Kalasnyikovoktól a digitalizált háború valóságáig: célkeresztben az ukrajnai harcok fegyverei

Tóth Gödri Iringó 2022. július 27., 20:01

Az ukrajnai háború kitörése óta nap mint nap hallunk önjáró tarackokról, drónokról, hiperszonikus rakétákról – de azonkívül, amit a hollywoodi filmekben látunk, egy hétköznapi embernek kevés tényleges ismerete lehet a modern hadászatról és haditechnikáról. Ladó Árpád Gellért had- és fegyverzettörténészt faggattuk a szomszédunkban zajló háborúban használt fegyverekről, felszerelésekről.

Kalasnyikovoktól a digitalizált háború valóságáig: célkeresztben az ukrajnai harcok fegyverei
galéria
Csőre töltve. Ladó Árpád Gellért had- és fegyverzettörténész szerint sok tanulsággal szolgál az ukrajnai háború

Az ukrajnai háború kezdete óta a sajtó naponta közli a két szemben álló fél hadijelentéseit, gyakran a laikus számára érthetetlen részletességgel kitérve a támadások technikai részleteire, másfelől gyakran egymásnak ellentmondó információkat közölve. Szakértő segítségével igyekeztünk utánajárni, hogy mi az, amit tényleg tudni lehet az orosz–ukrán konfliktusban használt fegyverekről.

Problematikus források

Ladó Árpád Gellért had- és fegyverzettörténész a Krónikának elmondta, hogy a források hitelessége nagyon problematikus kérdés, hiszen tény, hogy Oroszországban mindig is – Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése előtt és azóta is – nagyon jellemző a „ködösítés”. Hozzátette, hogy ez nem egyedi, hiszen egyetlen állam sem mond el mindent:

például a fegyverrendszerek valós képességeit senki sem teregeti ki, ellenben az atomtöltetek számát minden atomhatalom nyilvánosságra szokta hozni.

Az persze kétséges, hogy ez a szám mennyire felel meg a valóságnak, hiszen a nemzetközi ellenőrzés szinte lehetetlen. Ennek ellenére a szakértők a különböző országok hivatalosan bejelentett költségvetéseinek méretei alapján szoktak számolni, kalkulálni, hogy körülbelül mibe is fektettek be.

Másfelől a kinézet is árulkodó: például hajók esetében, ha nem is látja a szakértő testközelből, de a méretből, külső jegyekből meg lehet állapítani, hogy körülbelül mit tudhat. Hozzátette, gyakran az a baj a hadijelentésekkel, hogy napokkal, sőt hetekkel azelőtt készült képeket használnak, amelyek nem a pillanatnyi valóságot tükrözik.

Oroszországgal az a probléma, hogy nem ismerjük a haderő méretét sem.

Tudjuk, hogy körülbelül valamivel több mint 900 ezer katonája van, és ha minden igaz, ennek fele körülbelül szerződéses katona, a másik fele pedig sorkatona. Másfelől azt is tudjuk, hogy Oroszország nagy hangsúlyt fektet az úgynevezett elrettentő fegyverekre, a rakétacsapatokra és az atomfegyverekre” – mutatott rá a történész.

Atomarzenál: a „haszontalan” befektetés

„Az atomfegyvert úgy kell elképzelni, hogy az egyik legdrágább, ha nem a legdrágább, de viszont leghaszontalanabb fegyverrendszer. Ezzel nem tudsz se terroristákra vadászni, se belpolitikai ellenzéket nem tudsz letörni vele, ilyen szempontból egyszerűen egy pénzszivattyú. Az Orosz Föderáció katonai költségvetésének legnagyobb részét talán erre költötte el az elmúlt évtizedekben, és ezért van az, hogy valószínűleg az orosz atomarzenál sokkal ütőképesebb, mint a szárazföldi haderő vagy a légierő” – vélekedett a szakértő.

Hozzátette, hogy a Donbaszban és a Kijev-környéki harcokban relatív kevés igazán modern vagy modernizált fegyverrendszert láthattunk.

Az alkalmazott fegyverek zöme a 80-as évekből vagy még korábbról származik, és nagyon kevéssé látható rajtuk a hatalmas haderőreform, amit 2008 után nagy csinnadrattával folyamatosan népszerűsítettek az oroszok. Ez a médiahadjárat annyira sikeres volt, hogy sok nyugati szakértőt is megtévesztett.

„Azt láthattuk, hogy az orosz katona körülbelül az 1990-es évek közepének megfelelő felszereléssel jelenik meg a harctéren. Sok esetben még a személyi páncélzat sem volt olyan, ami a nemzetközi standardoknak megfelelne. Arról nem is beszélve, hogy a kézifegyverek még mindig a mindenki által ismert Kalasnyikov platformra alapulnak.

Ezzel nem is volna baj, hiszen az Amerikai Egyesült Államok hadserege is egy hatvanas években kifejlesztett lőfegyvercsalád különböző változatait használja ma is.

A különbség azonban a modern személyi célzóeszközök hiányában nyilvánul meg. Ami az amerikai vagy a nyugati NATO-hadseregekben standardnak számít, itt csak a különleges vagy elitnek származó alakulatoknál jelentek meg” – részletezte. Jelezte azt is, hogy a haderőre vonatkozóan nincsenek friss adatok, hiszen az orosz hadügyminisztérium egy ideje abbahagyta a haderő létszámának publikálását is.

Nem vonzó a sereg

A szakértő szerint orosz fórumokon kiderül, hogy a hadsereg nem egy vonzó közeg, karrier, hiszen, egy szentpétervári uberes (azaz az Uber utazásmegosztó személyszállító szolgáltatásban dolgozó fuvarozó) többet keres, mint például egy sofőr a hadseregben, illetve számítógépes ismeretekkel vonzóbb egy külföldi cégnek dolgozni, mint a seregnek.

A háború kitörése óta az is kiderül az internetes forrásokból, hogy a veszteségek jelentős része a szegényebb régiókat érinti – például a Burját Köztársaságot –, ahol még mindig megéri jelentkezni a hadseregbe.

Az elesettekre vonatkozóan különböző Telegram-csatornákról, csoportokból lehet ismereteket szerezni, például az orosz katonaanyák, katonafeleségek közléseiből. „Ezeken a csatornákon olyanokat is leírnak, hogy melyik alakulatnál mennyit kell fizetni azért, hogy a fiadat békén hagyják, hogy a cipőjét ne lopják el, a küldött csomagot megkapja” – mesélte rávilágítva a korrupció jelenségére.

„Muníció” kell

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Oroszországnak van-e kapacitása legyártani a saját fegyvereit a szankciók ellenére is, Ladó Árpád Gellért elmondta, hogy Oroszország egy ideje megpróbálta honosítani a csúcstechnológiának számító eszközök előteremtését, így például az orosz harckocsikba beépített hőkamerás periszkópokét, ám a probléma az, hogy rengeteg komponenst továbbra is külföldről kell beszerezniük, például a nagy teljesítményű chipeket.

Ami a csúcstechnikát illeti, abban Oroszország egyszerűen képtelen száz százalékban önellátó lenni, mert nincsen meg hozzá az infrastruktúrája, az ipari kapacitása.

Nem úgy működik, hogy eszedbe jut: te holnaptól négy nanométeres chipet fogsz gyártani, és ezt meg is teszed. Ahhoz gyártási technológia kell, és valószínű, hogy a tajvaniak nem fogják eladni neked. És Kína sem tud még ilyen chipeket gyártani, tehát Kína sem megoldás mindenre Oroszországnak”– magyarázta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nyugati fegyverekben bízik Fotó: President.gov.ua

A másik félről sem tudunk többet, ott sem jobb a helyzet

Az ukrán félről beszélve a szakértő elmondta, hogy esetükben még kevesebbet tudunk biztosan, hiszen az ukrán hadügyminisztérium és az ukrán állam nagyon jól kontrollálja az információáramlást. „Ukrajnának a legégetőbb problémája az, hogyan tudja ellátni a mozgósított emberállományát, mert több százezer embert mozgósítottak, akik jelenleg valószínűleg kiképzés alatt állnak.

