Fotó: Kristó Róbert
Sajátos, példaértékű önrendelkezési formát szeretnének kialakítani Hargita megye északi részén, amelynek révén az ott 15 kisebbségben élő százalékos románság saját ügyeiről dönthetne, és amelyet majd később fordítottan országosan is követni lehet – nyilatkozta Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke.
2014. január 09., 20:212014. január 09., 20:21
„Próbáljuk fellendíteni a régió életét, ennek érdekében pedig egy olyan fejlesztési társulást hoznánk létre, mely alapul szolgálhat a térség miniautonómiájának\" – fogalmazott az elöljáró (képünkön), aki már tavaly februárban, a Marosvásárhelyi Rádiónak adott interjújában is beszélt ötletéről, mondván, azt reméli, hogy az ott élő románok fogják majd meggyőzni nemzettársaikat, hogy az autonómia nem jelent veszélyt az ország egységére.
„Szeretnénk kicsiben kipróbálni azt, amit mi szeretnénk nagyban a Székelyföldön, hogy a kulturális, oktatási, mezőgazdasági, egészségügyi, szociális, egyházi téren a szükséges tevékenységeket ilyen közhasznú társulás révén támogassa a megyei önkormányzat. Ez a miniautonómia példaértékű lehet más megyék számára is, ahol szórványban él a magyarság\" – mondta el Borboly Csaba.
A Hargita Megyei Tanács elnöke továbbá az önkormányzat egyházakkal való együttműködési programját is bemutatta a sajtó képviselőinek. Mint mondta, a tájékoztató apropóját az adta, hogy az utóbbi időben több helyi politikus is sajátos módon értelmezte az egyházzal való kooperációt. Borboly aljas, embertelen rágalmazásnak nevezte azokat a híreszteléseket, melyek szerint „lepaktált\" az ortodox püspökkel, hogy megszabaduljon a börtönbüntetéstől.
Hozzáfűzte, tudja, kik állnak a lejáratás mögött, nevüket azonban nem kívánta felfedni. Elmondta továbbá, Hargita megye önkormányzata több közös programot is egyházi együttműködéssel bonyolít le, melyek keretében templomokat újítottak fel, ravatalozókat építettek és több műemléket is tataroztak. Borboly Csaba rámutatott: tekintettel arra, hogy az egyházak képviselői, a papok befolyással bírnak a közösség gazdasági, kulturális, szociális életére is, többek közt emiatt is fontosnak tartja a folyamatos kapcsolattartást.
Tájékoztatása szerint a megyei önkormányzat tavaly 3,1 millió lejjel támogatta az egyházakat, az ortodox egyház az összeg 13 százalékát kapta. Hargita megyében egyébként a 2002-es népszámlálás adatai szerint 65 százaléka a népességnek római katolikus vallású, 13 százaléka ortodox, további 13 százalék református és 7 százalék unitárius vallású volt.
Barabás Hajnal
Szakszerűtlenül, hanyag módon felszerelt közlekedési táblákkal csúfítottak el egy műemlék hidat Nagyszebenben.
Három ukrán állampolgárt keresnek a hegyimentők a Máramarosi-havasokban – közölte csütörtök reggel Dan Benga, a Máramaros megyei Salvamont vezetője. Később arról tájékoztatott, hogy egyiküket sikerült megtalálni, a többiek mentése még zajlik.
Jelenleg egy hónapon át van természetes hó Brassópojánán, de tíz év alatt az is eltűnhet – figyelmeztetnek turisztikai szakemberek, akik szerint Európa számos síparadicsomához hasonlóan Erdélyben is befellegezhet a síelésnek.
Iktatta jelöltségét szerdán az illetékes választási bizottságnál Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere, aki az RMDSZ színeiben szerezne újabb, harmadik mandátumot.
Az RMDSZ-ből a román Nemzeti Liberális Pártba (PNL) iratkozott át Érszakácsi polgármestere, Sipos József – jelentette be szerdán a PNL Szatmár megyei szervezetének vezetője, Adrian Cozma parlamenti képviselő.
Brassó megyében is megjelentek a platán-csipkéspoloskák: több fogarasi lakos is jelezte az apró rovarok jelenlétét.
Egy 34 éves Temes megyei férfi felhúzta magát, amiért a nagyszebeni Traian Demetrescu utcán sok autó parkolt a járdán, akadályozva a gyalogosokat. Fogott egy éles tárgyat, és megkarcolt 22 autót. Nem ússza meg büntetlenül.
Elsőfokú, vagyis sárga árvízkészültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több megye folyóvizeire.
Nagyváradi és biharszentjánosi cégek magyar állampolgárságú ügyvezetői ellen folyik kivizsgálás adócsalás gyanúja miatt – közölte szerdán a Bihar megyei rendőrség.
Összesen 11 611 személy él elektromos áram nélküli lakásban Romániában, 40 százalékuk kiskorú; a probléma felszámolásához 12 millió euróra lenne szükség – vont mérleget az Intelligens Energia Egyesület.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!