Brüsszel felfigyelt a medveügyre: elfogadták a Borboly-jelentést

Benépesült a brüsszeli üvegpalota-komplexum legnagyobbik gyűlésterme szerdán és csütörtökön: fennállása óta 127. alkalommal ülésezett az Európai Unió helyi és regionális képviselőinek testülete, a Régiók Európai Bizottsága. Erdélyi és különösképpen székelyföldi szemszögből a legfontosabb napirendi pontnak egyértelműen Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnökének jelentése ígérkezett a medvék által okozott károk témájában.

Bemutatása előtt még nagy volt az izgalom az Európai Néppárthoz tartozó politikusok között, hisz olyan hírek járták be a folyosókat, hogy az állatvédők hatására a szocialista frakció mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a testület elutasítsa

A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében című jelentést.

A Régiók Európai Bizottsága az EU tanácsadó szerve, amelyet a 28 uniós tagállam helyi és regionális szinten megválasztott képviselői alkotnak.

A Régiók Európai Bizottságának keretében a képviselők kifejezésre tudják juttatni véleményüket azokkal az uniós jogszabályokkal kapcsolatban, amelyek közvetlenül befolyásolják az általuk képviselt régiók és települések életét. A testület által elfogadott jelentést a Régiók Európai Bizottsága az összes érintett uniós intézménynek megküldi.

A romániai raportőr szerint – ahogy azt már több alkalommal is megerősítették az EU illetékes szervei – nincs szükség a környezetvédelmi célok és az irányelvek módosítására, a végrehajtásra kell helyezni a hangsúlyt a továbbiakban. A direktívák teljes körű alkalmazása céljából szükség van annak tudatosítására, hogy az emberi élet elsődleges fontossággal bír, a védett faj morális értéket képvisel mind a tagállamok, mind pedig Európa számára, amelyet csak egy hatékony menedzsment alkalmazásával, tudományos alapokra fektetve lehet megőrizni.

A Hargita megyei önkormányzat elnöke szerint a cél a konfliktusos fajok és az emberi tevékenység közötti egyensúly javítása.

Ennek értelmében pedig a konfliktusok megelőzésére és kezelési módozataira kell fektetni a hangsúlyt, vélekedett Borboly. „A hosszú távon való tervezés és a menedzsmentterv hiánya nemcsak a védett fajok megőrzését veszélyezteti, hanem az emberi életet és tulajdont is. Ahogyan a direktívák is előírják, szükség van a prevenciós intézkedések alkalmazására a konfliktusok megelőzése, illetve a károk megelőzése céljából. Ehhez viszont szükség van egy megfelelően kidolgozott országos, regionális, illetve helyi szintű menedzsmenttervre” – mutatott rá.

Megoldásként a prevenciós intézkedéseket támogató EU-s alapok teljes mértékű kihasználását, valamint a hatékony vadgazdálkodást javasolta a konfliktusok megoldása és a biodiverzitás megőrzése érdekében.

A Borboly-jelentés megjegyzi, hogy az emberek és a „konfliktust okozó fajok” együttélésével kapcsolatos problémák jelentős része abból adódhat, hogy az emberi tevékenység nagy nyomást gyakorol számos faj természetes élőhelyére, illetve, hogy az emberek gyakran nem megfelelően viselkednek a nagyobb ragadozókkal szemben. Idetartozik például az, hogy védett területeken az élővilágot jelentősen megzavaró tevékenységeket végeznek, vagy az állatokat odavonzzák a lakott területek közelébe: vagy szándékosan, turisztikai, illetve vadászati céllal, vagy pedig a nem megfelelő hulladékkezeléssel. Borboly Csaba éppen ezért a holisztikus megközelítésmód elfogadását szorgalmazta a biodiverzitással kapcsolatban.

„Helyi szinten kell megoldásokat találni a konkrét problémákra, amihez pedig szorosabb együttműködésre van szükség a különböző kormányzati szintek és minden érintett között” – hangsúlyozta.

A brit sajtó egy része által medveüldözéssel vádolt Borboly a jelentésében aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy több uniós államban a helyi közösségek ellenállását figyelték meg a konfliktust okozó fajok jelenlétével, elterjedésével vagy újbóli megjelenésével kapcsolatosan. Ennek okát többnyire a konfliktusokat nem megfelelően kezelő megoldásokban látja. „A nem szerencsés, fáziskésésben levő vagy nem megfelelően kommunikált szakpolitikai és menedzsmentválaszok a környezetvédelmi politika elutasításával járnak. A helyzet különösen a nagyragadozók által érintett régiókban súlyos, ez pedig az illegális vadászat, a mérgezések és csapdaállítások elterjedéséhez vezethet. Ez teljességgel elutasítandó, azonban nem kezelhető pusztán a tiltás és a büntetés eszközeivel” – mutatott rá a Régiók Európai Bizottságának jelentéstevője.