Másfelől Ukrajna a kilencvenes évek után egy nagyon instabil állam volt, ezt nem lehet takargatni, politikailag és gazdaságilag is.

Megörökölték a szovjet hadiipar egy tetemes részét, többek között a híres harkivi harckocsigyárat, a mikolajivi hajógyárakat és másokat, de nem sokat tudtak velük kezdeni, mert effektíve nem volt miből. De 2014 után az országban lezajlott egy haderőreform NATO-támogatással, NATO-kiképzéssel, NATO-rendszer alapján, és most ennek köszönhetően harcolnak relatív jól” – fejtette ki a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen doktorált történész.

Szerinte most az a kulcsfontosságú, hogy mivel szerelik fel a tartalékosokat, és hogy a lőszert hogyan biztosítják. Azért fontosak azok a nyugati szállítmányok, amelyek nehéztüzérségi eszközöket, kézifegyvereket tartalmaznak, mert ezek által egy olyan logisztikai ellátórendszerhez kapcsolódhat Ukrajna, melynek lőszergyárait nagyon nagy valószínűséggel nem támadják, támadhatják az oroszok (a németországi gyárakat például).

A fegyverzettörténész példaként kiemelte, hogy már megjelentek a harcokban a norvégok által adományozott M109-es önjáró tarackok, vagy az ukránok által különösen kért német PzH 2000-esek első példányai is.

Ezek már a standard, 155 milliméteres NATO-lőszert tüzelik. Ennek kapcsán kiemelte Lengyelország szerepét: például a lengyel harckocsiállomány negyedét már átküldték Ukrajnába, olyanokat, amelyeket az ukránok azonnal tudnak használni, tehát amire nem kell külön kiképzés. Jelen pillanatban az ukrán hadsereg fegyverállománya nagyon eklektikus képet mutat: nyugati fegyverek harcolnak vállvetve az ellenük kifejlesztett volt szovjet eszközökkel.

Oroszország képtelen teljesen önellátó lenni a fegyverkezésben Fotó: Mil.ru

Mint az első világháborús front…

Azt is megtudtuk, hogy a harcok súlypontjában lévő donbaszi front jelenleg úgy néz ki, mint az első világháborúban: kráter kráter hátán, lövészárkokat ástak, kézigránátokat dobálnak egymásra. „Ez közelharc, ez egy nagyon véres, komoly testközeli élmény – a szó negatív értelmében.

Az orosz hadsereg a rendelkezésére álló leghatásosabb eszközét használja jelenleg, a tüzérségi fölényt.

Gyakorlatilag egy úgynevezett tűzhengert hoznak létre, tehát addig lövik órákon vagy akár napokon keresztül az adott célpontot, amíg úgy nem gondolják, hogy eléggé felpuhították a védőket, és akkor jön a gyalogsági meg a harckocsis támadás” – fejtette ki, hozzátéve, a tüzérségi előkészítést gyakran drónokkal próbálják igazítani, mert többnyire „buta” lövedékeket használnak.

Elmondta, hogy mind az oroszok, mind pedig az ukránok közvetlen csapattámogatásra frontrepülőket, például SzuhojSzu–25 csapásmérőket, illetve harci helikoptereket, például Kamov Ka-52-eseket is használnak, amelyek nagy mennyiségű lőszert tudnak célba juttatni, ám nem feltétlenül pontosan, hanem spray-szerűen.

Ezek a gépek szinte a füvet súrolva nyomulnak be az ellenséges területre azért, hogy a radarokat elkerüljék, és minimálisra csökkentsék a kézi légvédelmi eszközök kezelőinek reakcióidejét.

„Van egy nagyon érdekes módszer, ami az ukrán konfliktus alatt jelent meg. Ezt úgy kell elképzelni, hogy mielőtt a célpontot megközelítik, felemelik a gép orrát, és a rakétákat effektíve a levegőbe lövik, hogy a lőtávolságot megnöveljék. Elképzelhetjük, hogy a használt, irányítatlan rakéták, amik eleve nem valami pontosak, így alkalmazva mennyire hatásosak. Ezt azért is csinálják többek között, hogy ne kelljen bemenni a légvédelem által ellenőrzött légtérbe – főleg az oroszok, de az ukránok is használják” – ismertette a Krónikával a szakértő.

