A felújított nagyváradi vár
Megjelölik a királysírokat és az egykori gótikus székesegyház helyét a nagyváradi vár fejedelmi palotájának udvarán, döntött az önkormányzat. Mihálka Nándor, a vármúzeum régésze a Krónikának elmondta: a valós feltárásra még évekig kell várni.
2018. február 15., 10:472018. február 15., 10:47
2018. február 15., 14:352018. február 15., 14:35
Egyelőre ideiglenes megoldásként, de megjelölik az egykori gótikus székesegyház és az abban helyet kapó királysírok helyét a nagyváradi vár fejedelmi palotájának udvarán. Az erre vonatkozó projektet már elfogadta a helyi tanács, az úgynevezett régészeti park kialakítása a fejedelmi palota alapzatának szigetelési munkálataival párhuzamosan valósulna meg.
Mihálka Nándor régész, a vármúzeum munkatársa a Krónikának elmondta, ideiglenes megoldásról van szó, ugyanis ez annyiban lesz régészeti park, hogy a várudvar rendezése során másféle típusú kőből kirajzolják az egykori gótikus székesegyház falait.
Belsejét ideiglenes jelleggel zúzott kaviccsal fogják megjelölni, majd feltölteni, hogy ha lesz pénz a régészeti kutatások folytatására, azt el lehessen végezni” – részletezte a szakember.
Mihálka Nándor történész-régész
Fotó: Kádár Hanga
Elmondta, a projekt keretében a királysírok megjelölésére is elkülönítettek 120 ezer lejt. „Hogy ez mit takar, nem tudom. Valószínűsíthetően egy kőből kifaragott lappal fogják megjelölni a sírokat, de nem biztos, hogy a legdrágább kőzetet, például vörös márványt kellene használni, mivel ez ideiglenes bemutatás. Mindenképp ezeknek az újbóli feltárását kellene ösztönözni és megvalósítani, utána pedig úgy megjelölni, hogy a turista látja a sírt is, nemcsak annak a padlózaton kijelölt helyét” – magyarázta a régész.
Mihálka Nándor elmondta, a várudvar rendezése 13 hónap alatt kell megvalósuljon, így a munkálattal járó régészeti ásatások már márciusban elkezdődnének. „Az ásatási engedély megvan, csak kedvező időjárásra várunk” – mondta. Hozzátette, az udvaron zajló munkálatok a fejedelmi palota szigetelésével párhuzamosan folynak majd, azt ugyanis csak ásatással egybekötve lehet elvégezni.
a nyugati és délnyugati szárnyban” – mondta a régész. Szakemberekként megpróbálnak alapos munkát végezni, de ez attól is függ, hogy a tervező és kivitelező mennyire fog sietni. „Lesznek olyan helyszínek, ahol a palota alapozása lemegy négy-öt méterig is. Egészen az alapozás aljáig fogunk ásni, ez a fő cél” – részletezte lapunknak a régész. Hozzátette, ebben a mélységben vannak a királysírok is, de azok az udvar közepén találhatók, így – mivel a fal mellett dolgoznak majd – nem tudják ezeket érinteni. „Mi a nyugati szárnynak a külső részét fogjuk feltárni, ami nagyjából a székesegyház nyugati tornyát érinti, illetve a keleti oldalon a szentély egy részét” – összegzett.
A fejedelmi palota belső udvara
Fotó: Kádár Hanga
A Pro Arh cég terve szerint a várudvaron pihenőhelyeket alakítanak ki, és alkalmassá teszik kulturális események és gyerekrendezvények fogadására. A kétmillió lej értékű beruházás márciusban kezdődik a Constructorul Sălard cég kivitelezésében.
A váradi püspöki székesegyház fénykorában a Kárpát-medence egyik legnagyobb épülete volt, 80 méter hosszú és 45 méter széles.
mesélte Mihálka Nándor. A Szent László-kultusz miatt a koronás fők előszeretettel temetkeztek Váradra, egyes történészek szerint egy darabig ide volt eltemetve II. András király is, és úgy gyanítják, szintén itt lehetett IV. László nyughelye.
Az eddig feltárt részek
Fotó: oradea.ro
Mivel a székesegyházat a 17. században lerombolták, száz-százötven év múlva már nem lehetett tudni, hol is állt. „Arról nem is beszélve, hogy jön egy 35 éves török korszak, amikor teljesen megsemmisül a város és a vár is. A 19. századra tehát teljesen nyoma vész a székesegyháznak, és az 1881-es palotaátépítéskor lelik meg újra a helyét” – magyarázta a régész. Mint mondta,1883-ban Rómer Flórisék már kutatták Szent Lászlónak a sírját és meg is találták, tehát pontosan lehet tudni, hogy a királysírok hol helyezkednek el.
hiszen az utóbbi 130 évben sokat fejlődött a technika, így a leleteken ma sokkal bonyolultabb, igényesebb elemzéseket is el lehet végezni. „Valójában nem a király teteme a lényeg, hanem a tetemnek a helyszíne, ahol a királyi sír volt. A hely szelleme az, ami nekünk nagyon fontos. Ezt kellene úgy bemutatni, hogy be is lehessen kukkantani a sírboltba, nemcsak a kőlapot nézni felülről” – vázolta a szakma által megfelelőnek tartott megoldást Mihálka Nándor.
