Uniós „áldást” is kapott. Kenyérszentelés a pécskai Új Kenyér Ünnep egyik korábbi kiadásán
Fotó: Aradihírek.ro
Európai uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzés büszke birtokosa lett a „messze földön híres” pécskai kenyér, melyet már több száz évvel ezelőtt is emlegettek a krónikák, de például Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor is rajongott érte. Zágoni-Szabó András helyi RMDSZ-es tanácsos szerint nincs vita vagy probléma amiatt, hogy „ez kinek a receptje, a magyaroké vagy a románoké”: mindenki egyformán szereti és büszke rá. Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke az uniós elismerés előnyeiről, a pécskai kenyér „titkáról”, a nemzetiségek és politikai színezetek békés együttéléséről is beszélt a Krónikának.
2023. július 15., 18:522023. július 15., 18:52
2023. július 17., 14:002023. július 17., 14:00
„Helyi márkánk védetté vált európai szinten!” – közölte június végén Facebook-oldalán Pécska város polgármesteri hivatala. Az Arad megyei kisváros magyarságának kisebbségi számaránya ellenére rendszeresen két nyelven tájékoztató intézmény bejegyzésében természetesen a híres pécskai kenyérre gondoltak.
„Az Európai Bizottság ma (június 26-án) jóváhagyta a pécskai kenyér felvételét az oltalom alatt álló földrajzi jelzések nyilvántartásába (OFJ), amelyben eddig csak 11 romániai élelmiszer szerepelt. A polgármesteri hivatal és három pékség tavaly év elején nyújtotta be a szükséges dokumentációt Brüsszelbe, a Marinela Petran mérnök vezette Arădeanca Hagyományos Termékgyártók Egyesületén keresztül, a legismertebb helyi terméknek az Európai Unió minőségügyi rendszerébe történő bejegyzéséhez.
– olvasható a bejegyzésben. Amelyből az is kiderül, hogy Pécska város országos szinten ismert helyi terméke 2011 óta az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatal (OSIM) által védett márka, amelyet négy pékség használhat.
A kétnyelvű kommunikáció nem véletlen: bár a 12 ezer lelket számláló, 2004 óta városi ranggal büszkélkedő település „csupán” mintegy negyede magyarajkú, az országhatár közelében fekvő, romák, szerbek, szlovákok, németek, ukránok által is lakott kisvárosnak magyar polgármestere van – igaz, Antal Péter az egyik legnagyobb román politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben megválasztva irányít.
Mégpedig 2009 óta, amikor előre hozott választásokon diadalmaskodott, miután elődje, Iustin Cionca polgármester parlamenti képviselői mandátumot szerzett. Utóbbi most az Arad Megyei Tanács elnökeként dicsekedett a pécskai kenyér (románul pită de Pecica) elismerésével, kiemelve: az Arad megyében egyedi megvalósítás „az egyik legerősebb román gasztronómiai termék” sikere.
Trikolór ide vagy oda, a pécskai kenyér mindenkié
Fotó: Facebook/Pécska polgármesteri hivatala
Magyar szemszögből nézve persze azonnal szemet szúr, vajon mennyire tiszta „román termék” a pécskai kenyér. Amelyről – mint román források is elismerik – Márki Sándor 1892-ben megjelent, Aradvármegye és Arad szabad királyi város története című monográfiájában azt olvashatjuk, már az 1790-es években lejegyezték jelenlétét az aradi piacokon.
Ennek tudatában kiemelendő: az Európai Unió Hivatalos Közlönyében megjelent rendelkezés szerint a pécskai kenyeret nem „román termékké” nyilvánították, hanem – miután nem kaptak tiltakozó jegyzéket – elfogadták Románia kérését, hogy a „Pită de Pecica” elnevezést felvegyék az oltalom alatt álló földrajzi jelzések (OFJ; angolul protected geographical indication – PGI) jegyzékébe.
Amint az Európai Bizottság vonatkozó leírásában olvasható, az uniós minőségrendszerek bizonyos termékek elnevezését hivatottak oltalmazni, a földrajzi eredetükhöz vagy hagyományos előállítási módjukhoz kapcsolódó sajátosságaik promóciója céljából. Egy termékelnevezés akkor ismerhető el földrajzi árujelzőként, ha a termék konkrétan ahhoz a helyhez kötődik, ahol készül. A földrajzi jelzések segítségével a fogyasztók könnyebben tudják azonosítani azokat a termékeket, amelyek jó minőségűek és amelyekben megbízhatnak, a termelők pedig hatékonyabban értékesíthetik termékeiket.
A földrajzi jelzések szellemi tulajdonnak minősülnek; élelmiszerek és borok esetében oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) és oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) igényelhető. Az OEM és az OFJ közötti különbség elsősorban arra vonatkozik, hogy az alapanyagok mely hányada származik az adott régióból, illetve hogy a termék előállítása milyen mértékben történik az adott régióban.
A pécskai kenyér a második védettségi fokozatot, az OFJ-t „kapta”. Az OFJ jelölés az adott földrajzi hely és a termék neve közötti kapcsolatot hangsúlyozza. Olyan termékekről van itt szó, amelyek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője a földrajzi eredetüknek tulajdonítható. Általában azok a termékek viselhetik ezt a jelzést, amelyeket részben egy adott régióban állítanak elő, dolgoznak fel vagy készítenek el.
Ezt tükrözi a többi tizenegy, hasonló védettséget élvező román termék is, melyek közül négy erdélyi: a szebeni szalámi, a szebeni juhtúró és a barcasági füstölt busa OFJ védettséget élvez, míg a libánfalvi (Ibănești) tehéntúró oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) büszkélkedhet.
Zágoni-Szabó András szerint a helyi búza és liszt, az odaadás, a „szívből termelés” a pécskai kenyér titka
Fotó: Falugazdász.ro
Egyértelmű helyi sikerként értékelik az uniós földrajzi jelzés kiérdemlését Pécskán is, ahol Zágoni-Szabó András helyi tanácsos szerint békésen együtt élnek magyarok és románok,
Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnökeként is tevékenykedő RMDSZ-es politikus nem tud arról, hogy felmerült volna a termék hungarikummá nyilvánítása. „Ilyenről nem hallottunk, a pécskai és a megyei RMDSZ-nél sem. Lehet, hogy volt valahol egy ilyen felvetés, de hivatalos formában nem volt ilyen kezdeményezés” – szögezte le a Krónikának.
Az uniós védettség mostani megszerzésére kitérve kifejtette: ez gazdasági, turisztikai és marketing szempontból is rendkívül előnyös. „Eddig is akárhová mentünk, mindig vittünk magunkkal, akármilyen kiállításról, rendezvényről legyen szó, én is mindig vittem magammal, hiszen büszkék vagyunk rá, akárki megkóstolja, azt mondja, nagyon finom” – jelezte.
Elmondása szerint a pécskai pékségek román tulajdonban vannak, maguk a pékek, jobban mondva a bedolgozó alkalmazottak – mert kimondottan pék manapság már nincs – nemzetisége változó. Háznál már nagyon kevesen sütnek kenyeret a kisvárosban, ahol a lakosság 70-80 százaléka amúgy mezőgazdasággal foglalkozik.
Az RMDSZ-nek jó a kapcsolata a PNL-es magyar polgármesterrel
Fotó: Facebook/Pécska polgármesteri hivatala
Az európai védettséget a fentebb említett egyesület, a pékségek és a polgármesteri hivatal közösen kérte – emlékeztetett a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) alelnöki tisztségét is betöltő mezőgazdász. Az RMDSZ-t külön nem keresték meg azért, hogy támogassa, karolja fel a pécskai kenyér európai márkavédettségét, de elmondása szerint a szövetség bármilyen ilyesfajta kezdeményezést támogat, mindent, ami Pécska érdekeit szolgálja.
