„Megbuktatnák” a mai Romániát a legfiatalabb erdélyi magyar szavazók

•  Fotó: Pixabay.com

Fotó: Pixabay.com

Az erdélyi magyar 11. és 12. osztályosok csaknem fele negatív töltetű szóval asszociálja a politikát, ugyanakkor 61 százalékuk részt venne a választások legalább egy formáján. Románia jelenlegi helyzetét értékelve csaknem kétharmaduk nem ad „átmenő jegyet” az országnak, miközben a fiatalok háromnegyede úgy véli, a kisebbségek túl kevés joggal rendelkeznek – derül ki a Bálványos Intézet által ismertetett, Civil és politikai szocializáció erdélyi magyar középiskolások körében című reprezentatív kutatásból.

Krónika

2020. szeptember 04., 11:352020. szeptember 04., 11:35

2020. szeptember 04., 12:142020. szeptember 04., 12:14

A 2018–2019-es, illetve a 2019–2020-as tanévben a Bálványos Intézet, együttműködve a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel,

kutatást végzett azzal a céllal, hogy feltérképezze az erdélyi magyar fiatalok politikáról alkotott képét, politikai kultúráját és politikai szocializációját.

Ennek érdekében Erdély nyolc városában (Csíkszereda, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely és Temesvár) végeztek reprezentatív kérdőíves kutatást a 11. és 12. osztályosok körében. „Azért is tartottuk fontosnak ezt a csoportot megcélozni, mert

Idézet
ők azok a fiatalok, akik felnőtté válásuk küszöbén állnak, és például a közelgő parlamenti választásokig többségük, 18. életévüket betöltve már urnához is járulhat,

az elkövetkező időszakban pedig nagykorúként lehetőségük lesz egyre több tevékenységbe bekapcsolódni” – olvasható a Bálványos Intézet pénteki közleményében.

A felmérést kérdőíves kutatással végezték, és reprezentatív az említett nyolc város 11. és 12. osztályos magyar diákságára. 121 osztályt „kérdeztek le”, köztük 48 elméleti, 25 vokacionális, 30 technikumi és 18 szakiskolai osztályt. Összesen 2521 diák töltötte ki a kérdőívet. A kérdőív a következő kérdésköröket tartalmazta: politikáról alkotott kép, informálódás, a demokráciáról alkotott kép, Románia aktuális helyzetének értékelése, állampolgár-ideál, aktív részvétel, választói hajlandóság, interetnikus viszonyok.

Politikáról alkotott kép és informálódás

Az eredmények összegzéséből kiderül, a diákok 44 százaléka negatív töltetű szóval asszociálja a politikát. Ezen belül a korrupció szerepel legtöbbször (13 százalék), emellett gyakori a hazugság, hazudozás (6 százalék), pénzmosás, pénzcsalás, lopás, tolvajlás (5 százalék), csalás (4 százalék), pénz (3 százalék) és igazságtalanság (2 százalék) is.

A politikával és közélettel kapcsolatos kérdésekben a tévé és a híradó az erdélyi magyar 17-18 évesek fő információforrása. A politika sem a családban, sem a baráti körben nem tartozik a leggyakoribb témák közé. A megkérdezettek 37 százaléka egyetlen, politikával kapcsolatos eseményt sem követett az utóbbi időben. Leginkább a belföldi hírek keltették fel az érdeklődésüket.

Demokráciáról alkotott kép

A Bálványos Intézet tájékoztatása szerint a demokráciát leginkább politikai szempontokkal azonosítják a diákok: 85 százalék a politikai szabadságjogokat, 79 százalék az állampolgári részvételi jogot és 78 százalék a törvény előtti egyenlőséget a demokrácia fontos jellemzőjének tartja, érdekesség azonban, hogy a többpártrendszert csak 64 százalék sorolja ide. A gazdasági szempontok csak a lista második felében kapnak helyet, ennek vélhetően egyik oka az, hogy sokan Kína fejlettségét példaértékűnek vélik.

A fejlettség és a demokrácia működése szempontjából is egy 14 országot tartalmazó listán az utolsó helyek egyikére sorolják Romániát:

szerintük csak a Moldvai Köztársaság és Etiópia fejletlenebb, illetve India és Etiópia kevésbé demokratikus Romániánál. Leginkább az Amerikai Egyesült Államokra néznek fel, és úgy gondolják, ez a legfejlettebb és egyben legdemokratikusabb állam. A demokráciát nem teszik egyenlővé a fejlettséggel, Kínát és Oroszországot is jelentősen fejlettebbnek vélik, mint demokratikusnak. Fejlettség szempontjából Kínát és Németországot is a második helyre sorolják, azonos „minősítéssel”.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Románia aktuális helyzetének értékelése

Románia helyzetét a megkérdezettek több mint 60 százaléka 5-ös alattira értékeli egy 1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1-es a teljes mértékű elégedetlenséget, a 10-es pedig az abszolút elégedettséget jelenti.

