némely bíróság – többek között a bukaresti Legfelsőbb Bíróság is – látja az igazunkat. Épp ezért késleltetni akarják a restitúciót, és ennek a késleltetésnek az egyik drasztikus, övön aluli megoldása, hogy büntetőpert indítanak, hogy ez idő alatt a polgári pert felfüggesszék” – fogalmazott akkor lapunknak Csűry.

Úgy vélte, a másodlagos cél az, hogy megfélemlítsék az egyházi elöljárókat, református egyházat és rajta keresztül más felekezeteket, egyházakat is, amelyek még küzdenek javaikért.

Modernkori kihívásokkal küzd az egyház – Csűry István püspök a KRE elmúlt száz évéről, befogadókészségéről, megfélemlítésről

Az ige szolgálata nem lehet csak templomi igehirdetés, prédikáció, ennek meg kell jelennie a gyakorlatban is – állapította meg Csűry István püspök a Krónikának adott interjúban.

Mint ismeretes, a zilahi Wesselényi-kollégium az egyik legrégebbi erdélyi református iskola. Az ingatlanban jelenleg a román tannyelvű Silvania Főgimnázium működik és áldatlan állapotok uralkodnak benne, a pereskedés miatt ugyanis az önkormányzat nem fordít pénzt felújításra, állagmegőrzésre.

A nagy múltú iskolában tanult többek között Ady Endre, aki 1892-től volt a kollégium diákja, majd 1896 júniusában itt is érettségizett jelesen, csak görögből és matematikából kapott jó osztályzatot.

Itt kezdődtek első irodalmi próbálkozásai, írta első verseit is. „Aki vagyok, az négy zilahi esztendő által vagyok. És más nem lehetek. E négy esztendőnek minden perce determináló perc volt. Minden perce végzetesen szabogatta ki utamat” – írta zilahi diákéveiről a költő 1903. november 26-án a Szilágy című lapban.