Fotó: MTI
2010. október 19., 09:582010. október 19., 09:58
„Semmilyen kifogásunk sincs az ellen, hogy a magyar kormány és a törvényhozás olyan jogszabályt fogadott el, amely megkönnyíti a magyar állampolgárság megszerzését a környező országokban élő magyarok számára, mivel Románia is ugyanezt tette” – hangsúlyozta Băsescu. A román elnök szerint az anyaországok kötelessége, hogy megteremtsék a feltételét annak, hogy a más országban kisebbségben élő nemzettársaik állampolgársághoz jussanak. „Ez a kölcsönös bizalom jele, ezért bátorítjuk a magyar hatóságok kezdeményezését” – jelentette ki Băsescu.
A román államfő egyúttal köszönetet mondott magyar kollégájának, amiért a magyar hatóságoknak sikerült az ajkai vörösiszap-katasztrófa után megakadályozniuk, hogy a szennyezés Romániába is átterjedjen. Ennek kapcsán szorgalmazták egy európai gyorsreagálású katasztrófavédelmi egység felállítását.
Schmitt Pál arról beszélt: Magyarországot és Romániát közös értékek kötik össze, talán soha ilyen jók nem voltak kapcsolataik, mint most. Magyarország álláspontja szerint Románia teljesíti a schengeni övezethez való csatlakozás műszaki biztonsági feltételeit. „Magyarország az Európai Unió soros elnökeként mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia a tervezett időpontban, márciusban csatlakozhasson a schengeni övezethez” – hangoztatta Schmitt.
A találkozó napirendjén számos téma szerepelt, így az energetikai biztonság kérdése, a regionális és európai szintű együttműködés, a nemzeti kisebbségek ügye, a romák nemzeti és európai szintű társadalmi integrálása. Băsescu úgy fogalmazott: a nemzeti kisebbségek kultúrájának, nyelvének és szokásainak a megőrzése a többségi nemzet kultúráját is gazdagítja, erősíti. Kifejtette az autonómiával kapcsolatos szemléletét, amely szerint minden román állampolgárnak szüksége van autonómiájára, vagyis érvényesíteni kell a szubszidiaritás elvét. Ez a folyamat már jó néhány év óta tart – mondta, példaként említve, hogy nemrég helyezték át önkormányzati hatáskörbe a kórházakat, és ha majd a parlament elfogadja az új oktatási törvényt, az iskolák is önkormányzati irányítás alá kerülnek. Rámutatott ugyanakkor, hogy mindez azt jelenti: a területi önrendelkezéssel szemben a helyi közösségek központi kormánnyal szembeni autonómiáját támogatják. Leszögezte: Romániában nincs kisebbségi probléma, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy jól érezzék magukat az országban, megőrizhessék kultúrájukat, szokásaikat, valamint a többségi polgárok megbecsülését. Kifejezte ugyanakkor abbéli óhaját, hogy a környező országban élő román kisebbség ugyanolyan jogokat élvezhessen, mint a romániai kisebbségek, példaként azt hozva fel, hogy a művelődési miniszter is magyar. Schmitt Pál ezzel kapcsolatosan kifejtette: arra biztatja a romániai magyar közösség tagjait, hogy elsősorban jó állampolgárként tartsák tiszteletben a szabályokat, gyermekeiket neveljék rendre, legyenek jó adófizető polgárok, és ezek alapján várhatják el az őket megillető kisebbségi jogokat.
Annak kapcsán, hogy az RMDSZ-en kívül miért találkozik az EMNT, az SZNT és az MPP képviselőivel is, Schmitt leszögezte: minden magyarhoz közeledni kíván, politikai hovatartozásuktól függetlenül. „Minden magyar képviselője kívánok lenni, ezért mindegyik fél véleményére kíváncsi vagyok” – mutatott rá, egyúttal megemlítette: örül, hogy az RMDSZ-es miniszterek jó teljesítményt nyújtanak a román kormányban. Schmitt délután Emil Boc miniszterelnökkel is találkozott. Boc kijelentette: Bukarest azt szeretné, ha a schengeni csatlakozást nem politikai feltételekhez, hanem a műszaki követelmények teljesítéséhez kötnék.
A magyar államfő egyébként Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével is találkozott.
Schmitt Pál este továbbutazott Marosvásárhelyre, ahol este beszédet mondott a Kultúrpalotában rendezett ünnepi műsoron. Beszédében leszögezte: az erdélyi magyarok nem élhetik a mások életét. Sem az anyaországiakét, sem a romániai többségi társadalomét, sem az egyes pártokét. Nem kölcsönözhetnek utat más európai népektől, nem cserélhetik el kisebbségi sorsukat mások hasonló helyzetével – hangsúlyozta. Az államfő programjában az RMDSZ-es politikusok mellett a Tőkés László EMNT-elnökkel, Szász Jenő MPP-vezetővel és Izsák Balázzsal, az SZNT elnökével való egyeztetés is szerepelt, ma pedig részt vesz a Magyarok XXI. elnevezésű fórumon a Sapientia EMTE-n.
A magyar elnök ezt követően Nagyváradra, a Partiumi Keresztény Egyetemre látogat.
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.
A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.