Hármashatár Románia, Ukrajna és Magyarország között
Fotó: Orbán Orsolya
A Szatmár megyei Lázári és a Mikola község között fekvő román–magyar–ukrán hármashatár környékén vettük számba, hogyan fest az országhatár, illetve milyen a Románia és Magyarország közötti határsáv. A hármashatár közelében jártunk, a schengeni határon már sehol nincs ellenőrzés, de az arra fele vezető utakon többször is megállíthat a határőrség.
2025. február 21., 19:052025. február 21., 19:05
2025. február 21., 19:312025. február 21., 19:31
Riportúton jártunk Szatmár megyében, így arra gondoltunk, érdemes lenne megnézni, mennyire őrzik a schengeni határt, és lehet-e szabadon közlekedni a határ menti települések külterületén. A többségében magyarok lakta Lázári határában található a román–magyar–ukrán hármashatár, amelyet mindhárom ország külön határkővel jelöl, mert a három határvonal közös találkozási pontja a bozóttenger takarta Túr folyócska közepén fekszik. Odáig húzódik tehát az észak felé tartó schengeni román–magyar határ, aminek a folytatása az ukrán és a román határőrség által egyre szigorúbban őrzött, 650 kilométer hosszú román–ukrán határszakasz Szatmár, Máramaros és Suceava megyében.
Kimentünk tehát a hármashatárhoz, egy sándorhomoki ismerős a biztonság kedvéért szólt a környékbeli határőr-parancsnokságnak, hogy látogatók vannak, ilyen határzónában ugyanis nem ajánlott bejelentetlenül kószálni. A közel hatezer lakosú – Kispeleske, Kissár, Nagypeleske, Szárazberek, Sándorhomok és Lázári alkotta – község szélén található a három ország határának találkozási pontja, nagyjából egyenlő távolságra a magyarok lakta Szárazberek és a szomszédos Mikola község Trianon után ide telepített román falucskája, Újberek között.
Az 1948-ban állított határkő
Fotó: Orbán Orsolya
A Túr 5,2 km hosszúságban a román–ukrán, és 1,1 km-en a román–magyar határszakasz folyója. Az 1970-es nagy szatmári árvizet követően kezdődött el a Túr árvízvédelmi töltésének építése is, az időnként rakoncátlankodó folyót egy zsiliprendszerrel zabolázták meg, mi ennek a töltésén igyekszünk a határ felé. Nem tudjuk, hogy Újberek irányából az árvízvédelmi töltésen a Magyarország felé tartó keskeny aszfaltút bicikliút-e, vagy a határőrkocsik szolgálati útja. Községbeli kísérőm szerint a román határőrség szokta használni, mi gyalogosan folytatjuk utunkat a hármashatár ,,rejtekhelye” felé.
Az ukrajnai háború előtt itt is megpróbálkoztak a cigarettacsempészek csomagokat átjuttatni romániai cinkostársaiknak, de annak az időnek már vége. Ukrán oldalon szögesdrótokkal, drónokkal és helikopterrel őrzik az országhatárt, hogy megfékezzék a katonaság elől menekülőket.
A töltésről le kell térnünk, de mivel ismerősöm nagyon rég járt erre, eltévedünk, rossz helyen keressük az ukrán határt. Rájövünk, hogy ellenkező irányba kell menni a vaddisznók által nagyon feltúrt füves területen. A környéken rengeteg a vad: az országhatár közelsége miatt lőfegyverrel itt nem szabad vadászni, így az érintetlen környezetben, a hatalmas bozóttengerben és a közeli erdőkben senki nem bolygatja a vaddisznót, nyulat, fácánt, rókát és farkast. Szerencsére medvét még nem láttak a környéken.
A határfolyó Túr. A túlsó parton Ukrajna húzódik
Fotó: Makkay József
Hármashatár a Túr közepén
A bozótosban egy kitakarított ösvény nyílik, ez vezet a hármashatár 1948-ban felállított hófehér erdélyi határkövéhez, amit hamarosan meg is pillantunk a Túr partján. A folyó túlsó oldalán, a fák között, a sűrű bozótosban az ukránok által állított határkő áll. Valamivel odébb, pázsitmagasságúra nyírt tisztáson a magyar határoszlopot pillantjuk meg. Olyan ez a látvány, mintha a magyar határnál kezdődne a civilizáció, a kaszált, ápolt, gondozott környezet. Ott is vannak fák és bokrok, de az az érzése az embernek, hogy egy tágas parkra nyílik kilátás.
A hármashatár körül elektronikus mozgásérzékelő berendezések és kamerák fogadják az embert, így valamelyik határőrközpontban látható, ahogyan hárman bóklászunk a fák és bokrok között, és nézzük az országok közötti azonosságokat és különbségeket.
Ukrán oldalon farönkökből eszkábált határőrpihenőt látunk katonák nélkül, azonban helikopter zaja hallatszik a fák fölött, a gép a határsáv irányában pásztázza a környéket.
Egy rövidke szakaszon a Túr kacskaringós határfolyóként választja el egymástól Romániát és Ukrajnát, illetve Romániát és Magyarországot, majd a mai Magyarország területén halad tovább a Tisza felé.
A hármashatárt övező bozóttenger
Fotó: Makkay József
A sorompó fel van nyitva: ez ugyan nem hivatalos átkelő, de valószínűleg biciklivel át lehet jutni. Nézelődünk a szépen lekaszált, parkszerű magyar réten, ahol tőlünk ugrásnyira látható az ukrán–magyar határ kárpátaljai bozóttengere. Odáig már nem sétálunk el, mert valószínűleg a magyar határrendőrség sem díjazná az ilyen ,,zöldhatáros kalandorokat”.
Sándorhomoki ismerősöm mesélte, hogy a Ceaușescu-rendszerben tükörsimára volt tárcsázva és boronálva a határsáv, így a cipőnyomokból lehetett következtetni, ha valaki átszökött. A határőröknek megrovás járt az éberségüket kijátszó menekülők miatt, ezért a próbálkozók közül a legtöbben el sem juthattak a határsávig. Vagy letartóztatták és félholtra verték, vagy rosszabb esetben agyonlőtték őket. Az 1989-es rendszerváltás után a határsávot a román–magyar határszakaszon is hosszú évekig sűrű bozóttenger váltotta fel, majd irtani kezdték a bokrokat. Manapság viszonylag látható földsáv jelzi, hol ér véget Románia, amit a száz méterenként elhelyezett, 1922-es állítású, lemeszelt határkövek jeleznek.
Mozgásérzékelő kamerák a román-ukrán határon
Fotó: Makkay József
Több órás kirándulásunkból jövet alighogy elindulunk kocsinkkal Szárazberek irányába, szirénázva ered a nyomunkba egy határőrautó, a járőrök igazoltatnak és átvizsgálják a csomagteret. Határzónában ez megszokott jelenség, mondják a helybéliek.
Tisztázzuk, hogy újságírók vagyunk, és korábban betelefonáltunk a határrendészethez, csak valószínűleg nem adták át idejében az üzenetet. A járőr végül int, hogy minden rendben, így folytathatjuk utunkat. Pár kilométer után elérjük a magyarországi Garbolc irányába vezető országutat, amely a legközelebbi ,,hivatalos” határátkelő felé tart, ahol már gond nélkül át lehet gurulni a schengeni határon. Ismerősöm szerint útközben szúrópróbaszerűen bármikor megállíthatnak a román, illetve a határ túloldalán a magyar határőrök.
Határsáv román oldalon Románia és Magyarország között
Fotó: Makkay József
Kíváncsiságból felhívom a román határrendészet nagyváradi regionális parancsnokságának sajtószóvivőjét, Laura Bondart, hogy megkérdezzem, a schengeni határzónában mennyire korlátozott a közlekedés és hogy
A határrendészet képviselője elmondja, a határzónában tartózkodók esetében kötelező a személyi igazolvány, mert bárhol találkozhatnak határőrökkel. Ugyanakkor ajánlatos a mindenki által használt autó- és bicikliutakon közlekedni. A zöldhatár környékén található személyeket a járőrök hőérzékelő kamerákkal bármikor felfedezik, és utánuk eredhetnek. Fontos az elővigyázatosság, mert a román és a magyar határrendőrség továbbra is ki akarja szűrni az illegális migrációt, az olyan személyek átkelését, akik nem jogosultak a schengeni térségben történő szabad mozgásra.
1922-ben állított román határkő a határsáv mentén
Fotó: Orbán Orsolya
,,Románia schengeni csatlakozása előtt sok, Romániában dolgozó külföldi vendégmunkás próbált átjutni a román–magyar zöldhatáron, a határőrök sokukat megállították.
– fogalmazott portálunknak a határőrség szóvivője.
Megkérdeztük Béres Antalt, Lázári község RMDSZ-es polgármesterét is, hogyan viszonyulnak a jelenséghez, miszerint a községet folyamatosan pásztázzák a határőrök. Az elöljáró kimondottan pozitív dolognak tartja az egyenruhások jelenlétét, mert ez növeli a falvak közbiztonságát.
Hozzánk nem érkeznek ukrán menekültek, nem is nagyon tudnák megközelíteni a határt a drótkerítések és a szigorú ukrán katonai ellenőrzés miatt” – fogalmazott a Krónikának Béres Antal, Lázári község polgármestere.
Beérkeztünk a Kert-Magyarországra
Fotó: Orbán Orsolya
Vissza Romániába. A magyar államnatárt jelző tábla
Fotó: Makkay József
Románia szárazföldi schengeni csatlakozásának első, januári hónapjában a határőrök több mint 260 ezer szúrópróbaszerű ellenőrzést hajtottak végre.
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat újból közzétette közösségi oldalán az AUR megalakulásáról és a szélsőséges nacionalista politikai párt programjáról szóló, sokkoló dokumentumfilmjét.
Május 12. és 15. között forgalomkorlátozásra kell számítani a Temes megyei Marzsinán a vasúti átkelő felújítási munkálatai miatt. A regionális vasúti igazgatóság ideiglenes átkelőhelyet alakít ki a gépjárművek számára.
A parajdi vészhelyzeti bizottság (CLSU) 15 napra helyi szintű veszélyhelyzetet hirdetett a parajdi sóbányában történt vízszivárgások miatt. Ez idő alatt nem látogatható a népszerű idegenforgalmi pontnak számító parajdi sóbánya.
Kutyák támadtak egy férfira és hatéves kislányára a Kolozs megyei Szászfenesen. Az 52 éves férfinak sikerült megmentenie kislányát, őt azonban több harapással és sérüléssel kórházba szállították.
Három erdélyi magyar tudóst is külső tagjai közé választott a Magyar Tudományos Akadémia – közölte a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB).
Az emberek sok év alatt felhalmozódott mérge csapódott le a megismételt elnökválasztás első fordulójában – értékelte a múlt vasárnapi szavazás eredményét Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Krónikának adott interjúban.
A héten elindultak a rakományszállítási szolgáltatások a nagyváradi repülőtéren.
Egy feltehetően lelőtt kutya miatt indított bűnügyi nyomozást a Temes Megyei Rendőr-főkapitányság. Az állatot a Temesvárral határos Újmosnicán valószínűleg lelőtte az elkövető, majd a kutya tetemét a személygépkocsija csomagtartójába tette és elhajtott.
A katonai tűzoltók folytatják a beavatkozást a parajdi sóbányában, ahol az utóbbi napok heves esőzései nyomán kedden vízszivárgást észleltek.
Öt ukrán állampolgárt mentettek meg a Máramaros megyei Salvamont munkatársai az elmúlt éjszakán; továbbra is keresnek viszont egy hatodik személyt – közölte csütörtökön Dan Benga, a hegyimentő-szolgálat vezetője.
szóljon hozzá!