Újraindul a harc a zilahi Wesselényi-kollégiumért

Pozitívumként értékeli a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) a Zilahi Református Wesselényi Kollégium évtizedes visszaszolgáltatási perének újabb fordulatát, miszerint a legfelsőbb bíróság elrendelte az alapfokon való újratárgyalást, mondta a Krónikának Csűry István püspök.

A KREK 2003-ban igényelte vissza a kommunista rezsim által 1948-ban államosított patinás iskolaépületet, de a jogos tulajdonos szerint a bukaresti restitúciós bizottság „vélt vagy valós hiányosságokra hivatkozva” elutasította a visszaszolgáltatást. Az elutasító határozatot az egyházkerület a Kolozsvári Táblabíróságon támadta meg, első fokon azonban elveszítette a pert.

Az újabb fellebbezést a legfelsőbb bíróság tárgyalta újra, és – ellentmondva a korábbi ítéletnek – elrendelte a per újraindítását.

„Pozitív érzések vannak a szívemben, annál is inkább, mert a legfelsőbb bíróság kimondta: a kolozsvári törvényszék felületes munkát végzett és nem vette figyelembe a KREK precíz dokumentumait, melyeket becsületesen letettünk. Semmi kételyem nincs afelől, hogy valami is hiányozna, és mást bizonyítanának, minthogy az a mi jogos tulajdonunk.

– értékelte a Krónikának a legfelsőbb bíróság múlt heti ítéletét Csűry István püspök. Az ügyet ismét a Kolozsvári Táblabíróságnak kell újratárgyalnia, de az egyházi elöljáró szerint a bíráknak most „tüzetesebben át kell nézniük az ügyet, precízebben át kell olvasni a dokumentumokat”. Annál is inkább, mivel három-négy éve újabb bizonyító iratok kerültek elő, olyan presbiteri határozatok és más okiratok eredetijei, melyek egyértelműen igazolják a református egyház, a zilahi reformátusok tulajdonjogát.

„A 2019. október 18-án hozott döntés visszaadhatja bizalmunkat Románia gyengélkedő igazságszolgáltatásának felépülésében. Örömmel zárnánk peres ügyünket hazai testület előtt, semhogy európai törvényszékek előtt folytassuk küzdelmünket” – fogalmazott közleményében az egyházkerület.

Visszaszolgáltatása esetén a szilágysági megyeszékhely központjában található épület a jövőben is iskolaként szolgálna, erősítette meg lapunknak Csűry István, aki szerint a kollégium múltja is erre kötelezi az egyházkerületet.

Ez nem csak a múltjára, a tradícióra, hanem a jövendőre nézve is fontos. Össze fogjuk szedni magunkat, hogy az az iskola, melyben hadd ne soroljam, hány híres ember járt, megmaradjon” – mondta Csűry.

Az ingatlanban jelenleg a román tannyelvű Silvania Főgimnázium működik és áldatlan állapotok uralkodnak, a pereskedés miatt az önkormányzat nem fordít pénzt felújításra, állagmegőrzésre.

„Le van lakva, rettenetes körülmények uralkodnak az épületben” – vázolta Csűry István az évekkel ezelőtti ottjártakor tapasztalt állapotokat, melyek a hívek szerint mára még elkeserítőbbé váltak. 

„Mi hozzászoktunk ehhez sajnos. A nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium épületét is úgy adták vissza, hogy még a vezetékeket is kitépték a falakból. És más visszaszolgáltatás alkalmával is ilyen körülményeket tapasztaltunk. Állunk elébe!” – fogalmazott a püspök.

Csűry István rámutatott, ismerve a román igazságszolgáltatás „gyorsaságát”, nem valószínű, hogy a restitúcióra egy-két hónapon belül sor kerülne. Ráadásul a törvény szerint visszaszolgáltatása után még tíz évig az épületben maradhat az azt használó intézmény.

– vetítette elő a jövőt a püspök. A restitúció után még nagy lépések megtételére lesz szükség, tette hozzá, meg kell találni az anyagi forrást a hatalmas ingatlanegyüttes felújításához, ez ugyanis többe fog kerülni, mint egy új iskola felépítése. „De hát ez a mi sorsunk. Csináljuk” – hangsúlyozta.

A KREK egyébként közleményében rágalomnak nevezte és visszautasította azokat az állításokat, melyek szerint veszni hagyja az ősi tanintézetet, és inkább új iskolát épít Zilahon. „Amikor visszakapjuk jogos tulajdonunkat - az ősi Zilahi Református Wesselényi Kollégiumot - a lelakott állapotú épületet hatalmas áldozattal rendbe tesszük, és a lehető legrövidebb időn belül ismét a református szellemű nevelés szolgálatába állítjuk” – fogalmaztak.

A pletykák alapját az adja, hogy az egyházkerület új iskolaépületet is épít Zilahon, ehhez a magyar kormány támogatásával vásároltak egy félhektáros belvárosi telket. Csűry István szerint az új épületet „kiegészítő” iskolának szánják, mely az átmeneti időszakban otthont biztosít a kollégium diákságának, amíg újra birtokba vehetik az ősi alma matert.

„Nem új iskolát szándékszunk építeni, hanem iskolakiegészítőt. Olyan épületet, melyben ideiglenesen és kényelmetlenül meghúzhatja magát a jelenlegi Wesselényi-kollégium, és kikerülhet abból a méltatlan helyzetből, amiben van” – fogalmazott.

Az ősi iskola rendbetételével az új ingatlan laboratóriumoknak, műhelyeknek adhat helyet, tette hozzá, vagy azzá változhat, amire szükség van.

Bara Lajos egyházkerületi főgondnok, aki egyben a Zilahi Református Wesselényi Kollégium igazgatói tisztségét is betölti, az MTI-nek arról számolt be, hogy az új iskola alapkőletételét november 8-ra tűzték ki. Arról is beszámolt, hogy az iskola az elmúlt években olyan épületben működött, ami  jelenleg teljes felújítás alatt áll, így az intézményt a renoválás idejére háromfelé kellett szétköltöztetni.

A Zilahi Református Wesselényi Kollégium a Szilágyság legrégebbi iskolája, szimbolikus értékét az adja, hogy 1892 és 1896 között itt tanult és érettségizett Ady Endre.

A református egyház által visszaigényelt patinás épület már Ady tanulmányai után, 1904 és 1906 között épült. A 56 ezer lakosú Zilahon a 2011-es népszámlálási adatok szerint 15 százalékos a magyarság aránya.