Rengeteg gyerek szaladt onnan ki, nagyon durva és súlyos balesetek voltak. Na most ha lebontjuk a kerítést, szerintem vissza fog állni ugyanaz a helyzet, úgyhogy biztonsági szempontból abszolút nőni fog a rizikója annak, hogy újból balesetek legyenek azon a szakaszon” – adott hangot félelmeinek.

Pap Zsolt szerint ezen kívül „esztétikailag sem nézett ki rosszul az a kerítés”. „Nem látszott feltétlenül az a... mondjuk nem a legtisztább állapot, ami az illető tömbházak környékén van. A hangzavar is nagyobb lesz, a kerítés azt is felfogta. Mindezek a problémák, amelyeket megoldottnak tekintettünk, amikor ezt a kerítést felhúzták, újból elő fognak jönni” – közölte véleményét az alpolgármester.

„Ez egy politikai kérdés volt szerintem, el lett politizálva annak idején, szegregációnak, rasszista falnak volt beállítva, de igazából én személy szerint nem úgy látom, hogy az lett volna, megvolt az értelme, nem szegregációról volt szó, hanem normalizálni szerették volna a helyzetet” – mondta az alpolgármester.

Megjegyezve, hogy ő akkoriban még nem volt benne a politikában, nem volt a döntéshozók között. Éppen ezért pontosan nem tudja, hogy a kerítés megépítésének idején hogyan reagáltak rá az ottlakók, tiltakoztak-e ellene vagy sem, de tudomása szerint „nem volt cirkusz” részükről.

– vélekedett az RMDSZ elöljárója.

– szögezte le. A szökevény helyébe ideiglenesen kinevezett Doru Dăncușt sokan Cherecheș „emberének” tartják. Ettől függetlenül máris érezhető változás. „Nyitottabb lett minden, legalábbis »reklám« szinten úgy tűnik, hogy jó irányban haladunk, de szem előtt kell tartani azt is, hogy bő három hónap múlva választások vannak” – húzta alá a magyar alpolgármester. Ugyanakkor nem lehet eltekinteni a „nagy örökségtől”: többek között 81 millió lejes adósságot hagyott hátra a „nagyhatalmú”, mindent irányító Cătălin Cherecheș.

Az adósság ügyében elkezdődtek a rendezési folyamatok, a nagyobb cégekkel, amelyek felé 10-20 millió lejes tartozásokat halmozott fel a városháza, tárgyalóasztalhoz ültek, és több hónapos halasztást kaptak, átütemezték a tartozások kifizetését. A legtöbben beleegyeztek, havonta próbálják törleszteni az adósságot. „De ez nagyon megviseli a költségvetésünket, és ez nagyon megérződik a befektetések hiányában” – panaszolta az RMDSZ-es elöljáró.

– hangsúlyozta. – Bizonyos dolgok, amelyekért nem mi felelünk – például a pénzhiány, az adósságok miatt leszegényített költségvetés –, úgy lettek volna beállítva, hogy a rossz menedzsment, Pap Zsolt rossz elképzelései, víziója miatt vannak. Pedig tudjuk, hogy mindezek az »örökség« részei, és nem az az oka, hogy én vagy a kollégám nem végezte jól a feladatát. Így a támadási felület nem nőtt meg azáltal, hogy ki lettünk volna téve egy ilyen helyzetnek. De ismétlem: mi nem futamodtunk meg, be tudtuk volna vállalni és korrekt módon végig tudtuk volna vinni.”

korábban írtuk

Nem az RMDSZ-es alpolgármestert bízta meg az ügyvivő polgármesteri teendőkkel a képviselő-testület Nagybányán

Nem az RMDSZ-es alpolgármestert választotta ügyvivő polgármesternek a nagybányai képviselő-testület hétfői ülésén a korrupció miatt elítélt, Németországban elfogott, elöljárói tisztségétől megfosztott Cătălin Cherecheș helyére.

Visszatérve a román jelölésre: ismertetése szerint ezt a Népi Mozgalom Párt (PMP) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselői kezdeményezték, azonban van még egy „csavar” a dologban.

– árulta el a magyar alpolgármester. Akinek tizenkét szavazat kellett volna az ideiglenes polgármesteri tisztséghez, Pap Zsolt viszont „csak” tízet kapott: kettőt az RMDSZ-től, a PNL-től hétből öt, két USR- és egy PMP-szavazat érkezett rá.

A kusza erőviszonyok közepette a nagybányai magyar közösség számára az lenne a legfontosabb az alpolgármester szerint, hogy politikai szinten továbbra is képviselve legyenek a magyar érdekek a városi tanácsban – és ismét legyen magyar alpolgármester –, illetve a megyeiben is, ahonnan négy évvel ezelőtt kiszorult az RMDSZ. „Nagyon gyúrunk arra, hogy visszajussunk a megyei tanácsba, ugyebár 2020-ban volt az első alkalom, amikor kiestünk onnan. Vissza kell tornásznunk magunkat. Elég nehéz lesz, mert a 2021-es népszámlálási adatok szerint 5,7 százalékos a magyarság aránya Máramaros megyében. De optimisták vagyunk” – hangoztatta.

– érzékeltette a helyzet visszásságát. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ szeretne-e polgármesterjelöltet állítani, Pap Zsolt az válaszolta: a szövetség bármibe belemenne, ami javítja, növeli az esélyét annak, hogy megerősödjön jelenlétük a városi és a megyei tanácsban. Gondolkodtak abban is, hogy saját polgármester- és tanácselnökjelöltet állítsanak, de ez még nincs véglegesítve. „Azt várjuk, hogy a többi párt kiket állít jelöltnek, azután fogunk tárgyalni velük, és annak tudatában fogunk dönteni. De abszolút nem zárjuk ki a saját jelölteket” – jelentette ki.

Egyébként az RMDSZ hosszú ideje nem indított saját polgármesterjelöltet Nagybányán. Legutóbb a „régi”, 2021-ben leváltott helyi RMDSZ-vezetőség aláírt egy protokollumot Cherecheșékkel, a több párt által támogatott Máramarosért Koalícióval. „Mi azt a partnerséget örököltük, azt vittük tovább, de nem éppen úgy, ahogyan az el volt képzelve. Amikor olyan dolgokról kellett dönteni, amivel mi nem értettünk egyet, nem szavaztuk meg” – mondta Pap Zsolt.