A régész szerint, bár terv egyelőre nincs rá, a váradi önkormányzat nem mondott le a várudvar és az egykori gótikus székesegyház feltárásáról. Ennek szükségessége már a vár felújításával egy időben felmerült, és mivel hatalmas összegű beruházásról lenne szó, uniós pályázati pénzből szeretnék megvalósítani.
– magyarázta. Elmondta, a dóm kiásását követően a bemutatását is meg kell tervezni oly módon, hogy a reneszánsz udvarnak a belső struktúráját is megtartsák. „Úgy kellene bemutatni, hogy alatta és felette is lehessen sétálni” – magyarázta Mihálka, aki szerint erre ugyan még nincs terv, de hosszú távon ez a polgármesteri hivatal szándéka. Mivel a tulajdonképpeni régészeti park eredeti, középkori szinten kellene látogatható legyen, ahogyan a vármúzeumban, a kőtárban is láthatók a gótikus dóm egyes feltárt részei.
Jelenleg ugyanis a bástyáknak és a várfalnak a felújítása képez prioritást, erre terv is készült. A bástyák a kezelése, kitakarítása, szintcsökkentése és a burkolat helyreállítása után, a vár felújított épületeihez hasonlóan ezeket is átadnák a turizmusnak.
A bástyákat és várfalat is felújítanák
Fotó: Kádár Hanga
„Ez az első bástya, amely elkészült a 16. század második felében, eredetileg üres volt, a többit már úgy tervezték, hogy fel legyen töltve földdel, így is kellene bemutatni, üresen. Rendezvényhelyszínként is megfelel, ez a legideálisabb egy késő középkori, reneszánsz vásári kavalkád korhű megjelenítésére” – sorolta a hasznosítási ötleteket a régész. Ehhez azonban ki kellene üríteni belőle a késő középkorban, kora újkorban beletöltött földet, amely tele lehet régészeti anyaggal. „Kőfaragványokkal, rengeteg kerámiával, stukkótöredékekkel, üveggel, egy zárt komplexum, a régészeknek a legnagyobb öröme tulajdonképpen” – írta le a lelőhelyet a szakember.
Régi téglát csak bontott épületből lehet szerezni, ami nem nagyon van, mondta Mihálka, hozzátéve, hogy ellenben lehet újonnan készített „régi téglát” is vásárolni. „De semmiképpen nem lehetne ezt az új, préselt téglát használni, mert elüt a minősége, rosszabb, hamarabb megszívja magát vízzel, és hamarabb tönkremegy. Olyan, mintha feleslegesen költenék a pénzt” – osztotta meg véleményét.
A felújított fejedelmi palota
Fotó: Kádár Hanga
A nagyváradi vár nyolc épületének a felújítása 2016-ra fejeződött be, miután a helyi önkormányzat 2009-ben, majd 2012-ben nyert támogatást a 15 hektáron elterülő műemlék együttes helyreállítására. Az összesen 87,86 millió lej értékű felújítási projekthez 66,31 millió lejt az Európai Unió biztosított, a restaurált ingatlanokban vármúzeum, kőtár, kiállítóterek, népművészeti műhelyek és szálloda is helyet kapott, de több civil szervezetnek is itt biztosított székhelyet az önkormányzat.
Őrizetbe vettek, majd hatósági felügyelet alá helyeztek három CFR-drukkert, akik elkobozták egy Universitatea-szurkoló sálját és zászlaját. Ugyanakkor a CFR-szimpatizánsokat – köztük magyarokat – súlyosan bántalmazó U-rajongóknak nem találják a nyomát.
Emil Boc polgármesterhez és a rendőrséghez hasonlóan a Kolozsvári Universitatea néhány magyar szurkolója, továbbá egy civil szervezet is megkérdőjelezi, hogy nemzetiségük miatt bántalmaztak magyar fiatalokat futballhuligánok Kolozsváron.
Nagy a nyüzsgés a dél-erdélyi autópálya egyetlen, még hiányzó szakaszán épülő alagutak körül és magukban a vájatokban is. A több mint 700 dolgozót és 300 munkagépet mozgósító építők immár több tíz méteres előrehaladásról tudnak beszámolni.
Szokatlan helyszínen, a parajdi sóbányában került sor a Taste of Transylvania gasztronómiai fesztiválra, amelyen erdélyi, bukaresti és budapesti csúcséttermek ételkínálatát kóstolhatta meg a rendezvényen részt vevő népes vendégsereg.
A Brassó, Kovászna és Hargita megyeiket – és nemcsak őket – célozza az az online felmérés, amely arra kérdez rá, hogy melyek a legnépszerűbb célpontok, ahová az utazók el szeretnének jutni a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtérről.
A hétvégén újból megnyitják a látogatók előtt a Menyházai Medve-barlangot. A turistalátványosság felújításon és bővítésen esett át, az eddigi 100 méter helyett 300 méter mélyre kísérik a hegy gyomrába az idegenvezetők a csoportokat.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia területének több mint felére.
Puskás Lajos Szamosújvári börtönnapló című kötetét mutatják be április 8-án 18 órától Kolozsváron a Vallásszabadság Házában.
A Bákói Táblabíróság elévülés miatt megszüntette az úzvölgyi verekedők és rongálók ellen indított utolsó pert, amely még a bírák asztalán volt. A csütörtökön kimondott ítélet szerint a két vádlottnak kártérítést kell fizetnie Kovács Csaba informatikusnak.
szóljon hozzá!