Bozóttengerben a román–magyar–ukrán hármashatár

hármashatár

Hármashatár Románia, Ukrajna és Magyarország között

Fotó: Orbán Orsolya

A Szatmár megyei Lázári és a Mikola község között fekvő román–magyar–ukrán hármashatár környékén vettük számba, hogyan fest az országhatár, illetve milyen a Románia és Magyarország közötti határsáv. A hármashatár közelében jártunk, a schengeni határon már sehol nincs ellenőrzés, de az arra fele vezető utakon többször is megállíthat a határőrség.

Makkay József

2025. február 21., 19:052025. február 21., 19:05

2025. február 21., 19:312025. február 21., 19:31

Riportúton jártunk Szatmár megyében, így arra gondoltunk, érdemes lenne megnézni, mennyire őrzik a schengeni határt, és lehet-e szabadon közlekedni a határ menti települések külterületén. A többségében magyarok lakta Lázári határában található a román–magyar–ukrán hármashatár, amelyet mindhárom ország külön határkővel jelöl, mert a három határvonal közös találkozási pontja a bozóttenger takarta Túr folyócska közepén fekszik. Odáig húzódik tehát az észak felé tartó schengeni román–magyar határ, aminek a folytatása az ukrán és a román határőrség által egyre szigorúbban őrzött, 650 kilométer hosszú román–ukrán határszakasz Szatmár, Máramaros és Suceava megyében.

Kimentünk tehát a hármashatárhoz, egy sándorhomoki ismerős a biztonság kedvéért szólt a környékbeli határőr-parancsnokságnak, hogy látogatók vannak, ilyen határzónában ugyanis nem ajánlott bejelentetlenül kószálni. A közel hatezer lakosú – Kispeleske, Kissár, Nagypeleske, Szárazberek, Sándorhomok és Lázári alkotta – község szélén található a három ország határának találkozási pontja, nagyjából egyenlő távolságra a magyarok lakta Szárazberek és a szomszédos Mikola község Trianon után ide telepített román falucskája, Újberek között.

Érintetlen erdő- és bozóttengerben található szűk úton haladunk keresztül, itt terül el ugyanis a 200 hektáros Natura 2000 természetvédelmi terület, az Avas-hegységben eredő Túr folyó közelében.

hármashatár Galéria

Az 1948-ban állított határkő

Fotó: Orbán Orsolya

A Túr 5,2 km hosszúságban a román–ukrán, és 1,1 km-en a román–magyar határszakasz folyója. Az 1970-es nagy szatmári árvizet követően kezdődött el a Túr árvízvédelmi töltésének építése is, az időnként rakoncátlankodó folyót egy zsiliprendszerrel zabolázták meg, mi ennek a töltésén igyekszünk a határ felé. Nem tudjuk, hogy Újberek irányából az árvízvédelmi töltésen a Magyarország felé tartó keskeny aszfaltút bicikliút-e, vagy a határőrkocsik szolgálati útja. Községbeli kísérőm szerint a román határőrség szokta használni, mi gyalogosan folytatjuk utunkat a hármashatár ,,rejtekhelye” felé.

Eligazító tábla nincs, viszont figyelmeztető felirat jelzi, hogy határzónában állunk.

Az ukrajnai háború előtt itt is megpróbálkoztak a cigarettacsempészek csomagokat átjuttatni romániai cinkostársaiknak, de annak az időnek már vége. Ukrán oldalon szögesdrótokkal, drónokkal és helikopterrel őrzik az országhatárt, hogy megfékezzék a katonaság elől menekülőket.

