„Nem fogunk még visszatérni a régi életünkhöz” – László Attila szenátor a megnőtt koronavírusos esetszámokról

„A járvány létezik, ezt nagyon hangsúlyosan mondom. Az, hogy nem látunk a környezetünkben beteg személyeket, még nem jelenti azt, hogy nincs járvány” – jelentette ki a Krónikának László Attila Kolozs megyei szenátor. A felsőház egészségügyi szakbizottságának RMDSZ-es elnöke rámutatott: jelenleg nagy a nyomás a gazdasági szereplők részéről, hogy visszatérjen minden a régi kerékvágásba, másrészt a lakosság számára sem volt egyszerű az elmúlt három hónap, hiszen sokan munka, jövedelem nélkül maradtak.

– mutatott rá az egészségügyi szakember.

Ezért van szükség a lakossági tesztelésre, amit a bejelentések szerint június elsején kellett volna elkezdeni. „Hogy lássuk, hogyan is állunk, és az illetékesek be tudják mérni a kórházi szükségletet. Lássuk, a veszélyeztetett személyek közül hányan estek át eddig a fertőzésen anélkül, hogy az egészségügyi rendszer erről tudott volna. Ezt fontos lenne tudni, hogy fel tudjunk készülni egy esetleges második, harmadik vagy negyedik hullámra” – fogalmazott László.

A fertőzésveszély ugyanis nagy valószínűséggel megmarad, szezonálissá válik, és ősszel, amikor 3-4 fokos lesz a hőmérséklet, ismét lesznek Covid–19-es esetek, akárcsak jövő tavasszal.

„Emiatt lenne nagyon fontos ismerni a helyzetet, hiszen akkor nem kellene általános, egész országot érintő, hatalmas leállásokat generáló intézkedéseket hozni. Hanem lépésenként lehetne haladni, először a veszélyeztetettek megkérni, hogy hordják a maszkot, tartsák a távolságot, kerüljék a tömeget, majd, amennyiben az esetszámok nagyon megnőnek, fokozatosan bevezetni mindenkire” – magyarázta a kolozsvári gyermekorvos. Emlékeztetett, hogy eddig leszálló ágú volt a görbe kisebb-nagyobb kiugrásokkal, valószínűleg az utóbbi napokban nagyobb kiugrások vannak, de az csak a következő egyhetes-kéthetes időszakban derül ki, hogyan alakul tovább. Szakemberekkel konzultálva az volt az általános vélemény, hogy a mostani kiugrás nem lesz tartós, mondta a szenátor, arra számítanak, hogy a következő 7-10 napban az új fertőzöttek száma elkezd fokozatosan csökkenni.

Ijesztően megugrott az elmúlt 24 órában azonosított új fertőzések száma

Jelentősen nőtt az elmúlt 24 órában az egy nap alatt regisztrált koronavírusos esetek száma Romániában, összlétszámuk immár meghaladta a 27 700-at. Ugyanakkor az ország területén eddig 1687 elhalálozást jegyeztek, 20-szal többet, mint egy nappal korábban – közölte csütörtöki jelentésében a stratégiai kommunikáci&

„Mindenhol, ahol lazítások voltak, emelkedett az esetszám, hiszen minden lazítás megteremti a feltételeket, hogy átadják egymásnak a vírust az emberek, főleg a szocializálódás révén. A legfontosabb, hogy az így létrejött gócokról mielőbb tudomást szerezzenek az illetékesek, elhatárolják őket, meggátolják, hogy egybeolvadjanak” – hangsúlyozta László Attila. Rámutatott,

a bukarestiek például az elmúlt hétvégi tengerparti kiruccanás levét isszák, hiszen volt eset, hogy 3000-en buliztak egy egész éjszakán keresztül a Fekete-tenger partján.

„Ha megnézzük, hol jelentkeztek a pluszesetek, ez látszik. Az új esetek 20–25 százaléka Bukarest és Ilfov megyéből származik, ami gyakorlatilag egy térség, közös agglomeráció” – mutatott rá a szenátor. Hozzátette, az adatok alapján a Bánság stabilizálódott, és ugyanez mondható el az erdélyi megyék zöméről is, kivéve a besztercei neurológiai osztályon keletkezett gócot, illetve egy szebeni gócot.

„Ellenben azt is meg kell nézni, hogy miközben az elmúlt napokban nőtt a pozitív esetek száma, a tesztelési kapacitás is nagyobb lett, a korábban megszokott napi 5000-6000 teszt dupláját, 12-13 ezer tesztet végeztek. Többet tesztelnek, így több pozitív esetet is találnak” – mutatott rá az összefüggésekre a szakember, aki szerint az, hogy a pozitív tesztek aránya 1,5 százalékról 3 százalékra nőtt, még nem kellene aggodalomra okot adjon.

