Fotó: Pixabay.com
Az erdélyi magyar 11. és 12. osztályosok csaknem fele negatív töltetű szóval asszociálja a politikát, ugyanakkor 61 százalékuk részt venne a választások legalább egy formáján. Románia jelenlegi helyzetét értékelve csaknem kétharmaduk nem ad „átmenő jegyet” az országnak, miközben a fiatalok háromnegyede úgy véli, a kisebbségek túl kevés joggal rendelkeznek – derül ki a Bálványos Intézet által ismertetett, Civil és politikai szocializáció erdélyi magyar középiskolások körében című reprezentatív kutatásból.
2020. szeptember 04., 11:352020. szeptember 04., 11:35
2020. szeptember 04., 12:142020. szeptember 04., 12:14
A 2018–2019-es, illetve a 2019–2020-as tanévben a Bálványos Intézet, együttműködve a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel,
Ennek érdekében Erdély nyolc városában (Csíkszereda, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely és Temesvár) végeztek reprezentatív kérdőíves kutatást a 11. és 12. osztályosok körében. „Azért is tartottuk fontosnak ezt a csoportot megcélozni, mert
az elkövetkező időszakban pedig nagykorúként lehetőségük lesz egyre több tevékenységbe bekapcsolódni” – olvasható a Bálványos Intézet pénteki közleményében.
A felmérést kérdőíves kutatással végezték, és reprezentatív az említett nyolc város 11. és 12. osztályos magyar diákságára. 121 osztályt „kérdeztek le”, köztük 48 elméleti, 25 vokacionális, 30 technikumi és 18 szakiskolai osztályt. Összesen 2521 diák töltötte ki a kérdőívet. A kérdőív a következő kérdésköröket tartalmazta: politikáról alkotott kép, informálódás, a demokráciáról alkotott kép, Románia aktuális helyzetének értékelése, állampolgár-ideál, aktív részvétel, választói hajlandóság, interetnikus viszonyok.
Az eredmények összegzéséből kiderül, a diákok 44 százaléka negatív töltetű szóval asszociálja a politikát. Ezen belül a korrupció szerepel legtöbbször (13 százalék), emellett gyakori a hazugság, hazudozás (6 százalék), pénzmosás, pénzcsalás, lopás, tolvajlás (5 százalék), csalás (4 százalék), pénz (3 százalék) és igazságtalanság (2 százalék) is.
A politikával és közélettel kapcsolatos kérdésekben a tévé és a híradó az erdélyi magyar 17-18 évesek fő információforrása. A politika sem a családban, sem a baráti körben nem tartozik a leggyakoribb témák közé. A megkérdezettek 37 százaléka egyetlen, politikával kapcsolatos eseményt sem követett az utóbbi időben. Leginkább a belföldi hírek keltették fel az érdeklődésüket.
A Bálványos Intézet tájékoztatása szerint a demokráciát leginkább politikai szempontokkal azonosítják a diákok: 85 százalék a politikai szabadságjogokat, 79 százalék az állampolgári részvételi jogot és 78 százalék a törvény előtti egyenlőséget a demokrácia fontos jellemzőjének tartja, érdekesség azonban, hogy a többpártrendszert csak 64 százalék sorolja ide. A gazdasági szempontok csak a lista második felében kapnak helyet, ennek vélhetően egyik oka az, hogy sokan Kína fejlettségét példaértékűnek vélik.
szerintük csak a Moldvai Köztársaság és Etiópia fejletlenebb, illetve India és Etiópia kevésbé demokratikus Romániánál. Leginkább az Amerikai Egyesült Államokra néznek fel, és úgy gondolják, ez a legfejlettebb és egyben legdemokratikusabb állam. A demokráciát nem teszik egyenlővé a fejlettséggel, Kínát és Oroszországot is jelentősen fejlettebbnek vélik, mint demokratikusnak. Fejlettség szempontjából Kínát és Németországot is a második helyre sorolják, azonos „minősítéssel”.
Fotó: Veres Nándor
Románia helyzetét a megkérdezettek több mint 60 százaléka 5-ös alattira értékeli egy 1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1-es a teljes mértékű elégedetlenséget, a 10-es pedig az abszolút elégedettséget jelenti.
Ennél a kérdésnél megfogalmazódik a rend igénye, a jelenlegi intézmények és az embertársak iránti bizalmatlanság, és szintén megjelenik Kína mint követendő példa. A kutatók kiemelik, hogy a diákok a romániai demokráciáról többször is feltételes módban beszélnek, tehát egyesek úgy vélik, jelenleg az országban nem egy demokratikus rendszer működik. Ellentmondások is előfordulnak: a diktatórikus rendszert választók közel fele gondolja úgy, hogy az országban a helyzet összességében javult az 1989 előtti időszakhoz képest. Valószínűsíthető, hogy ezek a fiatalok egy másféle diktatúrát képzelnek el, amelynek fő célja megteremteni a „rendet” a társadalomban.
hiszen ebben az esetben a törvények betartását a diákok 94 százaléka tartja fontosnak. Ez jelentősen kiemelkedik a listán felsorolt többi tulajdonság közül. Az aktív politizálás utolsó helyre sorolásából is érezhető (22 százalék tartja fontosnak), hogy összességében a politikát és politizálást mint olyat elutasítják.
A kutatás összegzése szerint a diákok 61 százaléka venne részt a választások legalább egy formáján (államelnöki, parlamenti, helyhatósági vagy EP-választásokon).
Legtöbben az államelnök-választáson (50 százalék) vennének részt. A választói hajlandóságot befolyásolja, hogy környezetükben milyen mintákkal találkoznak. A diákok 36 százaléka tagja valamilyen szervezetnek; 10 százalék vett már részt élete során tüntetéseken; 43 százalék segítene aláírást gyűjteni (legalább) egy petíció esetében.
A fiatalok többsége úgy véli, a kisebbségek túl kevés joggal rendelkeznek (75 százalék). A román–magyar viszonyt nagyobb arányban ítélik konfliktusosnak, mint a roma–magyar viszonyt (67 százalék, illetve 53 százalék). Az utóbbi viszonyt harmaduk kölcsönös érdektelenséggel jellemzi, tehát egyik esetben sem számítanak együttműködésre a diákok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pokolinak látta a lemondása óta eltelt másfél évet Novák Katalin, Magyarország korábbi köztársasági elnöke, de önkénteskedett, és az Istenbe vetett hite átsegítette a nehézségeken.
Újabb hullámban jutott magas sótartalmú víz a Kis-Küküllőbe a parajdi sóbányánál zajló hétfői munkálatok nyomán, így a folyó vizében a sókoncentráció kedden meghaladta a literenkénti 3000 milligrammot.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízkészültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) a Sebes-Körös vízgyűjtő területére.
Magyarországról és Moldovából érkezik a legtöbb külföldi diák a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemre, a felsőoktatási intézményben 150-200 magyarországi egyetemi hallgató tanul évente – mondta kedden Markó Bálint tanulmányi rektorhelyettes.
A deficitcsökkentő intézkedések keretében a lehetséges áfaemelésnek a nyomtatott sajtóra gyakorolt hatására hívja fel a figyelmet a MÚRE. Az újságíró-szervezet a közszolgálati rádió, illetve televízió nehéz helyzetére is figyelmeztet.
Az aradi önkormányzat ellenőrző szakbizottsága technikai hiányosságokat fedezett fel a Partiumot és a Bánságot összekötő ferdekábeles hídon, ezért kötelezte a tervezőt és a kivitelezőt, hogy javítsák ki a hibákat.
Büntetőeljárást indított a Temes megyei rendőrség, miután kedden három személy – köztük egy gyermek – egy temesvári tömbház felvonójával a második emelet magasságából a mélybe zuhant.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a 2025–2026-os tanévre 5598 tandíjmentes helyet hirdet meg az alapképzésre felvételizőknek, emellett több, mint 10 000 tandíjköteles hely áll az érdeklődők rendelkezésére.
Viharokra figyelmeztet kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Az országos vízügyi igazgatóság katasztrófavédelmi főosztályának igazgatója a hétfő esti parlamenti meghallgatásakor kijelentette, hogy a parajdi sóbányánál nincs azonnali omlásveszély, viszont a lakosság vízellátásának szempontjából nehéz a helyzet.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás