A felújított nagyváradi vár
Megjelölik a királysírokat és az egykori gótikus székesegyház helyét a nagyváradi vár fejedelmi palotájának udvarán, döntött az önkormányzat. Mihálka Nándor, a vármúzeum régésze a Krónikának elmondta: a valós feltárásra még évekig kell várni.
2018. február 15., 10:472018. február 15., 10:47
2018. február 15., 14:352018. február 15., 14:35
Egyelőre ideiglenes megoldásként, de megjelölik az egykori gótikus székesegyház és az abban helyet kapó királysírok helyét a nagyváradi vár fejedelmi palotájának udvarán. Az erre vonatkozó projektet már elfogadta a helyi tanács, az úgynevezett régészeti park kialakítása a fejedelmi palota alapzatának szigetelési munkálataival párhuzamosan valósulna meg.
Mihálka Nándor régész, a vármúzeum munkatársa a Krónikának elmondta, ideiglenes megoldásról van szó, ugyanis ez annyiban lesz régészeti park, hogy a várudvar rendezése során másféle típusú kőből kirajzolják az egykori gótikus székesegyház falait.
Belsejét ideiglenes jelleggel zúzott kaviccsal fogják megjelölni, majd feltölteni, hogy ha lesz pénz a régészeti kutatások folytatására, azt el lehessen végezni” – részletezte a szakember.
Mihálka Nándor történész-régész
Fotó: Kádár Hanga
Elmondta, a projekt keretében a királysírok megjelölésére is elkülönítettek 120 ezer lejt. „Hogy ez mit takar, nem tudom. Valószínűsíthetően egy kőből kifaragott lappal fogják megjelölni a sírokat, de nem biztos, hogy a legdrágább kőzetet, például vörös márványt kellene használni, mivel ez ideiglenes bemutatás. Mindenképp ezeknek az újbóli feltárását kellene ösztönözni és megvalósítani, utána pedig úgy megjelölni, hogy a turista látja a sírt is, nemcsak annak a padlózaton kijelölt helyét” – magyarázta a régész.
Mihálka Nándor elmondta, a várudvar rendezése 13 hónap alatt kell megvalósuljon, így a munkálattal járó régészeti ásatások már márciusban elkezdődnének. „Az ásatási engedély megvan, csak kedvező időjárásra várunk” – mondta. Hozzátette, az udvaron zajló munkálatok a fejedelmi palota szigetelésével párhuzamosan folynak majd, azt ugyanis csak ásatással egybekötve lehet elvégezni.
a nyugati és délnyugati szárnyban” – mondta a régész. Szakemberekként megpróbálnak alapos munkát végezni, de ez attól is függ, hogy a tervező és kivitelező mennyire fog sietni. „Lesznek olyan helyszínek, ahol a palota alapozása lemegy négy-öt méterig is. Egészen az alapozás aljáig fogunk ásni, ez a fő cél” – részletezte lapunknak a régész. Hozzátette, ebben a mélységben vannak a királysírok is, de azok az udvar közepén találhatók, így – mivel a fal mellett dolgoznak majd – nem tudják ezeket érinteni. „Mi a nyugati szárnynak a külső részét fogjuk feltárni, ami nagyjából a székesegyház nyugati tornyát érinti, illetve a keleti oldalon a szentély egy részét” – összegzett.
A fejedelmi palota belső udvara
Fotó: Kádár Hanga
A Pro Arh cég terve szerint a várudvaron pihenőhelyeket alakítanak ki, és alkalmassá teszik kulturális események és gyerekrendezvények fogadására. A kétmillió lej értékű beruházás márciusban kezdődik a Constructorul Sălard cég kivitelezésében.
A váradi püspöki székesegyház fénykorában a Kárpát-medence egyik legnagyobb épülete volt, 80 méter hosszú és 45 méter széles.
mesélte Mihálka Nándor. A Szent László-kultusz miatt a koronás fők előszeretettel temetkeztek Váradra, egyes történészek szerint egy darabig ide volt eltemetve II. András király is, és úgy gyanítják, szintén itt lehetett IV. László nyughelye.
Az eddig feltárt részek
Fotó: oradea.ro
Mivel a székesegyházat a 17. században lerombolták, száz-százötven év múlva már nem lehetett tudni, hol is állt. „Arról nem is beszélve, hogy jön egy 35 éves török korszak, amikor teljesen megsemmisül a város és a vár is. A 19. századra tehát teljesen nyoma vész a székesegyháznak, és az 1881-es palotaátépítéskor lelik meg újra a helyét” – magyarázta a régész. Mint mondta,1883-ban Rómer Flórisék már kutatták Szent Lászlónak a sírját és meg is találták, tehát pontosan lehet tudni, hogy a királysírok hol helyezkednek el.
hiszen az utóbbi 130 évben sokat fejlődött a technika, így a leleteken ma sokkal bonyolultabb, igényesebb elemzéseket is el lehet végezni. „Valójában nem a király teteme a lényeg, hanem a tetemnek a helyszíne, ahol a királyi sír volt. A hely szelleme az, ami nekünk nagyon fontos. Ezt kellene úgy bemutatni, hogy be is lehessen kukkantani a sírboltba, nemcsak a kőlapot nézni felülről” – vázolta a szakma által megfelelőnek tartott megoldást Mihálka Nándor.
