Fotó: Veres Nándor
Hiába a gazdasági nyomás, egyelőre nem fogunk visszatérni a régi életünkhöz – nyilatkozta a Krónikának László Attila, a szenátus egészségügyi szakbizottságának elnöke. A Kolozs megyei honatya szerint a megugrott esetszámok még nem adnak okot aggodalomra, ellenben a kormány kommunikációján lenne javítanivaló.
2020. július 02., 13:262020. július 02., 13:26
2020. július 02., 13:312020. július 02., 13:31
„A járvány létezik, ezt nagyon hangsúlyosan mondom. Az, hogy nem látunk a környezetünkben beteg személyeket, még nem jelenti azt, hogy nincs járvány” – jelentette ki a Krónikának László Attila Kolozs megyei szenátor. A felsőház egészségügyi szakbizottságának RMDSZ-es elnöke rámutatott: jelenleg nagy a nyomás a gazdasági szereplők részéről, hogy visszatérjen minden a régi kerékvágásba, másrészt a lakosság számára sem volt egyszerű az elmúlt három hónap, hiszen sokan munka, jövedelem nélkül maradtak.
– mutatott rá az egészségügyi szakember.
Ezért van szükség a lakossági tesztelésre, amit a bejelentések szerint június elsején kellett volna elkezdeni. „Hogy lássuk, hogyan is állunk, és az illetékesek be tudják mérni a kórházi szükségletet. Lássuk, a veszélyeztetett személyek közül hányan estek át eddig a fertőzésen anélkül, hogy az egészségügyi rendszer erről tudott volna. Ezt fontos lenne tudni, hogy fel tudjunk készülni egy esetleges második, harmadik vagy negyedik hullámra” – fogalmazott László.
„Emiatt lenne nagyon fontos ismerni a helyzetet, hiszen akkor nem kellene általános, egész országot érintő, hatalmas leállásokat generáló intézkedéseket hozni. Hanem lépésenként lehetne haladni, először a veszélyeztetettek megkérni, hogy hordják a maszkot, tartsák a távolságot, kerüljék a tömeget, majd, amennyiben az esetszámok nagyon megnőnek, fokozatosan bevezetni mindenkire” – magyarázta a kolozsvári gyermekorvos. Emlékeztetett, hogy eddig leszálló ágú volt a görbe kisebb-nagyobb kiugrásokkal, valószínűleg az utóbbi napokban nagyobb kiugrások vannak, de az csak a következő egyhetes-kéthetes időszakban derül ki, hogyan alakul tovább. Szakemberekkel konzultálva az volt az általános vélemény, hogy a mostani kiugrás nem lesz tartós, mondta a szenátor, arra számítanak, hogy a következő 7-10 napban az új fertőzöttek száma elkezd fokozatosan csökkenni.
Jelentősen nőtt az elmúlt 24 órában az egy nap alatt regisztrált koronavírusos esetek száma Romániában, összlétszámuk immár meghaladta a 27 700-at. Ugyanakkor az ország területén eddig 1687 elhalálozást jegyeztek, 20-szal többet, mint egy nappal korábban – közölte csütörtöki jelentésében a stratégiai kommunikáci&
„Mindenhol, ahol lazítások voltak, emelkedett az esetszám, hiszen minden lazítás megteremti a feltételeket, hogy átadják egymásnak a vírust az emberek, főleg a szocializálódás révén. A legfontosabb, hogy az így létrejött gócokról mielőbb tudomást szerezzenek az illetékesek, elhatárolják őket, meggátolják, hogy egybeolvadjanak” – hangsúlyozta László Attila. Rámutatott,
„Ha megnézzük, hol jelentkeztek a pluszesetek, ez látszik. Az új esetek 20–25 százaléka Bukarest és Ilfov megyéből származik, ami gyakorlatilag egy térség, közös agglomeráció” – mutatott rá a szenátor. Hozzátette, az adatok alapján a Bánság stabilizálódott, és ugyanez mondható el az erdélyi megyék zöméről is, kivéve a besztercei neurológiai osztályon keletkezett gócot, illetve egy szebeni gócot.
„Ellenben azt is meg kell nézni, hogy miközben az elmúlt napokban nőtt a pozitív esetek száma, a tesztelési kapacitás is nagyobb lett, a korábban megszokott napi 5000-6000 teszt dupláját, 12-13 ezer tesztet végeztek. Többet tesztelnek, így több pozitív esetet is találnak” – mutatott rá az összefüggésekre a szakember, aki szerint az, hogy a pozitív tesztek aránya 1,5 százalékról 3 százalékra nőtt, még nem kellene aggodalomra okot adjon.
Fotó: Facebook/László Attila
„Amellett, hogy hányan betegedtek meg, nagyon fontos a másik szám is, hogy hányan gyógyultak ki a betegségből. Ha a gyógyultak száma magasabb, mint az újonnan felfedezett fertőzötteké, akkor nagy valószínűséggel az aktív esetek száma tovább csökken, tehát kilábalófélben vagyunk a járványból” – mondta. Kérdésünkre kifejtette, az, hogy az esetszám növekedése miatt helyenként ismét karantént kell bevezetni, előfordulhat ugyan, de egyelőre nincs értelme.
A Kárpátokon túl ellenben nem a legfegyelmezettebbek az emberek, fel-felbukkannak munkahelyi és közösségi gócok” – mutatott rá, hozzátéve, előfordulhat, hogy munkahelyeken, közösségekben hozhatnak ismét megszorító intézkedéseket, vagy elnapolhatják a további feloldásokat. Hangsúlyozta, a gócok körülhatárolása mellett fontos betartani a járványügyi óvintézkedéseket: hordjunk maszkot, ha emberek közé megyünk, kerüljük a tömeget, mossunk gyakran kezet, jelenleg ugyanis ezek a legfontosabb intézkedések.
