Ceaușescu után Brüsszel is „ráharapott” magyarok és románok közös büszkeségére, a pécskai kenyérre

„Helyi márkánk védetté vált európai szinten!” – közölte június végén Facebook-oldalán Pécska város polgármesteri hivatala. Az Arad megyei kisváros magyarságának kisebbségi számaránya ellenére rendszeresen két nyelven tájékoztató intézmény bejegyzésében természetesen a híres pécskai kenyérre gondoltak.

„Az Európai Bizottság ma (június 26-án) jóváhagyta a pécskai kenyér felvételét az oltalom alatt álló földrajzi jelzések nyilvántartásába (OFJ), amelyben eddig csak 11 romániai élelmiszer szerepelt. A polgármesteri hivatal és három pékség tavaly év elején nyújtotta be a szükséges dokumentációt Brüsszelbe, a Marinela Petran mérnök vezette Arădeanca Hagyományos Termékgyártók Egyesületén keresztül, a legismertebb helyi terméknek az Európai Unió minőségügyi rendszerébe történő bejegyzéséhez.

– olvasható a bejegyzésben. Amelyből az is kiderül, hogy Pécska város országos szinten ismert helyi terméke 2011 óta az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatal (OSIM) által védett márka, amelyet négy pékség használhat.

A kétnyelvű kommunikáció nem véletlen: bár a 12 ezer lelket számláló, 2004 óta városi ranggal büszkélkedő település „csupán” mintegy negyede magyarajkú, az országhatár közelében fekvő, romák, szerbek, szlovákok, németek, ukránok által is lakott kisvárosnak magyar polgármestere van – igaz, Antal Péter az egyik legnagyobb román politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben megválasztva irányít.

Mégpedig 2009 óta, amikor előre hozott választásokon diadalmaskodott, miután elődje, Iustin Cionca polgármester parlamenti képviselői mandátumot szerzett. Utóbbi most az Arad Megyei Tanács elnökeként dicsekedett a pécskai kenyér (románul pită de Pecica) elismerésével, kiemelve: az Arad megyében egyedi megvalósítás „az egyik legerősebb román gasztronómiai termék” sikere.

Magyar szemszögből nézve persze azonnal szemet szúr, vajon mennyire tiszta „román termék” a pécskai kenyér. Amelyről – mint román források is elismerik – Márki Sándor 1892-ben megjelent, Aradvármegye és Arad szabad királyi város története című monográfiájában azt olvashatjuk, már az 1790-es években lejegyezték jelenlétét az aradi piacokon.

Emiatt felmerül, nem okozhat-e magyar–román vitát a márkanév mostani uniós levédése, főleg annak tudatában, hogy évekkel ezelőtt „alulról jövő” kezdeményezés is történt a pécskai kenyér hungarikummá nyilvánítása érdekében.

Ennek tudatában kiemelendő: az Európai Unió Hivatalos Közlönyében megjelent rendelkezés szerint a pécskai kenyeret nem „román termékké” nyilvánították, hanem – miután nem kaptak tiltakozó jegyzéket – elfogadták Románia kérését, hogy a „Pită de Pecica” elnevezést felvegyék az oltalom alatt álló földrajzi jelzések (OFJ; angolul protected geographical indication – PGI) jegyzékébe.

Amint az Európai Bizottság vonatkozó leírásában olvasható, az uniós minőségrendszerek bizonyos termékek elnevezését hivatottak oltalmazni, a földrajzi eredetükhöz vagy hagyományos előállítási módjukhoz kapcsolódó sajátosságaik promóciója céljából. Egy termékelnevezés akkor ismerhető el földrajzi árujelzőként, ha a termék konkrétan ahhoz a helyhez kötődik, ahol készül. A földrajzi jelzések segítségével a fogyasztók könnyebben tudják azonosítani azokat a termékeket, amelyek jó minőségűek és amelyekben megbízhatnak, a termelők pedig hatékonyabban értékesíthetik termékeiket.

A földrajzi jelzések szellemi tulajdonnak minősülnek; élelmiszerek és borok esetében oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) és oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) igényelhető. Az OEM és az OFJ közötti különbség elsősorban arra vonatkozik, hogy az alapanyagok mely hányada származik az adott régióból, illetve hogy a termék előállítása milyen mértékben történik az adott régióban.

A pécskai kenyér a második védettségi fokozatot, az OFJ-t „kapta”. Az OFJ jelölés az adott földrajzi hely és a termék neve közötti kapcsolatot hangsúlyozza. Olyan termékekről van itt szó, amelyek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője a földrajzi eredetüknek tulajdonítható. Általában azok a termékek viselhetik ezt a jelzést, amelyeket részben egy adott régióban állítanak elő, dolgoznak fel vagy készítenek el.

Tehát ebből is kiderül: az uniós elismerés a helyi, regionális adottságokat hivatott kidomborítani.

Ezt tükrözi a többi tizenegy, hasonló védettséget élvező román termék is, melyek közül négy erdélyi: a szebeni szalámi, a szebeni juhtúró és a barcasági füstölt busa OFJ védettséget élvez, míg a libánfalvi (Ibănești) tehéntúró oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) büszkélkedhet.