 „Amellett, hogy hányan betegedtek meg, nagyon fontos a másik szám is, hogy hányan gyógyultak ki a betegségből. Ha a gyógyultak száma magasabb, mint az újonnan felfedezett fertőzötteké, akkor nagy valószínűséggel az aktív esetek száma tovább csökken, tehát kilábalófélben vagyunk a járványból” – mondta. Kérdésünkre kifejtette, az, hogy az esetszám növekedése miatt helyenként ismét karantént kell bevezetni, előfordulhat ugyan, de egyelőre nincs értelme.

A Kárpátokon túl ellenben nem a legfegyelmezettebbek az emberek, fel-felbukkannak munkahelyi és közösségi gócok” – mutatott rá, hozzátéve, előfordulhat, hogy munkahelyeken, közösségekben hozhatnak ismét megszorító intézkedéseket, vagy elnapolhatják a további feloldásokat. Hangsúlyozta, a gócok körülhatárolása mellett fontos betartani a járványügyi óvintézkedéseket: hordjunk maszkot, ha emberek közé megyünk, kerüljük a tömeget, mossunk gyakran kezet, jelenleg ugyanis ezek a legfontosabb intézkedések.

Azt, hogy egy Covid–19 betegségen átesett személy újra megfertőződhet-e, csak a következő hónapokban-években fogjuk megtudni, hiszen új vírusról lévén szó, sok kérdésre még nincs válasz. „Amit biztosan látunk, hogy azoknak van nagy esélyük arra, hogy ne legyen tartós az immunitásuk, akik valamilyen immunrendszeri hiánybetegségben szenvednek, nem tud antitesteket kialakítani a szervezetük” – magyarázta László Attila.

A másik csoport, akiknek nagy valószínűséggel nem lesz tartós az immunitásuk, azok, akik korábbi betegek vérplazmáját kapták a kezdeti kezelési időszakban. Ennek a vírusfertőzésnek ugyanis a sajátossága, hogy a tünetek általában a 4–5. napon jelentkeznek, és 7–8. naptól már mérhető a specifikus antitestek megjelenése, viszont

ha valaki már kezdeti stádiumban megkapta a betegségen átesett ember plazmáját, amelyikben benne van a specifikus antitest, akkor az legyőzi a fertőzést, de az ő szervezetének nincs ideje kialakítani a saját antitesteit

 – magyarázta. Két-három hónap alatt pedig az idegen antitest eltűnik a szervezetéből, metabolizálja a szervezete.

„Minden koronavírus eléggé instabil, de mivel egy új vírusról van szó, amit még nem ismerünk, nagyon nehéz megítélni, hogy mennyire stabil. Egyelőre azokból, amit eddig sikerült genotipizálni, úgy tűnik, eléggé stabil, meglátjuk, milyen mutációkon fog átesni” – mondta a vírus mutációival kapcsolatos kérdésünkre a felsőház egészségügyi szakbizottságának RMDSZ-es elnöke.

A szenátor szerint a kormány kommunikációján, a napi esetszámok jelentésén lenne még amit javítani, a múlt héten például vitát keltett, hogy a Vrancea megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője azt nyilatkozta: a hivatalosan bejelentett esetszámoknál nemcsak az új eseteket jelentették, hanem időnként hozzáadták a már bennfekvő, de újrateszteléskor pozitív eseteket is. Brassó megyéből is gyanús hírek érkeztek, tíz napja ugyanis 454 aktív esetről számoltak be, miközben a megyében a kórházak teljes kapacitása a Covid–19-es betegek számára 280 ágy, és ezek nem voltak mind lefoglalva. Bukarestből is sok „elkeseredett nyilatkozatot” lehetett hallani arról, hogy nagyon sok a fertőzött, és nincs hely a kórházakban, miközben kiderült, hogy a Matei Balș-kórházban a 450 ágyon 330, az ezt kiszolgáló Colentina kórházban pedig 850 ágyon 77 beteg volt, sorolta a kommunikációs „csúszásokat” a honatya. „Ilyen körülmények közepette azt kommunikálni, hogy nincsenek helyek a kórházakban, nem fedi a valóságot” – vonta le a következtetést László Attila, aki szerint nem kizárt, hogy a kormány a veszélyhelyzet meghosszabbítását akarta ily módon megalapozni.