Azt, hogy egy Covid–19 betegségen átesett személy újra megfertőződhet-e, csak a következő hónapokban-években fogjuk megtudni, hiszen új vírusról lévén szó, sok kérdésre még nincs válasz. „Amit biztosan látunk, hogy azoknak van nagy esélyük arra, hogy ne legyen tartós az immunitásuk, akik valamilyen immunrendszeri hiánybetegségben szenvednek, nem tud antitesteket kialakítani a szervezetük” – magyarázta László Attila.
A másik csoport, akiknek nagy valószínűséggel nem lesz tartós az immunitásuk, azok, akik korábbi betegek vérplazmáját kapták a kezdeti kezelési időszakban. Ennek a vírusfertőzésnek ugyanis a sajátossága, hogy a tünetek általában a 4–5. napon jelentkeznek, és 7–8. naptól már mérhető a specifikus antitestek megjelenése, viszont
– magyarázta. Két-három hónap alatt pedig az idegen antitest eltűnik a szervezetéből, metabolizálja a szervezete.
„Minden koronavírus eléggé instabil, de mivel egy új vírusról van szó, amit még nem ismerünk, nagyon nehéz megítélni, hogy mennyire stabil. Egyelőre azokból, amit eddig sikerült genotipizálni, úgy tűnik, eléggé stabil, meglátjuk, milyen mutációkon fog átesni” – mondta a vírus mutációival kapcsolatos kérdésünkre a felsőház egészségügyi szakbizottságának RMDSZ-es elnöke.
A szenátor szerint a kormány kommunikációján, a napi esetszámok jelentésén lenne még amit javítani, a múlt héten például vitát keltett, hogy a Vrancea megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője azt nyilatkozta: a hivatalosan bejelentett esetszámoknál nemcsak az új eseteket jelentették, hanem időnként hozzáadták a már bennfekvő, de újrateszteléskor pozitív eseteket is. Brassó megyéből is gyanús hírek érkeztek, tíz napja ugyanis 454 aktív esetről számoltak be, miközben a megyében a kórházak teljes kapacitása a Covid–19-es betegek számára 280 ágy, és ezek nem voltak mind lefoglalva. Bukarestből is sok „elkeseredett nyilatkozatot” lehetett hallani arról, hogy nagyon sok a fertőzött, és nincs hely a kórházakban, miközben kiderült, hogy a Matei Balș-kórházban a 450 ágyon 330, az ezt kiszolgáló Colentina kórházban pedig 850 ágyon 77 beteg volt, sorolta a kommunikációs „csúszásokat” a honatya. „Ilyen körülmények közepette azt kommunikálni, hogy nincsenek helyek a kórházakban, nem fedi a valóságot” – vonta le a következtetést László Attila, aki szerint nem kizárt, hogy a kormány a veszélyhelyzet meghosszabbítását akarta ily módon megalapozni.
Százezer lejre bírságoltak a közlekedésrendészet munkatársai az elmúlt hétvégén Szilágy megye településein. Az ellenőrzések során a gépkocsivezetők mellett sok gyalogos és rollerrel helytelenül közlekedő is büntetést kaptak a Szilágyságban.
Nagy érdeklődés övezte a Jövőnk a Szórványban Egyesület által második alkalommal megrendezett, anyanyelvű tájékoztatóval kiegészített egészségügyi programot, amelyet a hétvégén tartottak Bethlenszentmiklóson.
Hétfőn több mint 900 személyt – tanulókat, tanárokat, adminisztratív és kisegítő személyzetet – evakuáltak három nagybányai oktatási intézményből, miután erős gázszagot észleltek az épületekben.
A helyi fiatalság életét szeretné fejleszteni és felpezsdíteni különböző programok révén az a csapat, amely a hétvégén elnyerte Kalotaszentkirály-Zentelke számára az Európai Ifjúsági Falu 2025 címet.
Több mint 1,7 millió lej értékben rótt ki büntetést az év első tíz hónapjában a Hargita Megyei Környezetőrség; emellett több büntetőfeljelentést is tett, a legtöbb esetben természetvédelmi területek felégetése miatt.
Több mint kétszáz alkalmazott tömeges elbocsátását jelentette be két gyár Aradon, sok munkás már meg is kapta a felmondólevelét. A munkaerő-elhelyező ügynökség vezetői szerint ugyanakkor a valóságban nagyobb is lehet az állás nélkül maradók száma.
Holttestet találtak a munkások egy Lippa közeli erdőben, egy használaton kívüli szennyvízgödörben – közölte az Arad Megyei Rendőr-főkapitányság. Az első vizsgálatok szerint a tetem akár három éve heverhet ott, ahol rábukkantak.
Románia nagy részében a sokéves átlagnak megfelelő, a nyugati megyékben időszakosan valamivel alacsonyabb hőmérsékleti értékek várhatók a következő négy hétben.
Iskolabusz ütközött hétfő reggel személygépkocsival a 15-ös jelzésű országúton Maroshévíz és Szászrégen között, a Maros megyei Csobotány térségében.
Elsodort az Arad-Craiova-Bukarest Észak 348-as számú InterRegio vonat vasárnap reggel egy személygépkocsit, amelynek sofőrje, egy 59 éves nő úgy hajtott rá a sínekre, hogy előzőleg nem bizonyosodott meg arról, hogy nem közeledik vonat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!