A megkérdezettek 15 százaléka inkább egy diktatórikus politikai rendszert tartana eredményesnek Romániában, mintsem egy demokratikusat.

Ennél a kérdésnél megfogalmazódik a rend igénye, a jelenlegi intézmények és az embertársak iránti bizalmatlanság, és szintén megjelenik Kína mint követendő példa. A kutatók kiemelik, hogy a diákok a romániai demokráciáról többször is feltételes módban beszélnek, tehát egyesek úgy vélik, jelenleg az országban nem egy demokratikus rendszer működik. Ellentmondások is előfordulnak: a diktatórikus rendszert választók közel fele gondolja úgy, hogy az országban a helyzet összességében javult az 1989 előtti időszakhoz képest. Valószínűsíthető, hogy ezek a fiatalok egy másféle diktatúrát képzelnek el, amelynek fő célja megteremteni a „rendet” a társadalomban.

A rend igénye körvonalazódik az ideális állampolgár tulajdonságaira vonatkozó kérdésnél is,

hiszen ebben az esetben a törvények betartását a diákok 94 százaléka tartja fontosnak. Ez jelentősen kiemelkedik a listán felsorolt többi tulajdonság közül. Az aktív politizálás utolsó helyre sorolásából is érezhető (22 százalék tartja fontosnak), hogy összességében a politikát és politizálást mint olyat elutasítják.

Választói hajlandóság

A kutatás összegzése szerint a diákok 61 százaléka venne részt a választások legalább egy formáján (államelnöki, parlamenti, helyhatósági vagy EP-választásokon).

A diákok jelentős többsége két „stratégia” közül választana: vagy teljesen távol maradna, és egyik esetben sem járulna urnához (39 százalék), vagy minden esetben élne szavazati jogával (32 százalék).

Legtöbben az államelnök-választáson (50 százalék) vennének részt. A választói hajlandóságot befolyásolja, hogy környezetükben milyen mintákkal találkoznak. A diákok 36 százaléka tagja valamilyen szervezetnek; 10 százalék vett már részt élete során tüntetéseken; 43 százalék segítene aláírást gyűjteni (legalább) egy petíció esetében.

Interetnikus viszonyok

A fiatalok többsége úgy véli, a kisebbségek túl kevés joggal rendelkeznek (75 százalék). A román–magyar viszonyt nagyobb arányban ítélik konfliktusosnak, mint a roma–magyar viszonyt (67 százalék, illetve 53 százalék). Az utóbbi viszonyt harmaduk kölcsönös érdektelenséggel jellemzi, tehát egyik esetben sem számítanak együttműködésre a diákok.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 10., csütörtök

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől

Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől
2025. július 10., csütörtök

„A levegőben lóg” a kolozsvári metró építése, lekezelően válaszol a polgármester a tamáskodóknak

A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.

„A levegőben lóg” a kolozsvári metró építése, lekezelően válaszol a polgármester a tamáskodóknak
2025. július 10., csütörtök

Kolozsvári magyar diákokat, sőt a Piramis zenekart is árgus szemekkel figyelte a Securitate – Zilahi Csaba emlékezik a korszakra

A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.

Kolozsvári magyar diákokat, sőt a Piramis zenekart is árgus szemekkel figyelte a Securitate – Zilahi Csaba emlékezik a korszakra
2025. július 10., csütörtök

Füst- és szénmonoxid-érzékelőket oszt szét ingyen a katasztrófavédelem

Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.

Füst- és szénmonoxid-érzékelőket oszt szét ingyen a katasztrófavédelem
2025. július 10., csütörtök

„Feljelentette” az áramszolgáltatót a partiumi kisváros polgármestere a késlekedő hibajavítás miatt

Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.

„Feljelentette” az áramszolgáltatót a partiumi kisváros polgármestere a késlekedő hibajavítás miatt
2025. július 10., csütörtök

Közúti fellélegzés Erdélyben: megnyitották a rekorddrága tordatúri gyorsforgalmit

Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.

Közúti fellélegzés Erdélyben: megnyitották a rekorddrága tordatúri gyorsforgalmit
2025. július 10., csütörtök

Tíz tábla csokoládét lopott egy nagyváradi üzletből, rablásért kell felelnie a bíróság előtt

Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.

Tíz tábla csokoládét lopott egy nagyváradi üzletből, rablásért kell felelnie a bíróság előtt
2025. július 10., csütörtök

Új székházba költözik, klubot indít Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL)

A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.

Új székházba költözik, klubot indít Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL)
2025. július 09., szerda

Szigorítanák az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságokat

Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.

Szigorítanák az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságokat
2025. július 09., szerda

Adományokat vitt a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász

Átadta szerdán a Kovászna megyei Kökösbácsteleken az újabb, adománygyűjtő akcióból származó 16 millió forintos (mintegy 200 ezer lej) támogatását a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász.

Adományokat vitt a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász