„Megbuktatnák” a mai Romániát a legfiatalabb erdélyi magyar szavazók

A 2018–2019-es, illetve a 2019–2020-as tanévben a Bálványos Intézet, együttműködve a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel,

kutatást végzett azzal a céllal, hogy feltérképezze az erdélyi magyar fiatalok politikáról alkotott képét, politikai kultúráját és politikai szocializációját.

Ennek érdekében Erdély nyolc városában (Csíkszereda, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely és Temesvár) végeztek reprezentatív kérdőíves kutatást a 11. és 12. osztályosok körében. „Azért is tartottuk fontosnak ezt a csoportot megcélozni, mert

az elkövetkező időszakban pedig nagykorúként lehetőségük lesz egyre több tevékenységbe bekapcsolódni” – olvasható a Bálványos Intézet pénteki közleményében.

A felmérést kérdőíves kutatással végezték, és reprezentatív az említett nyolc város 11. és 12. osztályos magyar diákságára. 121 osztályt „kérdeztek le”, köztük 48 elméleti, 25 vokacionális, 30 technikumi és 18 szakiskolai osztályt. Összesen 2521 diák töltötte ki a kérdőívet. A kérdőív a következő kérdésköröket tartalmazta: politikáról alkotott kép, informálódás, a demokráciáról alkotott kép, Románia aktuális helyzetének értékelése, állampolgár-ideál, aktív részvétel, választói hajlandóság, interetnikus viszonyok.

Az eredmények összegzéséből kiderül, a diákok 44 százaléka negatív töltetű szóval asszociálja a politikát. Ezen belül a korrupció szerepel legtöbbször (13 százalék), emellett gyakori a hazugság, hazudozás (6 százalék), pénzmosás, pénzcsalás, lopás, tolvajlás (5 százalék), csalás (4 százalék), pénz (3 százalék) és igazságtalanság (2 százalék) is.

A politikával és közélettel kapcsolatos kérdésekben a tévé és a híradó az erdélyi magyar 17-18 évesek fő információforrása. A politika sem a családban, sem a baráti körben nem tartozik a leggyakoribb témák közé. A megkérdezettek 37 százaléka egyetlen, politikával kapcsolatos eseményt sem követett az utóbbi időben. Leginkább a belföldi hírek keltették fel az érdeklődésüket.

A Bálványos Intézet tájékoztatása szerint a demokráciát leginkább politikai szempontokkal azonosítják a diákok: 85 százalék a politikai szabadságjogokat, 79 százalék az állampolgári részvételi jogot és 78 százalék a törvény előtti egyenlőséget a demokrácia fontos jellemzőjének tartja, érdekesség azonban, hogy a többpártrendszert csak 64 százalék sorolja ide. A gazdasági szempontok csak a lista második felében kapnak helyet, ennek vélhetően egyik oka az, hogy sokan Kína fejlettségét példaértékűnek vélik.

A fejlettség és a demokrácia működése szempontjából is egy 14 országot tartalmazó listán az utolsó helyek egyikére sorolják Romániát:

szerintük csak a Moldvai Köztársaság és Etiópia fejletlenebb, illetve India és Etiópia kevésbé demokratikus Romániánál. Leginkább az Amerikai Egyesült Államokra néznek fel, és úgy gondolják, ez a legfejlettebb és egyben legdemokratikusabb állam. A demokráciát nem teszik egyenlővé a fejlettséggel, Kínát és Oroszországot is jelentősen fejlettebbnek vélik, mint demokratikusnak. Fejlettség szempontjából Kínát és Németországot is a második helyre sorolják, azonos „minősítéssel”.

Románia helyzetét a megkérdezettek több mint 60 százaléka 5-ös alattira értékeli egy 1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1-es a teljes mértékű elégedetlenséget, a 10-es pedig az abszolút elégedettséget jelenti.

A megkérdezettek 15 százaléka inkább egy diktatórikus politikai rendszert tartana eredményesnek Romániában, mintsem egy demokratikusat.

Ennél a kérdésnél megfogalmazódik a rend igénye, a jelenlegi intézmények és az embertársak iránti bizalmatlanság, és szintén megjelenik Kína mint követendő példa. A kutatók kiemelik, hogy a diákok a romániai demokráciáról többször is feltételes módban beszélnek, tehát egyesek úgy vélik, jelenleg az országban nem egy demokratikus rendszer működik. Ellentmondások is előfordulnak: a diktatórikus rendszert választók közel fele gondolja úgy, hogy az országban a helyzet összességében javult az 1989 előtti időszakhoz képest. Valószínűsíthető, hogy ezek a fiatalok egy másféle diktatúrát képzelnek el, amelynek fő célja megteremteni a „rendet” a társadalomban.

A rend igénye körvonalazódik az ideális állampolgár tulajdonságaira vonatkozó kérdésnél is,

hiszen ebben az esetben a törvények betartását a diákok 94 százaléka tartja fontosnak. Ez jelentősen kiemelkedik a listán felsorolt többi tulajdonság közül. Az aktív politizálás utolsó helyre sorolásából is érezhető (22 százalék tartja fontosnak), hogy összességében a politikát és politizálást mint olyat elutasítják.

A kutatás összegzése szerint a diákok 61 százaléka venne részt a választások legalább egy formáján (államelnöki, parlamenti, helyhatósági vagy EP-választásokon).

A diákok jelentős többsége két „stratégia” közül választana: vagy teljesen távol maradna, és egyik esetben sem járulna urnához (39 százalék), vagy minden esetben élne szavazati jogával (32 százalék).

Legtöbben az államelnök-választáson (50 százalék) vennének részt. A választói hajlandóságot befolyásolja, hogy környezetükben milyen mintákkal találkoznak. A diákok 36 százaléka tagja valamilyen szervezetnek; 10 százalék vett már részt élete során tüntetéseken; 43 százalék segítene aláírást gyűjteni (legalább) egy petíció esetében.

A fiatalok többsége úgy véli, a kisebbségek túl kevés joggal rendelkeznek (75 százalék). A román–magyar viszonyt nagyobb arányban ítélik konfliktusosnak, mint a roma–magyar viszonyt (67 százalék, illetve 53 százalék). Az utóbbi viszonyt harmaduk kölcsönös érdektelenséggel jellemzi, tehát egyik esetben sem számítanak együttműködésre a diákok.