„Magának keresi a bajt”, aki a Facebookon szidalmazza a rendőröket, csendőröket

Jogszerűen bírságolják meg a hatóságok azokat a személyeket, akik a Facebook közösségi oldalon lejárató, megalázó, sértő módon beszélnek a rendőrökről, csendőrökről – erősítették meg a Krónikának nyilatkozó szakemberek. Mint rámutattak:

a legfelsőbb bíróságnak az ügyben három éve hozott jogerős ítélete világosan leszögezi, hogy a közösségi médiában elkövetett jogsértést mely törvény alapján kell megítélni és szankcionálni, azonban sokszor nem ilyen egyszerű mindezt a gyakorlatban alkalmazni.

Sok függhet attól például, hogy az illető milyen beállításokat használ közösségi oldalán, a szakértők szerint a megosztások sokszor a „szürke zónában” vannak.

A témáról annak kapcsán érdeklődtünk, hogy nemrég egy bukaresti férfi tetemes, 900 lejes bírságot kapott, miután a Facebookon a csendőröket becsmérlő bejegyzést tett közzé, amelyben egyebek mellett rabszolgának nevezi a hatósági alkalmazottakat. A férfi november 22-én annak apropóján írta bejegyzését, hogy Liviu Dragnea PSD-elnököt, a képviselőház elnökét kihallgatták a korrupcióellenes ügyészségen (DNA) – írja a News.ro hírügynökség.

A bírságot kirótt országos csendőrség jegyzőkönyve szerint Cristian Mihai Dide személyes Facebook-oldalán, nyilvános megosztású bejegyzésében sértő és vulgáris kifejezésekkel illette a DNA székhelyén szolgálatot teljesítő csendőröket, ezzel az egész intézmény becsületét megsértette.

A férfi egyébként közösségi oldala alapján a kormányellenes, az igazságügyi törvények módosítása miatt szervezett bukaresti tüntetések egyik fő szószólója és állandó résztvevője, Facebook-oldalán naponta többször is megoszt ezzel kapcsolatos, a kabinetet és a kormányzó PSD-t bíráló tartalmakat. A román sajtó szerint a férfi nem először kap bírságot: a hatóságok állítólag rendszeresen szankcionálják hol a nyugalom megzavarásáért, hol a közterület jogtalan elfoglalásáért.

Szőcs Izabella, a többnyelvű kolozsvári helységnévtáblák kihelyezése érdekében a helyi önkormányzat ellen indított pert megnyerő Minority Rights Egyesület jogi képviselője a Krónikának elmondta: a legfelsőbb bíróság 2014-ben hozott döntése értelmében a Facebook egyértelműen nyilvános térnek, nem pedig magánterületnek minősül.

– magyarázta a szakember. Rámutatott: azzal a temesvári férfival szemben is jogszerűen járt el a rendőrség, aki áprilisban a Facebookon fényképet közölt két, tilosban parkoló rendőrautóról, bejegyzésében pedig pofátlanok gyülekezetének nevezte a hatósági alkalmazottakat. Szőcs Izabella meglátása szerint a kép posztolása még elment volna, de az alája írt kommentár már túllépte a törvényesség határát. A temesvári férfira egyébként ugyancsak 900 lejes bírságot róttak ki.

Szőcs Izabella ugyanakkor úgy fogalmazott: nem kizárt, hogy a hatóságok szándékosan „ráálltak” a facebookos kihágásokra, úgy tűnik például, mintha ezzel a módszerrel igyekeznének elejét venni a közösségi médiában is jellemző szexuális zaklatásnak vagy erőszakos cselekedetre való felbujtásnak.

Kokoly Zsolt médiajogi szakértő, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) adjunktusa lapunknak nyilatkozva megerősítette: a legfelsőbb bíróság ítélete értelmében egyértelmű, hogy a Facebook nyilvános térnek számít. A szakértő a temesvári esettel kapcsolatban arra is kitért:

a romániai törvények szerint ugyan le lehet fényképezni egy rendőrt, de a hatósági alkalmazottnak minden esetben joga van igazoltatni az illetőt, illetve arra is rákérdezhet, hogy milyen célból készítette a felvételeket.

Kokoly szerint ugyanakkor a közösségi médiában a rendőröket, csendőröket szidalmazó személyek „maguknak keresik a bajt”, hiszen a véleményszabadságon túlmenően bírálják a hatósági rendfenntartókat.

A médiajogi szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Facebook-bejegyzések esetében egy sor beállítás árnyalhatja a képet, noha az említett bírósági döntés értelmében már a közvetlen ismerősökkel megosztott tartalom is nyilvánosnak számít. Kokoly szerint azonban „szürkébb zónában” jár az, aki csak egy szűk csoport számára oszt meg ilyen tartalmakat.

– magyarázta. A témával kapcsolatban korábban a Sapientia oktatója a Krónikának azt nyilatkozta: a szólás- és véleményszabadsághoz való alapvető jogunk addig terjed, míg mások személyiségi jogait meg nem sértjük.

Romániában egyelőre nem létezik olyan törvény, amely meghatározza, hogy a közösségi médiában mi számít a személyiségi jogok megsértésének, ehelyett a legfelsőbb bíróság döntése értelmében ilyen esetben alapvetően a társadalmi együttélés és a közrend szabályait rögzítő 1991/61-es számú törvény alapján kell eljárni. De más forrásra is lehet hivatkozni az indoklásban, például az audiovizuális törvényre vagy az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) határozataira.

Kokoly Zsolt korábban rámutatott: szükség lenne egy hatályos médiatörvényre, amelybe bele lehetne foglalni ezt a területet is, amely elképesztő ütemben fejlődik, s amelyre nincs kialakítva egészen tisztán átlátható joggyakorlat. Egy ilyen jogszabály szerinte sokat segítene, és számos hasonló jogvitát tenne könnyebben értelmezhetővé.