Egyértelmű helyi sikerként értékelik az uniós földrajzi jelzés kiérdemlését Pécskán is, ahol Zágoni-Szabó András helyi tanácsos szerint békésen együtt élnek magyarok és románok,

Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnökeként is tevékenykedő RMDSZ-es politikus nem tud arról, hogy felmerült volna a termék hungarikummá nyilvánítása. „Ilyenről nem hallottunk, a pécskai és a megyei RMDSZ-nél sem. Lehet, hogy volt valahol egy ilyen felvetés, de hivatalos formában nem volt ilyen kezdeményezés” – szögezte le a Krónikának.

Az uniós védettség mostani megszerzésére kitérve kifejtette: ez gazdasági, turisztikai és marketing szempontból is rendkívül előnyös. „Eddig is akárhová mentünk, mindig vittünk magunkkal, akármilyen kiállításról, rendezvényről legyen szó, én is mindig vittem magammal, hiszen büszkék vagyunk rá, akárki megkóstolja, azt mondja, nagyon finom” – jelezte.

Elmondása szerint a pécskai pékségek román tulajdonban vannak, maguk a pékek, jobban mondva a bedolgozó alkalmazottak – mert kimondottan pék manapság már nincs – nemzetisége változó. Háznál már nagyon kevesen sütnek kenyeret a kisvárosban, ahol a lakosság 70-80 százaléka amúgy mezőgazdasággal foglalkozik.

Az európai védettséget a fentebb említett egyesület, a pékségek és a polgármesteri hivatal közösen kérte – emlékeztetett a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) alelnöki tisztségét is betöltő mezőgazdász. Az RMDSZ-t külön nem keresték meg azért, hogy támogassa, karolja fel a pécskai kenyér európai márkavédettségét, de elmondása szerint a szövetség bármilyen ilyesfajta kezdeményezést támogat, mindent, ami Pécska érdekeit szolgálja.

Hangsúlyozta: a védettség a szűk régióhoz kötött. Aradon például el lehet adni a pécskai pékségek kenyerét, de más aradi pékség már nem sütheti ilyen néven.

Zágoni-Szabó András tájékoztatása szerint a hagyományos pécskai kenyeret régi kemencében sütik, egykilós szeletelt változatban is kapható, „az igazi” a vastag hajú kilós, kétkilós, ötkilós. A tanácsos az is elmondta, mi lehet a titka a kisváros büszkeségének. „Mivel mezőgazdász is vagyok, én azt mondom, a helyi búza és liszt, de az odaadás, a »szívből termelés« is, ami a pécskai gazdák munkáját jellemzi” – vélekedett. A pécskai bivalyfarmon turisztikai célokkal létrehozott múzeumban is próbálják népszerűsíteni a helyi kenyeret egy ott felállított kemencével, néha sütnek is benne. A modern létesítményt közös magyar–román, úgynevezett HU-RO pályázat révén valósították meg Mórahalommal közösen.

Pécska „védjegye” többnapos rendezvénysorozatot is „szült”: az Új Kenyér Ünnepét az augusztus 20-át övező hétvégén tartják meg idén is. Ez az ünnep is „kétnyelvű”, azaz a magyar és a román közösséget egyaránt megszólítja, mindenki a magáénak érzi.

„Régi hagyománya van a kenyérszenteléssel egybekötött ünnepnek, a pécskai kenyér ünnepén díszpolgári címeket, díjakat is osztanak” – ismertette a tanácsos.

Aki amúgy megerősítette a pécskai kenyér és Nicolae Ceaușescu „kapcsolatát”, melyet előszeretettel emleget a román nyelvű sajtó: eszerint az egykori diktátor is imádta a terméket, rendszerint szállítottak neki.

– mondta a Krónikának Zágoni-Szabó András.

Aki a mai politikai viszonyokra kitérve közölte, a kapcsolat jónak mondható a PNL-es magyar polgármesterrel. „Próbálunk lobbizni, amit lehet. Politikailag ugye pártokról beszélünk, nem magyar vagy román, hanem PNL-es a polgármester. Ők többségben vannak a tanácsban, megvan a fele plusz egy szavazatuk, így nekünk nehéz, de lobbizunk, hála Istennek az egyesületeink minden évben megkapják azokat a pénzeket, amelyekből eseményeket szervezhetnek, így a templomok esetében is. Szóval jó a viszonyunk – fogalmazott a helyi tanácsos. – Konkrét koalíciónk most nincs, nincs szükségük az RMDSZ-re, de kétharmados többséget igénylő döntés esetén már igen. Politikailag néha vannak nézeteltérések, de ezeket megoldjuk, ez a politika.”

A református egyház által, magyar állami támogatással épített óvodával sem volt gond „hála Istennek”: elkészült, a pécskai városi tanács átvette, a magyar iskolának, a 2-es számú általánosnak van alárendelve. Az épületben ősztől várják az óvodásokat.

Vallás- és etnikumközi híd lehet a magyar kormánytámogatással épülő pécskai óvoda

Időkapszulát helyeztek el csütörtökön a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében, magyar kormánytámogatásból épülő pécskai tanintézet egyik szegletkövében. Az Arad megyei eseményen részt vevő Grezsa István miniszteri biztos bejelentette: 2022 végéig lezárul az összesen 61 milliárd forintos költségve

Számozott utcák Klebelsberg Kuno szülőföldjén, Pécskán

Pécska olyan híres szülöttekkel büszkélkedhet, mint Klebelsberg Kuno. Emlékét szobor, emléktábla és több helyi konferencia is megörökítette. Riportunkban megnézzük, hogy a híres felmenőkkel rendelkező magyarság hogyan boldogul a partiumi városkában.