A töltésről le kell térnünk, de mivel ismerősöm nagyon rég járt erre, eltévedünk, rossz helyen keressük az ukrán határt. Rájövünk, hogy ellenkező irányba kell menni a vaddisznók által nagyon feltúrt füves területen. A környéken rengeteg a vad: az országhatár közelsége miatt lőfegyverrel itt nem szabad vadászni, így az érintetlen környezetben, a hatalmas bozóttengerben és a közeli erdőkben senki nem bolygatja a vaddisznót, nyulat, fácánt, rókát és farkast. Szerencsére medvét még nem láttak a környéken.

hármashatár Galéria

A határfolyó Túr. A túlsó parton Ukrajna húzódik

Fotó: Makkay József

Hármashatár a Túr közepén

A bozótosban egy kitakarított ösvény nyílik, ez vezet a hármashatár 1948-ban felállított hófehér erdélyi határkövéhez, amit hamarosan meg is pillantunk a Túr partján. A folyó túlsó oldalán, a fák között, a sűrű bozótosban az ukránok által állított határkő áll. Valamivel odébb, pázsitmagasságúra nyírt tisztáson a magyar határoszlopot pillantjuk meg. Olyan ez a látvány, mintha a magyar határnál kezdődne a civilizáció, a kaszált, ápolt, gondozott környezet. Ott is vannak fák és bokrok, de az az érzése az embernek, hogy egy tágas parkra nyílik kilátás.

Sem román, sem ukrán oldalon nem adnak sokat a határsáv kitakarítására vagy gondozására, a környék bekamerázására viszont igen.

A hármashatár körül elektronikus mozgásérzékelő berendezések és kamerák fogadják az embert, így valamelyik határőrközpontban látható, ahogyan hárman bóklászunk a fák és bokrok között, és nézzük az országok közötti azonosságokat és különbségeket.

Ukrán oldalon farönkökből eszkábált határőrpihenőt látunk katonák nélkül, azonban helikopter zaja hallatszik a fák fölött, a gép a határsáv irányában pásztázza a környéket.

Egy rövidke szakaszon a Túr kacskaringós határfolyóként választja el egymástól Romániát és Ukrajnát, illetve Romániát és Magyarországot, majd a mai Magyarország területén halad tovább a Tisza felé.

hármashatár Galéria

A hármashatárt övező bozóttenger

Fotó: Makkay József

Visszatérünk a hármashatártól és kis kerülővel az árvízvédelmi töltésen átsétálunk Magyarországra.

A sorompó fel van nyitva: ez ugyan nem hivatalos átkelő, de valószínűleg biciklivel át lehet jutni. Nézelődünk a szépen lekaszált, parkszerű magyar réten, ahol tőlünk ugrásnyira látható az ukrán–magyar határ kárpátaljai bozóttengere. Odáig már nem sétálunk el, mert valószínűleg a magyar határrendőrség sem díjazná az ilyen ,,zöldhatáros kalandorokat”.

Sándorhomoki ismerősöm mesélte, hogy a Ceaușescu-rendszerben tükörsimára volt tárcsázva és boronálva a határsáv, így a cipőnyomokból lehetett következtetni, ha valaki átszökött. A határőröknek megrovás járt az éberségüket kijátszó menekülők miatt, ezért a próbálkozók közül a legtöbben el sem juthattak a határsávig. Vagy letartóztatták és félholtra verték, vagy rosszabb esetben agyonlőtték őket. Az 1989-es rendszerváltás után a határsávot a román–magyar határszakaszon is hosszú évekig sűrű bozóttenger váltotta fel, majd irtani kezdték a bokrokat. Manapság viszonylag látható földsáv jelzi, hol ér véget Románia, amit a száz méterenként elhelyezett, 1922-es állítású, lemeszelt határkövek jeleznek.

hármashatár Galéria

Mozgásérzékelő kamerák a román-ukrán határon

Fotó: Makkay József

Nem ajánlatos a zöldhatáron közlekedni

Több órás kirándulásunkból jövet alighogy elindulunk kocsinkkal Szárazberek irányába, szirénázva ered a nyomunkba egy határőrautó, a járőrök igazoltatnak és átvizsgálják a csomagteret. Határzónában ez megszokott jelenség, mondják a helybéliek.

Az egyik járőr szerint nem szabad a hármashatárhoz kimenni, mert a környék ukrán terület, amire nem vonatkozik a schengeni határszakaszokon bevezetett szabad mozgás.

