Fotó: Ferencz Levente
Megvásárolta a Böjte Csaba ferences szerzetes által alapított Szent László Alapítvány a piski csata Déva közelében lévő helyszínét. A kedden Piskin megemlékező Csaba atya közölte, emlékhellyé kívánják alakítani a környéket.
2020. október 06., 17:102020. október 06., 17:10
Magyar kézbe került, a Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére létrehozott Szent László Alapítványé lett a piski csata helyszíneként ismert, Déva közelében fekvő két hektáros terület. Minderről a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekmentő szolgálatot működtető alapítója számolt be.
– ezt a bejegyzést osztotta meg Böjte Csaba a Magnificat.ro közösségi oldalán.
Kedden délben Piskin emlékeztek meg a hősökről. Böjte Csaba beszédében felidézte, még tavaly döntés született arról, hogy emlékhellyé kellene alakítani a piski csata helyszínét. Ennek érdekében egy új alapítványt hoztak létre, amelyet éppen 2020. június 4-én, a trianoni döntés századik évfordulóján jegyeztek be hivatalosan.
Fotó: Facebook/Böjte Csaba
A dévai ferences szerzetes a Szent László Alapítvány jelképes születésnapja kapcsán azt mondta, nem a gyász, a harag, a bosszú a jó válasz, hanem a teremtés”.
– fogalmazott Csaba atya, megemlítve, hogy bár romos állapotban, de még áll ezen a területen az a csárda, ahonnan háromszor is kitessékelték az osztrákokat.
Valós kegyelmi időszak a mostani, amelyből sokkal tisztábban, értékesebben kerülhetünk ki mindannyian – vallja a jelenlegi járványügyi helyzetről a Krónikának Böjte Csaba ferences szerzetes.
Mint ismeretes, 1849. február 9-én vívták Bem József honvéd tábornok és Puchner Antal erdélyi császári főparancsnok seregei a sorsdöntő piski csatát, ahol véres küzdelem árán a lengyel származású hadvezér csapatai győzedelmeskedtek. Az apró falucska Dévától nyolc kilométerre keletre, a Sztrigy folyó bal partján fekszik, ahol Bem csapatai már az ütközet előtti napon, február 8-án elfoglalták állásaikat.
A Rubiconline egy korábbi írása szerint a lengyel származású fővezér feladata egyszerű és világos volt: meg kellett akadályoznia, hogy a császáriak elfoglalják a Sztrigy felett épült, mintegy negyven méter hosszú fahidat. Miként Bem is megállapította: „ha elvész a híd, elvész Erdély is”, így aztán a Piski melletti átkelő később a magyar hadtörténet egyik legjelentősebb hídjának bizonyult. A Sztrigy két partját összekötő híd a honvédek kezén maradt, a következő hónapokban pedig Erdély is újra magyar uralom alá került.
Szeretnék minél hamarabb és hosszabban beszélni Románia új államelnökével, mert vannak közös ügyeink az Európai Unióban, a románok és a magyarok érdekeiből több minden egybeesik – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Orbán Viktor miniszterelnök.
Hálát ad a romániai magyar közösség azért a közéleti emberért, aki mindnyájunk ügyvédje tudott lenni – állapította meg Tőkés László volt református püspök Kincses Előd marosvásárhelyi jogász temetésén, így búcsúzva néhai harcostársától.
Interjút adott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Krónikának, az aktuális politikai és közéleti témákat érintő beszélgetést szombaton tesszük közzé honlapunkon.
Sikerült eloltani a Cibles-hegységben szerda este kiütött vegetációtüzet – tájékoztatott péntek este a Máramaros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) szóvivője.
A jövő hét folyamán átadják a forgalomnak a Kolozs megyében épült gyorsforgalmi utat, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Szinte nincs nap, hogy valamelyik erdélyi megye rendőrei ne vegyenek őrizetbe alkoholos befolyásoltság alatt gépkocsit vezető sofőröket. A rendőrségi sajtóosztályok tájékoztatása szerint a legtöbb ilyen eset Bihar és Maros megyében fordul elő.
Sikeresen felvételizett tíz erdélyi ifjú a Gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézetbe – közölte Facebook-oldalán az oktatási intézmény (Seminarium Incarnatæ Sapientiæ).
Orbán Viktor kormányfő is részt vett péntek délután Kincses Előd temetésén a marosvásárhelyi református temetőben.
Közösségi összefogásnak köszönhetően a Kovásznai Unitárius Leányegyházközség június 27-én megvásárolta azt az ingatlant, amely hosszú távon hitéleti, közösségi és kulturális célokat szolgál.
Mégsem újul meg a zsibói Béldi-kastély, miután a Szilágy megyei közgyűlés úgy döntött: felmondja a projektre megkötött finanszírozási szerződést.
szóljon hozzá!