Tánczos Vilmos
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Wellneszezésről, ufókról meg Disneylandról is szó esett a Valláskutató Intézet kétnapos kolozsvári konferenciáján, mely a Vallás és egyház a változó társadalomban címet kapta. A november 7-én és 8-án zajló rendezvény keretein belül sok érdekes előadás boncolgatta a 21. századi szokásainkat, rituáléinkat, a sokszor meghökkentő újmitológiákat.
2023. december 08., 22:082023. december 08., 22:08
2023. december 08., 22:212023. december 08., 22:21
A kolozsvári Vallásszabadság Házában, csütörtökön és pénteken zajló vallástudományi konferencia nem csak a szakértőknek, hanem a laikusok számára is érdekes csemegékkel szolgált, változó világunk vallásosságának sok különös elemét villantotta fel.
Már a rendezvény nyitóelőadása is gondolatébresztő volt, Tánczos Vilmos néprajzkutató, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója a csíksomlyói búcsú kapcsán beszélt a búcsújárás kulturális ökonómiájáról, arról, hogy
Kifejtette, hogy átalakult a búcsú tere, ideje, hiszen míg régen a kegyhelyen töltöttek több időt a hívek, mára ez lerövidült, és gyakran a kísérőrendezvényeken, koncerteken, előadásokon töltik az idejük jelentős részét. A tér szintén megváltozott, hiszen sok akár még néhány évtizede is fontos – szakrális értelemben – tér ma már jelentését vesztette, az egykori keresztút stációit sokan már nem is ismerik.
A konferencia egy különösen izgalmas előadása Hubbes László, a Sapientia EMT Csíkszeredai Karának oktatójához köthető, aki az új nemzetmitológiákról beszélt, kiemelve magyar és román példákat is, rávilágítva azok hasonlóságaira. Elmondta, hogy kutatásaihoz elsősorban a közösségi médiát használta, és tapasztalatai szerint annak, ahogyan a nemzeti új mítoszok világszinten ismert történetetekkel (földönkívüliekről például) ötvöződnek, illetve annak, ahogyan alternatív valóságok születnek ezek által, elsősorban valamilyen válság az oka, legyen az személyes vagy kollektív. Felhívta a figyelmet, hogy
A földönkívüliek jelenléte szinte minden esetben összetett, ősként és megváltóként egyaránt megjelenthetnek.
Hubbes László
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Elmondta, hogy a magyarság körében tapasztalható Arvisura-kultusznak megvan a román párja, a volt szekuritaté másod vonalából kerültek ki azok a szerzők, akik Ramaniáról, az egyik alapmítoszról értekeznek.
Az Atlantisz-mítosz szintén jelen van a román újmitológiákban, tovább ugyancsak jelen van mind a magyar mind a román újmitológiákban a piramisok kultusza.
Említésre érdemes még Diósi Dávid, a BBTE a Római Katolikus Teológia Karán oktató szakember előadása is, mely a kortárs rituálékról szólt, melyeket már rég nem a vallás és a szakralitás határoz meg, s melyeket az egyháztól való elszakadás jellemez. Kifejtette, hogy ezek lehetnek kis tanácsadó könyvek alapján, úgynevezett házi oltároknál végrehajtott rituálék, de a fürdés, a wellneszezés vagy épp a drukkolás is lehet valakinek rituálé (és ilyen értelemben a élményfürdők tulajdonképpen a katedrálisainkká váltak).
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
1 hozzászólás