Tisztázzuk, hogy újságírók vagyunk, és korábban betelefonáltunk a határrendészethez, csak valószínűleg nem adták át idejében az üzenetet. A járőr végül int, hogy minden rendben, így folytathatjuk utunkat. Pár kilométer után elérjük a magyarországi Garbolc irányába vezető országutat, amely a legközelebbi ,,hivatalos” határátkelő felé tart, ahol már gond nélkül át lehet gurulni a schengeni határon. Ismerősöm szerint útközben szúrópróbaszerűen bármikor megállíthatnak a román, illetve a határ túloldalán a magyar határőrök.

hármashatár Galéria

Határsáv román oldalon Románia és Magyarország között

Fotó: Makkay József

Kíváncsiságból felhívom a román határrendészet nagyváradi regionális parancsnokságának sajtószóvivőjét, Laura Bondart, hogy megkérdezzem, a schengeni határzónában mennyire korlátozott a közlekedés és hogy

biciklivel vagy gyalog át lehet-e jutni Magyarországra olyan utakon, ösvényeken is, amelyek nem szerepelnek a hivatalos határátkelők listáján.

A határrendészet képviselője elmondja, a határzónában tartózkodók esetében kötelező a személyi igazolvány, mert bárhol találkozhatnak határőrökkel. Ugyanakkor ajánlatos a mindenki által használt autó- és bicikliutakon közlekedni. A zöldhatár környékén található személyeket a járőrök hőérzékelő kamerákkal bármikor felfedezik, és utánuk eredhetnek. Fontos az elővigyázatosság, mert a román és a magyar határrendőrség továbbra is ki akarja szűrni az illegális migrációt, az olyan személyek átkelését, akik nem jogosultak a schengeni térségben történő szabad mozgásra.

hármashatár Galéria

1922-ben állított román határkő a határsáv mentén

Fotó: Orbán Orsolya

,,Románia schengeni csatlakozása előtt sok, Romániában dolgozó külföldi vendégmunkás próbált átjutni a román–magyar zöldhatáron, a határőrök sokukat megállították.

Idézet
Manapság kocsikba elbújva próbálnak átszökni a határon, ezért a román határőrök útközben gyakran megállítják és ellenőrzik a járművekben utazókat és a csomagteret”

– fogalmazott portálunknak a határőrség szóvivője.

Megkérdeztük Béres Antalt, Lázári község RMDSZ-es polgármesterét is, hogyan viszonyulnak a jelenséghez, miszerint a községet folyamatosan pásztázzák a határőrök. Az elöljáró kimondottan pozitív dolognak tartja az egyenruhások jelenlétét, mert ez növeli a falvak közbiztonságát.

Idézet
,,Mi évtizedek óta megszoktuk a határrendőrség jelenlétét, hiszen határzónában élünk. Most annyiban változott a helyzet, hogy a magyar–román határszakaszról a személyzet egy részét átirányították a román–ukrán határra, ott fokozottabb éberség tapasztalható.

Hozzánk nem érkeznek ukrán menekültek, nem is nagyon tudnák megközelíteni a határt a drótkerítések és a szigorú ukrán katonai ellenőrzés miatt” – fogalmazott a Krónikának Béres Antal, Lázári község polgármestere.

hármashatár Galéria

Beérkeztünk a Kert-Magyarországra

Fotó: Orbán Orsolya

hármashatár Galéria

Vissza Romániába. A magyar államnatárt jelző tábla

Fotó: Makkay József

korábban írtuk

Egy hónapnyi Schengen több százezer szúrópróbaszerű ellenőrzéssel
Egy hónapnyi Schengen több százezer szúrópróbaszerű ellenőrzéssel

Románia szárazföldi schengeni csatlakozásának első, januári hónapjában a határőrök több mint 260 ezer szúrópróbaszerű ellenőrzést hajtottak végre.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 23., péntek

Tonnaszám tömítik el textíliák a szennyvízvezetéket, felelőtlen vécéhasználatra panaszkodik a vízművek

Havonta több tucat tonna hulladékot – főleg nedves törlőkendőket és textíliákat – szednek ki az aradi vízművek munkásai a szennyvízfővezetékekből, és a dugulás nemcsak kellemetlenséget, hanem gyakran költséges javítást is okozhat.

