Fotó: Tóth Gödri Iringó
Ritkán esik szó arról, hogy a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon (és sok más szemlén is) a lényeg – vagyis mindaz, aminek komoly anyagi vonzata van – nem a vörös szőnyegen, a vakuk kereszttüzében, a nagy nyilvánosság előtt zajlik. Nem kell mindjárt luxus jachtokon kötött titkos megállapodásokra gondolni – bár biztos, hogy azok is előfordulnak –: a fesztiválok egyik lényegét a filmvásárok jelentik.
2024. május 18., 09:572024. május 18., 09:57
A híres cannes-i fesztiválpalotának általában az impozáns lépcsőjét, illetve a hatalmas Lumiére-termét szokta a média mutogatni, pedig ezeken a helyszíneken bizonyos értelemben csak a show, a reklám zajlik.
És ha már számok, azt is el kell mondani, hogy világsztárok, több ezer újságíró, filmkritikus ide vagy oda, bizony a cannes-i fesztivál vendégseregének jelentős hányada a filmipar képviselője – producerek, forgalmazók, ügynökök, nemzeti filmintézetek képviselői, vevők és eladók –, idén ezt a számot 15 ezerre becsülik.
A magyar pavilon
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A cégek, ügynökségek standjai – mint általában a hasonló vásárokon – falakkal körbevett kis világok, amiket mindenki a maga kénye-kedve szerint rendez be, általában plakátokkal, de van arra is példa, hogy videójátékokkal és csocsóasztallal. Végigsétálva a standok rengetegében, feltűnő az ázsiai cégek dominanciája, na meg az is, hogy hány olyan országból érkeztek, amelyek filmjei szinte soha (egyesek tényleg soha) nem jutnak el a romániai mozikba.
Előbbi filmintézete pavilonnal és standdal is, amelynek falát a friss magyar filmek plakátjai díszítik, így a Lefkovicsék gyászolnak vagy a Semmelweis reklámjai. A pavilonban kiemelt szerep jut a filmarchívumnak, illetve a magyar filmeket népszerűsítő kiadványokba is belelapozhat a kíváncsi, érdeklődő szakember. Külön kiadvány népszerűsíti a magyarországi filmezés lehetőségét – természetesen angol nyelven. Le a kalappal a Magyar Filmintézet előtt, hiszen igencsak látványos és tartalmas, körülbelül hatvan oldalas kiadvány raktak össze, filmtörténeti visszapillantással, a Magyarországon forgatott sikerfilmek felvillantásával, valamint gyakorlatias információkkal, az adózásra, a helyi stúdiókra vonatkozó részletekkel.
Szerénykedő román pavilon
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A román nemzeti filmintézet, azaz a CNC kissé szerényebben képviselteti magát – talán inkább arra fókuszálnak, hogy a fesztivál programjába két román film is bekerült idén. Mégpedig Emanuel Pârvu Trei kilometri până la capătul lumii (Három kilométer a világ végéig) című alkotása versenybe száll az Arany Pálma-díjért; Tudor Giurgiu, Tudor D. Popescu és Cristian Pascariu Nasty című filmje pedig a Speciális vetítések szekcióban szerepel. A román pavilonban egyébként eléggé elveszetten nézelődtem, senkit nem találtam a helyszínen, így magam kerestem meg a prospektusok között azt, ami a 2023–2024-es román filmek listáját tartalmazza mindenféle elérhetőségekkel, ha netán jogokat venne az ember.
Hívogató
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Románia látszólag nem a pavilonjára fókuszál, ám elég látványosan hirdeti a romániai filmforgatás lehetőségét: egy nagyméretű, a vásárban kihelyezett plakáton szinte minden fontos információt megjelenítenek, inkább a költségekre, illetve az anyagiakra vonatkozóan, mintsem a lehetőségeket vagy a potenciális forgatási helyszíneket felsorakoztatva.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A filmvásáron – akárcsak egy könyvvásáron – vannak kísérő rendezvények is, amelyek idén kiemelten fókuszálnak a mesterséges intelligenciára, annak felhasználási lehetőségeire.
Meglehetősen szomorkás időben, de cseppet sem szomorkás hangulatban kedden kezdetét vette a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Bukarestben készül a világ egyik legdrágább magánbunkere Andrew és Tristan Tate számára. A föld alatti luxusmenedék 3,9 millió dollárba kerül, és még sztriptízrúddal felszerelt szórakoztatóterem is lesz benne.
Székelyföldi szabadidőközpont az ország legkedveltebb gyerekvonzó turistacélpontja a Clubul Copiilor (Gyerekek Klubja) nevű mozgalom munkatársai szerint, akik Google-értékelések alapján rangsorolták a romániai létesítményeket.
Népviseletbe öltözött táncosok „pörgették-forgatták” Kolozsvár belvárosát az elmúlt napokban. A 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozón öt ország táncosai mutatták be hagyományaikat, bevonva a közönséget is a közös mulatságba.
Cáfolja Bogdan Ivan energiaügyi miniszter azokat a közösségi oldalakon terjedő álhíreket, amelyek szerint idegen érdekek állnak az Argeș megyei Vidraru-tó kiürítésének hátterében.
Idén már negyedszer egymás után áll az Apple a világ legértékesebb márkáinak az élén.
Új turisztikai kínálat jelent meg térségünkben a külföldiek számára: családtörténeti túrákat szerveznek az egykoron innen elvándoroltak leszármazottainak, hogy lássák, hol és hogyan éltek az ősök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!