A hozzászólásokból kiderült, bár az elszaporodott medvepopuláció főként a székelységnek okoz fejfájást, máshol is komoly gondok vannak. A Dél-Tirolból érkezett néppárti Arno Kompatscher arról számolt be, hogy az Alpokban élő nagyvadak a hagyományos gazdálkodást folytató parasztok megélhetését veszélyeztetik. Horvát kollégája, Bruno Hranić az ország bizonyos térségeit ellepő kisragadozókra hívta fel a figyelmet. „Az én településemen annyira elszaporodtak a hollók, hogy az embereknek ma már aligha éri meg földjeiket megművelni” – érvelt.

Elhangzott: ha az Európai Unió nem lép közbe, és nem állítja vissza a természetes egyensúlyt, bizonyos vidékek oda juthatnak, hogy a gazdák egy része vagy felhagy eddigi munkájával, vagy kénytelen lesz más térségbe költözni.

A Borboly-jelentés román támogatásra is számíthatott. Felszólalásában Robert Negoiţă, Bukarest harmadik kerületének polgármestere valós és fájdalmas problémának nevezte a székelyföldi kollégája által felsoroltakat, ugyanakkor mielőbbi megoldást is sürgetett az uniós hatóságoktól.
Mint kiderült, a néppárti aggodalom a szocialisták álláspontjával kapcsolatosan nem volt alaptalan.

Bár a végső szavazásnál ellenszavazat nélkül fogadták el Borboly jelentését, számos módosítást csikartak ki. A székelyföldi politikus szerint ezek azonban nem változtatnak a dokumentum lényegén, csupán árnyalnak bizonyos megfogalmazásokon.

Az euroszkeptikus brit Andrew Varah Cooperben például az a kérdés fogalmazódott meg, hogy Románia nem fog-e visszaélni a brüsszeli direktívákkal, és nem kezd-e masszív medveirtásba.

Linda Robinson, a konzervatívak szószólója a The Guardian tavaly ősszel megjelent terjedelmes cikkét hozta fel ellenérvként. Mint ismeretes, az angol lap nagy port kavaró írásában azzal vádolta Borboly Csabát, hogy a medvék megmérgezésére biztatja az erdélyi gazdákat. Néhány nap múlva, az érintett felszólítására, pontosítás jelent meg.

Kérdésünkre, hogy mi késztette arra, hogy szocialista politikusként teljes mellszélességgel kiálljon a néppárti Borboly jelentése mellett, Robert Negoiţă lapunknak elmondta, hogy ő is látja, mi történik az országban, ráadásul a medvék nemcsak a Kárpátok erdélyi részén tesznek károkat, hanem a déli oldalon is egyre komolyabb veszélyt kezdenek jelenteni.

Ugyanakkor a Duna-deltában a vaddisznók által elkövetett károkra is felhívta a figyelmet. Felvetésünkre, hogy Romániában éppen a balliberális kormány az, amely tétlenül szemléli a túlszaporodott nagyvadak garázdálkodását, Negoiţă reményének adott hangot, miszerint a jelentés brüsszeli megszavazása után kollégái is elgondolkodnak.

„Szinte valamennyi bukaresti politikus érti, hogy tarthatatlan, sőt veszélyes helyzetről van szó, meg is ígér fűt-fát, aztán amint megszólal egy állatvédő, egyből elhallgat” – nyilatkozta a Krónikának a fővárosi kerületi elöljáró.

Erős ellenszélben született, vállalható kompromisszumokkal elfogadott rendkívül hasznos és jó dokumentumként jellemezte Csák László regionális szakértő Borboly Csaba tabukat döntögető jelentését. „Az a jó, hogy kiderült: európai szinten nemcsak hozsannákat lehet zengeni a környezetvédelemről, hanem végre a problémákról is lehet beszélni.

Mostantól nemcsak a zöldek álláspontjára lehet figyelni, hanem az állattartók és a hegyvidéki gazdálkodók véleményére is adni kell.

A dokumentum elfogadása azt bizonyítja, hogy a nagyvadak kérdése nemcsak Hargita megyei ügy, mint ahogy egyesek megpróbálták beállítani, hanem Finnországtól Horvátországig sokfelé gondot okozó kérdés” – vélekedett lapunknak a Csíkszeredában élő magyarországi szakember, aki szerint a szerda esti brüsszeli szavazás véget vethet a bukaresti mellébeszélésnek.

Kérdésünkre, hogy a jelentés elfogadása és a gondok megoldása között – időben és ügyintézésben – mekkora távolságot lát, Borboly Csaba elmondta, hogy a brüsszeli szavazás egy lépés lehet, a többi a döntéshozó politikusoktól függ. Ők viszont nem hagyhatják figyelmen kívül a Régiók Európai Bizottságának álláspontját. „A legjobb, hogy a brüsszeli asztalra tettünk egy régi problémát, amiről eddig nemigen volt ildomos beszélni. Nem a medvék, nem a farkasok, nem a hiúzok ellenében született ez a jelentés, hanem a védett ragadozók érdekében. Holnaptól még nem változik a helyzet, de bízom abban, hogy végre elindul egy párbeszéd, amelynek legális alapját az ellenszavazat nélkül elfogadott jelentés képezi.

Mérföldkő lehet, hogy végre az emberi élet fontosságát is szavatolja egy európai dokumentum.

Remélem, lesz ennek hatása mind Brüsszelben, mind az uniós tagországokban, főként Romániában” – fejtette ki a Krónikának Borboly Csaba.