Tonnaszám tömítik el textíliák a szennyvízvezetéket, felelőtlen vécéhasználatra panaszkodik a vízművek
2025. május 23., péntek

Tüntettek Sepsiszentgyörgy egyetlen román középiskolájának diákjai és szüleik

Iskolájuk felújításának befejezéséért tüntettek Sepsiszentgyörgy egyetlen román középiskolájának, a Mihai Viteazul Főgimnáziumnak a diákjai és szüleik pénteken, az öt éve tartó munkálatok befejezését kérve.

Tüntettek Sepsiszentgyörgy egyetlen román középiskolájának diákjai és szüleik
2025. május 23., péntek

Százötvenezer eurót ért a szerszámokkal együtt ellopott mikrobusz

Szerszámokkal és különböző barkácsfelszerelésekkel együtt ellopott körözött mikrobuszt tartóztattak fel a rendőrök péntek délelőtt a dél-erdélyi (A1-es) autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán.

Százötvenezer eurót ért a szerszámokkal együtt ellopott mikrobusz
2025. május 23., péntek

Megbírságolták a rendőrök, mert őzet tartott a portáján

Kemény büntetést fizet az, aki hivatalos iratok nélkül vadonból befogott állatot tart a portáján. Egy őzet tartó csíkszentsimoni lakost ezer lejre bírságolt meg az állatvédelmi rendőrség.

Megbírságolták a rendőrök, mert őzet tartott a portáján
2025. május 23., péntek

Növekszik Erdélyben a rotavírus-fertőzések száma, a vakcinát féléves kor alatt ajánlják

Romániában egyre több rotavírus-fertőzéses esetet regisztrálnak. Az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy a betegség leginkább az 5 év alatti gyermekeket érinti.

Növekszik Erdélyben a rotavírus-fertőzések száma, a vakcinát féléves kor alatt ajánlják
2025. május 23., péntek

Rendőrségi razzia Szilágy megyében: az iskolaelkerülésnek szabnának gátat

Az iskolaelkerülés, az antiszociális magatartások és a tiltott szerek fogyasztásának megelőzésére rendezett razziát a Szilágy Megyei Rendőr-főkapitányság, közösen a Szilágy megyei csendőrség tagjaival.

Rendőrségi razzia Szilágy megyében: az iskolaelkerülésnek szabnának gátat
2025. május 23., péntek

Felszabadítaná politikai képzelőerőnket az alternatív érdekérvényesítésért fellépő Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom

Felszámolná az „informális politikai alkuk” erdélyi magyar világát, felszabadítaná az erdélyi magyarok politikai képzelőerejét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom, amely alternatív érdekérvényesítési csatornákon keresztül szeretne cselekvően fellépni.

Felszabadítaná politikai képzelőerőnket az alternatív érdekérvényesítésért fellépő Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom
2025. május 22., csütörtök

Várja a Kárpát-medence magyarságát a 11. Duna Napok

A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából idén is megrendezi a Duna Napokat az Europa Nostra-díjas magyarlakta faluban a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.

Várja a Kárpát-medence magyarságát a 11. Duna Napok
2025. május 22., csütörtök

Apáczai-emléktáblát avattak Kolozsváron

Emléktáblaavatással és az életművéről szóló kiállítással emlékeztek Apáczai Csere Jánosra csütörtökön Kolozsváron, az erdélyi magyar pedagógus, filozófus és teológus születésének 400. évfordulója alkalmából.

Apáczai-emléktáblát avattak Kolozsváron
Apáczai-emléktáblát avattak Kolozsváron
2025. május 22., csütörtök

Apáczai-emléktáblát avattak Kolozsváron

2025. május 22., csütörtök

Módosítanák a vadászati törvényt, előre bejelentett vadászatokhoz kötnék a fegyverhasználatot

A vadászat biztonságosabbá és átláthatóbbá tételét célzó törvénymódosítást kezdeményezett Dragoș Ciobotaru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Vrancea megyei képviselője.

Módosítanák a vadászati törvényt, előre bejelentett vadászatokhoz kötnék a fegyverhasználatot