A régész szerint, bár terv egyelőre nincs rá, a váradi önkormányzat nem mondott le a várudvar és az egykori gótikus székesegyház feltárásáról. Ennek szükségessége már a vár felújításával egy időben felmerült, és mivel hatalmas összegű beruházásról lenne szó, uniós pályázati pénzből szeretnék megvalósítani.
– magyarázta. Elmondta, a dóm kiásását követően a bemutatását is meg kell tervezni oly módon, hogy a reneszánsz udvarnak a belső struktúráját is megtartsák. „Úgy kellene bemutatni, hogy alatta és felette is lehessen sétálni” – magyarázta Mihálka, aki szerint erre ugyan még nincs terv, de hosszú távon ez a polgármesteri hivatal szándéka. Mivel a tulajdonképpeni régészeti park eredeti, középkori szinten kellene látogatható legyen, ahogyan a vármúzeumban, a kőtárban is láthatók a gótikus dóm egyes feltárt részei.
Jelenleg ugyanis a bástyáknak és a várfalnak a felújítása képez prioritást, erre terv is készült. A bástyák a kezelése, kitakarítása, szintcsökkentése és a burkolat helyreállítása után, a vár felújított épületeihez hasonlóan ezeket is átadnák a turizmusnak.
A bástyákat és várfalat is felújítanák
Fotó: Kádár Hanga
„Ez az első bástya, amely elkészült a 16. század második felében, eredetileg üres volt, a többit már úgy tervezték, hogy fel legyen töltve földdel, így is kellene bemutatni, üresen. Rendezvényhelyszínként is megfelel, ez a legideálisabb egy késő középkori, reneszánsz vásári kavalkád korhű megjelenítésére” – sorolta a hasznosítási ötleteket a régész. Ehhez azonban ki kellene üríteni belőle a késő középkorban, kora újkorban beletöltött földet, amely tele lehet régészeti anyaggal. „Kőfaragványokkal, rengeteg kerámiával, stukkótöredékekkel, üveggel, egy zárt komplexum, a régészeknek a legnagyobb öröme tulajdonképpen” – írta le a lelőhelyet a szakember.
Régi téglát csak bontott épületből lehet szerezni, ami nem nagyon van, mondta Mihálka, hozzátéve, hogy ellenben lehet újonnan készített „régi téglát” is vásárolni. „De semmiképpen nem lehetne ezt az új, préselt téglát használni, mert elüt a minősége, rosszabb, hamarabb megszívja magát vízzel, és hamarabb tönkremegy. Olyan, mintha feleslegesen költenék a pénzt” – osztotta meg véleményét.
A felújított fejedelmi palota
Fotó: Kádár Hanga
A nagyváradi vár nyolc épületének a felújítása 2016-ra fejeződött be, miután a helyi önkormányzat 2009-ben, majd 2012-ben nyert támogatást a 15 hektáron elterülő műemlék együttes helyreállítására. Az összesen 87,86 millió lej értékű felújítási projekthez 66,31 millió lejt az Európai Unió biztosított, a restaurált ingatlanokban vármúzeum, kőtár, kiállítóterek, népművészeti műhelyek és szálloda is helyet kapott, de több civil szervezetnek is itt biztosított székhelyet az önkormányzat.
Premier, hogy 3D-sen szkennelték a Románia legszebb barlangjának tartott Medve-barlangot: ennek köszönhetően lehetőség nyílik a földalatti környezetnek a legnagyobb pontossággal történő dokumentálására.
Nicușor Dan egy magányos farkas, aki államfőként nem fogja tudni jó irányban megváltoztatni az országot – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere.
Barabási Antal Szabolcstól, Maros megye nemrég hivatalába lépett prefektusától vár választ az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) arra, hogy a hivatalos román álláspont szerint „önálló, más állam-e” a Székelyföld.
Új lendülettel vágott neki a munkának az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) új vezetősége. Május 2–3-án tartják meg az erdélyi magyar ifjúsági fesztiválok „szezonnyitó” táborát.
Egy 66 236 négyzetméteres terület átadását kéri a román kormány a Szeben megyei önkormányzattól a nagyszebeni repülőtér közelében épülő NATO katonai támogató egység számára.
Betörtek a nemrég teljesen felújított újszentesi református templomba csütörtökre virradó éjjel. Szűcs András Ottó, a Temesvárral szomszédos község lelkésze a Krónikának elmondta, a kamerák rögzítették, amint egy férfi kifeszített egy kis ablakot.
Közel egymilliárd euróból gazdálkodik ebben az évben Kolozsvár, a város költségvetését csütörtökön szavazta meg a képviselő-testület.
Idén is elindul a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz a csíksomlyói pünkösdi búcsúba a Kárpáteurópa Utazási Iroda és a MÁV Személyszállítási Zrt. szervezésében – közölték a szervezők csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Tizenegy megyére adott ki kiadós csapadékra vonatkozó másodfokú figyelmeztetést csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Súlyos baleset történt csütörtökön hajnalban Arad megyében: két kamion egymásba rohant Glogovác határában, az ütközés nyomán mindkét tehergépkocsi sofőrje életét vesztette, az egyik nyerges vontató lángokba borult.
szóljon hozzá!