Azt is elmondta, hogy annak ellenére, hogy bár az orosz katonai szóvivő, Igor Konasenkov vezér­őrnagy többször is bejelentette a teljes ukrán légvédelem kiiktatását, ez az alkalmazott taktikákból ítélve láthatólag nem történt meg.

Drónok, a háború „celebjei”

Ladó Árpád Gellért azt is elmagyarázta, hogy milyen szerepük van a drónoknak a háborúban. Egyrészt vannak felderítő drónok, mint például az orosz Orlan-10-esek (ilyen tévedt be Románia légterébe is), melyek a csapatmozgásokat figyelik ide-oda repkedve.

Ezek képesek hálózatba kapcsolva működni más drónokkal. Másfelől használnak kereskedelmi drónokat is, amelyek bárki számára elérhetőek, például DJI Mavicokat. Ezekkel általában a tüzérség munkáját segítik, de már utcai harcokban is feltűntek improvizált robbanószerkezeteket dobva „puhább” célpontokra.

A drónok segítségével egyenes adásban tudják követni a lövedékek becsapódását vagy az ellenség mozgását”

– fejtette ki, hozzátéve, hogy vannak csapásmérő drónok is, amelyek tulajdonképpen felfegyverzett drónok, van rajtuk hőkamera, célzó berendezések és rakéták. Ilyeneket mind a két fél használ, köztük különösen nagy hírnévre tett szert a török Baykar cég terméke, a TB2 Bayraktar.

„Ezek már hőkeresős rakéták, precíziós fegyvereket is képesek célba juttatni. Egy ilyen drón körülbelül 3–4 millió euróba kerül” – részletezte. Ez soknak tűnik, de elenyésző ahhoz képest, hogy egy pilóta kiképzése körülbelül 15 millió dollárra rúg, vagy hogy százmilliós felszerelések megvédésében vagy épp elpusztításában lehet fontos szerepük. Igazi erősokszorozóként lehet őket használni.

A drónok mellett még van egy nagyon érdekes fegyver, az úgynevezett loitering munition vagy kamikaze drónok.

Ezek tulajdonképpen intelligens lőszerek, amelyeket egy aknavetőszerű eszközből lőnek ki, majd amikor a célpont megjelenik, rárepülnek, elpusztítva azt – ezt szintén mindkét fél használja.
Szó esett az önjáró tarackokról is, melyek lánctalpas vagy kerekes tüzérségi fegyverek; a nevük arra utal, hogy ezeket nem vontatják, hanem saját maguktól mozognak, és ennek az a jelentősége, hogy gyorsan tudnak pozíciót váltani.

Felülnézet. Ladó Árpád Gellért szerint a digitalizált háború valósága figyelhető meg az ukrajnai harcmezőn Fotó: Mil.ru

„A nem önjáró, azaz a vontatott tüzérség arról szól, hogy van egy cső, két kerék, és azt vontatják általában egy teherautóval, lepakolják valahova, lehetőleg állást készítenek neki, és ez beletelik 15, de akár 30 percbe is.

Az önjáró tüzérségnél az van, hogy a jármű leparkol egy helyre, megkapja a lőelemeket, tüzet nyit, és máris indítják a motort, kiparkolnak és már el is tűntek.

Mire az úgynevezett tüzérségi radarok felderítik őket, már nincsenek is ott” – magyarázta. Ilyenek például az M109-es rendszerek vagy az orosz Gvozgyikák, Msta-S-ek, de érdemes megemlíteni az M777-es amerikai tarackokat is, melyek noha nem önjáróak, de három perc alatt tűzkésszé tudják tenni őket, és ugyanennyi idő alatt „elcsomagolni” is.