Zágoni-Szabó András tájékoztatása szerint a hagyományos pécskai kenyeret régi kemencében sütik, egykilós szeletelt változatban is kapható, „az igazi” a vastag hajú kilós, kétkilós, ötkilós. A tanácsos az is elmondta, mi lehet a titka a kisváros büszkeségének. „Mivel mezőgazdász is vagyok, én azt mondom, a helyi búza és liszt, de az odaadás, a »szívből termelés« is, ami a pécskai gazdák munkáját jellemzi” – vélekedett. A pécskai bivalyfarmon turisztikai célokkal létrehozott múzeumban is próbálják népszerűsíteni a helyi kenyeret egy ott felállított kemencével, néha sütnek is benne. A modern létesítményt közös magyar–román, úgynevezett HU-RO pályázat révén valósították meg Mórahalommal közösen.
„Régi hagyománya van a kenyérszenteléssel egybekötött ünnepnek, a pécskai kenyér ünnepén díszpolgári címeket, díjakat is osztanak” – ismertette a tanácsos.
Régóta sütik a pécskai kenyeret
Fotó: Facebook/Iustin Cionca/archív
Aki amúgy megerősítette a pécskai kenyér és Nicolae Ceaușescu „kapcsolatát”, melyet előszeretettel emleget a román nyelvű sajtó: eszerint az egykori diktátor is imádta a terméket, rendszerint szállítottak neki.
– mondta a Krónikának Zágoni-Szabó András.
Aki a mai politikai viszonyokra kitérve közölte, a kapcsolat jónak mondható a PNL-es magyar polgármesterrel. „Próbálunk lobbizni, amit lehet. Politikailag ugye pártokról beszélünk, nem magyar vagy román, hanem PNL-es a polgármester. Ők többségben vannak a tanácsban, megvan a fele plusz egy szavazatuk, így nekünk nehéz, de lobbizunk, hála Istennek az egyesületeink minden évben megkapják azokat a pénzeket, amelyekből eseményeket szervezhetnek, így a templomok esetében is. Szóval jó a viszonyunk – fogalmazott a helyi tanácsos. – Konkrét koalíciónk most nincs, nincs szükségük az RMDSZ-re, de kétharmados többséget igénylő döntés esetén már igen. Politikailag néha vannak nézeteltérések, de ezeket megoldjuk, ez a politika.”
A református egyház által, magyar állami támogatással épített óvodával sem volt gond „hála Istennek”: elkészült, a pécskai városi tanács átvette, a magyar iskolának, a 2-es számú általánosnak van alárendelve. Az épületben ősztől várják az óvodásokat.
Időkapszulát helyeztek el csütörtökön a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében, magyar kormánytámogatásból épülő pécskai tanintézet egyik szegletkövében. Az Arad megyei eseményen részt vevő Grezsa István miniszteri biztos bejelentette: 2022 végéig lezárul az összesen 61 milliárd forintos költségve
Pécska olyan híres szülöttekkel büszkélkedhet, mint Klebelsberg Kuno. Emlékét szobor, emléktábla és több helyi konferencia is megörökítette. Riportunkban megnézzük, hogy a híres felmenőkkel rendelkező magyarság hogyan boldogul a partiumi városkában.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.
Két Fehér megyei rendőr megsérült a gyulafehérvári katonai lőtéren történt robbanásban, amelyet fémanyagok szétfröccsenése követett. A rendőrök éppen a kilőtt töltényhüvelyeket szedték össze, amikor a robbanás bekövetkezett.
Egy 15 éves lány meghalt vasárnap, miután lezuhant egy brassói panelház nyolcadik emeletéről. Az eset hajnali 2 órakor történt, és a helyszínre küldött orvosi csapatok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Egy újszülöttet találtak holtan vasárnap a Szatmár megyei Turc település közeli területen, a rendőrök azonosították, és kórházba vitték az édesanyját – közölte vasárnap este a Szatmár megyei rendőrség.
Erdélyi városok, illetve lakónegyedek vezetnek egy ingatlanközvetítő portál rangsoraiban, melyek a legélhetőbb romániai helyszíneket vonultatják fel a lakhatási körülmények szempontjából.
Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás