Ceaușescut kivégzése előtt kicserélték a plejádiak? – Új nemzetmitológiákról is szó esett a vallástudományi konferencián

Ceaușescut kivégzése előtt kicserélték a plejádiak? – Új nemzetmitológiákról is szó esett a vallástudományi konferencián

Tánczos Vilmos

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Wellneszezésről, ufókról meg Disneylandról is szó esett a Valláskutató Intézet kétnapos kolozsvári konferenciáján, mely a Vallás és egyház a változó társadalomban címet kapta. A november 7-én és 8-án zajló rendezvény keretein belül sok érdekes előadás boncolgatta a 21. századi szokásainkat, rituáléinkat, a sokszor meghökkentő újmitológiákat.

Tóth Gödri Iringó

2023. december 08., 22:082023. december 08., 22:08

2023. december 08., 22:212023. december 08., 22:21

A kolozsvári Vallásszabadság Házában, csütörtökön és pénteken zajló vallástudományi konferencia nem csak a szakértőknek, hanem a laikusok számára is érdekes csemegékkel szolgált, változó világunk vallásosságának sok különös elemét villantotta fel.

Már a rendezvény nyitóelőadása is gondolatébresztő volt, Tánczos Vilmos néprajzkutató, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója a csíksomlyói búcsú kapcsán beszélt a búcsújárás kulturális ökonómiájáról, arról, hogy

a búcsú hogyan alakult át egy olyan vizuális spektákulummá, melyben nemcsak a látvány, hanem az interaktív részvétel is fontos.

Kifejtette, hogy átalakult a búcsú tere, ideje, hiszen míg régen a kegyhelyen töltöttek több időt a hívek, mára ez lerövidült, és gyakran a kísérőrendezvényeken, koncerteken, előadásokon töltik az idejük jelentős részét. A tér szintén megváltozott, hiszen sok akár még néhány évtizede is fontos – szakrális értelemben – tér ma már jelentését vesztette, az egykori keresztút stációit sokan már nem is ismerik.

Másfelöl a búcsú karneváljelleget öltött, egy olyan esemény lett, amelyen kiemelkedően fontosak a új médiumok, amit mi sem bizonyít jobban mint, hogy már maguk a szervezők, az erdélyi ferencesek is internetet használva, telefonos applikáció segítségével hirdetik az eseményt.

A konferencia egy különösen izgalmas előadása Hubbes László, a Sapientia EMT Csíkszeredai Karának oktatójához köthető, aki az új nemzetmitológiákról beszélt, kiemelve magyar és román példákat is, rávilágítva azok hasonlóságaira. Elmondta, hogy kutatásaihoz elsősorban a közösségi médiát használta, és tapasztalatai szerint annak, ahogyan a nemzeti új mítoszok világszinten ismert történetetekkel (földönkívüliekről például) ötvöződnek, illetve annak, ahogyan alternatív valóságok születnek ezek által, elsősorban valamilyen válság az oka, legyen az személyes vagy kollektív. Felhívta a figyelmet, hogy

ezek a „vallások” általában látszólag össze nem illő elemeket gyúrnak össze: ezotéria, démonológia, apokaliptika, népi hagyományok gyakran egyszerre vannak jelen bennük.

A földönkívüliek jelenléte szinte minden esetben összetett, ősként és megváltóként egyaránt megjelenthetnek.

Galéria

Hubbes László

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Elmondta, hogy a magyarság körében tapasztalható Arvisura-kultusznak megvan a román párja, a volt szekuritaté másod vonalából kerültek ki azok a szerzők, akik Ramaniáról, az egyik alapmítoszról értekeznek.

Másfelől míg azok a magyarok, akik ezen újmitológiákat fogadják el, a magyar népet a Szíriusz csillag környékéről eredeztetik, addig a románok egy része úgy véli, hogy a plejádokról származó szőke kék szemű óriások voltak az őseik.

Az Atlantisz-mítosz szintén jelen van a román újmitológiákban, tovább ugyancsak jelen van mind a magyar mind a román újmitológiákban a piramisok kultusza.

Az egyik leginkább megmosolyogtató elmélet, amit a kutató bemutatott arról szól, hogy Nicolae Ceaușescut még kivégzése előtt kicserélték a plejádiak egy előre elkészített másolatra, őt pedig elvitték magukkal.

Említésre érdemes még Diósi Dávid, a BBTE a Római Katolikus Teológia Karán oktató szakember előadása is, mely a kortárs rituálékról szólt, melyeket már rég nem a vallás és a szakralitás határoz meg, s melyeket az egyháztól való elszakadás jellemez. Kifejtette, hogy ezek lehetnek kis tanácsadó könyvek alapján, úgynevezett házi oltároknál végrehajtott rituálék, de a fürdés, a wellneszezés vagy épp a drukkolás is lehet valakinek rituálé (és ilyen értelemben a élményfürdők tulajdonképpen a katedrálisainkká váltak).

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 09., kedd

Nehezen látja meg a medve az árnyékát határidő előtt a dél-erdélyi sztráda hiányzó szakaszán

Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.

Nehezen látja meg a medve az árnyékát határidő előtt a dél-erdélyi sztráda hiányzó szakaszán
2024. április 09., kedd

Repceföldekre permetezett méreg végzett a krasznabélteki méhállománnyal, a hatóságok a felelősöket keresik

Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.

Repceföldekre permetezett méreg végzett a krasznabélteki méhállománnyal, a hatóságok a felelősöket keresik
2024. április 09., kedd

Sorban állás helyett pár kattintás: minden 10 nagyváradiból 8 online fizette be a helyi adóját

A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.

Sorban állás helyett pár kattintás: minden 10 nagyváradiból 8 online fizette be a helyi adóját
2024. április 09., kedd

Segítséget ajánl a magyarsága miatt bántalmazott erdélyi tornászfiúnak Nagy Elek üzletember

Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.

Segítséget ajánl a magyarsága miatt bántalmazott erdélyi tornászfiúnak Nagy Elek üzletember
2024. április 08., hétfő

Székelyföldtől a Partiumig több település terelőutat kaphat idén

Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.

Székelyföldtől a Partiumig több település terelőutat kaphat idén
2024. április 08., hétfő

Kinyílt a kincsesdoboz: 20 éve lett ismét önálló község az Arad megyei Kisiratos

A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.

Kinyílt a kincsesdoboz: 20 éve lett ismét önálló község az Arad megyei Kisiratos
2024. április 08., hétfő

Harminckét éves álom valósult meg Kovásznán: felavatták a Csoma Emlékközpontot

Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.

Harminckét éves álom valósult meg Kovásznán: felavatták a Csoma Emlékközpontot
2024. április 08., hétfő

Otthonról is megismerhetik az egyetemre készülő Kárpát-medencei fiatalok Kolozsvár felsőoktatási intézményeit

Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).

Otthonról is megismerhetik az egyetemre készülő Kárpát-medencei fiatalok Kolozsvár felsőoktatási intézményeit
2024. április 08., hétfő

Országszerte meleg lesz a következő két hétben, esőzések csak április második felében várhatóak

A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.

Országszerte meleg lesz a következő két hétben, esőzések csak április második felében várhatóak
2024. április 08., hétfő

A verespataki aranybányaprojekt meghiúsítói számolnak be eredményeikről Kolozsváron

Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).

A verespataki aranybányaprojekt meghiúsítói számolnak be eredményeikről Kolozsváron