NATO vs. volt szovjet rendszerek

Arról is beszélt az erdélyi szakértő, hogy az ukránoknak van saját digitális csatatérmenedzsment- rendszerük is, a Kropyva. Ez azért is fontos, mert például nemrég a német Panzerhaubitze 2000-es kapcsán említette meg a német katonai szóvivő, hogy használatukra nem csak az ukrán legénységet képezték ki, hanem ukrán informatikusok német társaikkal közreműködve átprogramozták a kezelésükhöz használt szoftvert, hogy becsatlakoztathassák az ukrán digitális tűzvezető rendszerbe.

Ladó Árpád Gellért kiemelte, hogy a téma azért lényeges, mert a NATO-n belül interoperabilitást alkalmaznak, azaz összehangolódást, tehát minden tagállam ugyanazokat a lőszereket képes használni, bárki tud csatlakozni a tűzvető rendszerhez.

Nem csak visszafogják magukat

Ladó Árpád Gellért szerint egyértelmű, hogy Oroszország nem veti be maradéktalanul a rendelkezésére álló legmodernebb technológiát, de ez nem azt jelenti, hogy visszafogják magukat vagy „csodafegyvereket rejtegetnek”.

Elmesélte, hogy egy holland blogger saját oldalán listázza a vizuális bizonyítékokkal igazolható veszteségeket mindkét fél esetében,

és ott látszik, hogy az orosz oldalon vetettek be és vesztettek el modern fegyvereket is szép számmal, például 2016 után modernizált T–72-eseket, de lőttek már ki T90M Proryv 3 harckocsit is, amely a legmodernebb orosz harckocsi a még rendszerbe sem állított T14 Armata után. Szó esett a Wagner-csoportról is, amely tulajdonképpen Putyin magánhadserege .

„Ahol a Wagner megjelenik, általában ott van az orosz erőfeszítésnek a súlypontja, hiszen a Wagnernek van a legnagyobb harci tapasztalata, ők Malitól Szíriáig mindenhol harcoltak már. Ezek a zsoldosok modern eszközökkel vannak felszerelve” – húzta alá a fegyverzettörténész.

Évtizedek óta nem láttunk ilyet

„Február végén pár nap alatt egy olyan helyzet alakult ki, egy olyan nagy intenzitású konfliktus, amit nem láttunk évtizedek óta. Az amerikai hadsereg is megdöbbent, hogy milyen lőszerigénye van egy ilyen konfliktusnak. Ez nem olyan, mint Irakban, meg Afganisztánban, hogy két pásztor rálő a konvojra, és egy kicsit utánuk lövöldözünk, ahogy a csövön kifér. Itt szó szerint lőnek, mint az oroszok, iszonyatos lőszerfelhasználás van. Az amerikai hadseregnek utoljára a vietnami háború idején volt ilyen lőszerigénye” – szögezte le a történész.

A szakértő jelezte: nem tudni, hogy az orosz gyárak mennyire képesek tartani a tempót az igényekkel, de valószínűleg a nem precíziós fegyverek esetében nem lesznek ellátási problémák.

Ám a precíziós eszközök esetében, amelyek GPS-t használnak, és ultramodern chipek is kellenek hozzájuk, más a helyzet. Továbbá bár vannak az oroszoknak stratégiai készletei, kérdés, hogy azokhoz hozzányúlnak-e, vagy tartogatják egy esetleges NATO elleni konfliktusra.

Az oroszok ezért sem vethetnek be minden rendelkezésükre álló eszközt és katonát. Itt nem kell titkos csodafegyverekre gondolni, csupán figyelembe kell venniük, hogy bármi megtörténhet. A harctéri kommunikáció kapcsán a történész elmondta, hogy az oroszok kezdetben még mobiltelefonokat is használtak, valószínűleg mivel nagyon kevés az úgynevezett titkosított rádiójuk.

Megjelentek a Telegramon, orosz fórumokon olyan képek, amelyeken crowdfunding (közösségi finanszírozás) módszerrel vásárolt rádiókat, drónokat mutogattak az Aliexpressről és társairól.

A fotókon orosz pilóták pózolnak repülőik előtt kereskedelmi, általában Baofeng márkájú rádiókkal, illetve láthatunk olyan felvételeket is, hogy a repülőgépben a civil GPS-rendszert használó, például Garmin készülék van elhelyezve az egyéb műszerek mellé” – részletezte. A kereskedelmi drónokkal, amelyeket egyébként az ukránok is használnak, az a baj, hogy mivel mobiltelefonokkal irányítják, könnyen be lehet mérni őket.

Kiemelte, hogy a fórumok képei alapján nagyon sok „otthoni”, tákolt és kreatív megoldást alkalmaznak főleg az orosz hadseregben. De az ukránok sem maradnak el sokkal ezen a téren. Így a Toyota Hilux platójára szerelt újrahasznosított rakétavető csövek már hétköznapi látványnak számítanak.

Az ukránok számára kulcsfontosságú, hogy mivel szerelik fel a tartalékosokat Fotó: Ukrán védelmi minisztérium

Az egyszerű katona felszerelése

A katonák felszerelése kapcsán elmondta, nagyban függ attól, hogy milyen alakulathoz tartoznak, de általánosságban mindkét félnél azt lehet látni, hogy sokszor hiányoznak a modern sisakok és golyóálló mellények, hiányoznak a piros pontos irányzékok, az éjjellátó berendezések.

„Egy nyugati, NATO-s lövészkatonát nem lehet összehasonlítani sem az ukránokkal, sem az oroszokkal. A legszomorúbb, hogy rengeteg sebesülést meg lehetne akadályozni azzal, hogyha modern sisakjaik lennének, meg ha effektíve a golyóálló mellényben lenne golyóálló rész is” – mondta.

Gyakori például, hogy a hadsereg által kiosztott bakancs szinte nem is használható, így a katona vesz magának a saját pénzén mást. Több orosz katona is panaszkodott erről különböző fórumokon, és elmondásuk szerint igyekeztek zsákmányolt nyugati készletekből származó ruházati darabokat beszerezni.

A háború tanulságai

A szakértő szerint jelenleg úgy tűnik – a végkimeneteltől függetlenül –, az ukrajnai háború egyik fontos tanulsága, hogy az összfegyvernemi kommunikáció nagyon-nagyon fontos, továbbá a delegált vezetési mód is, azaz hogy az alacsonyabb szinteken lévő parancsnokok tudjanak helyileg döntést hozni azonnal ott, ahol kell, ne kelljen a központi utasítást megvárni.

Természetesen a tankok sem avultak el, de égető szükség van az összfegyvernemi keretben történő alkalmazás gyakorlására.

A kézi páncéltörő eszközökkel – mint a híres Javelin, NLAW, Stugna-P, stb. – felszerelt mozgékony gyalogság hatalmas veszélyt jelent ezekre a lánctalpas szörnyekre. Egy rosszul alkalmazott, magányosan bolyongó amerikai Abrams ugyanolyan szomorú véget érne, mint egy orosz T–72.

„A drónok azért fontosak, mert általuk olyan technikai képességekhez juthatnak a kisebb államok is, amelyeket amúgy nem engedhetnek meg maguknak. Például lehet, hogy Albánia nem engedheti meg magának azt, hogy 15 millió dollárért képezzen ki pilótákat, de megvehet egy drónt, és kiképezhet hozzá egy kezelőt” – nyilatkozta a szakértő.

Szerinte az is látszik, hogy a precíziós fegyverekre és az azok elleni küzdelemre nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni.

Ezen a téren az ukránok által frissen kapott M142 HIMARS sorozatvetők már tűpontos tűzcsapásokat képesek végrehajtani, relatív kis lőszerfelhasználással, lőszerdepók és parancsnoki harc­álláspontok ellen. Az is tény, hogy jobb kiképzéssel, koordinációval minimalizálni lehetne a veszteségeket mindkét fél esetében.

A digitalizált háború valósága figyelhető meg a harcmezőn. Ez eddig is észlelhető volt a nyugati harctevékenységek során, de itt most mindkét fél hasonló eszközöket használ. A nyugati koalíció és az oroszok is tulajdonképpen most döbbennek rá újra, hogy mit is jelent a közel hasonló képességekkel rendelkező ellenfelek közötti nagy intenzitású konfliktus – vélekedett Ladó Árpád Gellért.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport