Borítékolható volt. A hálapénzadás és -elfogadás jelentéktelen mértékben csökkent a fizetésemelések nyomán
Fotó: 123RF
A hazai egészségügyi rendszer tisztázatlan kérdéseire keresték a választ a Studium–Prospero Alapítvány marosvásárhelyi konferenciáján, amelyen az orvosokat, de főként a betegeket érintő problémák kerültek terítékre. Kiderült, hogy a látványos fizetésemelések nem sokat javítottak az egészségügyi szolgáltatásokon, miközben a minisztérium költségvetésének megnyirbálása ellehetetleníti a rendszer megfelelő működését.
2020. március 05., 08:022020. március 05., 08:02
2020. március 05., 08:242020. március 05., 08:24
Konzultációs mechanizmus kialakításának céljából gyűltek össze a Studium–Prospero Alapítvány meghívására Marosvásárhelyen egészségügyi menedzserek, pénztárigazgatók, gyógyszergyártók és forgalmazók, szakpolitikusok, egyetemi oktatók, magánklinikák vezetői, a rezidensszövetség képviselői, orvosi és gyógyszerészkamara vezetői, akik a maguk területén felelősséget vállaltak az egészségügyi rendszer működtetésében és javításában. Merthogy a jobbításra igencsak nagy szükség volna – derült ki a találkozó valamennyi előadásából.
Az év második felében lehetőleg ne legyünk betegek – indította a megbeszélést félig viccesen, félig komolyan László Attila, a szenátus egészségügyi bizottságának elnöke, utalva a szakminisztérium megnyirbált költségvetésére. Mint ecsetelte,
A szakpolitikus úgy vélte, ha megépülnek a rég beígért megakórházak, azt megsínylik a kisebbek.
László egyenesen bolondok házának nevezte azt, ami a személyzeti állománnyal történik. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) a negyvenvalahányadik elnökét fogyasztja, a legutóbbinak pedig az a legnagyobb gondja, miként váltson le 21 megyei vezetőt. Ugyanakkor más, ennél sokkal fontosabb, évekkel ezelőtt beígért és felvállalt átalakítási és észszerűsítési folyamattal jócskán megkéstek. Romániában a háziorvosok helyzete sem mondható rózsásnak. A legfiatalabbak a Székelyföldön tevékenykednek, de az ottani átlagéletkor is 55 esztendő körül mozog.
– figyelmeztetett a kolozsvári orvos politikus.
Fotó: Kali István
Kormánypártként korábban a Szociáldemokrata Párt, újabban meg a Nemzeti Liberális Párt is a magánszektor finanszírozásának növelése mellett foglalt állást. „Viszont ha nem szabnak valamiféle korlátot a közpénz kiáramlásának, elszabadulhat a pokol” – vélekedett Vass Levente, a képviselőház egészségügyi bizottságának titkára. A Maros megyei parlamenti képviselő szerint a magánkórházak „pénzelésével” nem feltétlenül nő az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférhetőség.
Véleménye szerint az egészségügyi szolgáltatások privatizálása bizonyos területeken még hasznos is lehet. Ilyen például az onkológia, ahol azonnali nagy összegű beruházásokat váltott ki. A korlátlan és átgondolatlan liberalizálás viszont „kiszárítja” a közkórházi rendszert, ugyanis a profitorientált magánszektor a lefölözést alkalmazza. Magyarán: a rendszerből igyekszik kihalászni a könnyebben, kevesebb ráfordítással kezelhető betegeket. Vass hangsúlyozta, az RMDSZ elve az, hogy a pénz kövesse a beteget – ha kell az állami, ha kell, a magánszektor felé.
A romániai orvosok fizetésének lényeges emelése távolról sem oldotta meg az egészségügyi szolgáltatás kérdését. Ráadásul bizonyos esetekben újabb problémákat szült.
– világított rá a szociáldemokrata kormány intézkedésének árnyoldalaira ifj. Ritli László, a nagyváradi NewMedics klinika menedzsere. Az orvos vállalkozó egy példával is érzékeltette állítását: a nagyobb fizetésért egy 52 esztendős kollégája képes volt otthagyni a Körös-parti várost a gazdaságilag tönkrement Fogarasért. Ugyanakkor András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi dr. Fogolyán Kristóf állami kórház menedzsere szerint a jobb kereseti lehetőség vonzóereje természetes: néhány évvel ezelőtt még a magánszféra volt az, amely elszippantotta a közkórházak szakembereit.
Fotó: Kali István
Duda Tihamér, a Hargita megyei egészségügyi pénztár igazgatója sem értett teljes mértékben egyet a váradi orvossal: statisztikái szerint a megnőtt bérek elindítottak egy fordított migrációs folyamatot.
– hívta fel a figyelmet Duda. Vass Levente szerint nemcsak a szokás hatalma tartja fenn a rendszert, hanem az állam gyengesége is. A marosvásárhelyi szakpolitikus úgy véli, a béremeléssel együtt az államnak bizonyos igényeket kellett volna megfogalmaznia az orvosokkal szemben. Megerősítette, hogy a hálapénzadás és -elfogadás csak jelentéktelen mértékben csökkent.
Bár Romániához képest Magyarországon egészen más a helyzet, ott sem működik minden az elvárásoknak megfelelően – különösképpen a paraszolvenciát illetően. Budapest már több mint negyed évszázada bevezette a teljesítményorientált finanszírozást, de a köz- és magánszféra viszonyát máig sem rendezte. Ezt Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is szóvá tette, amikor egy sor negatívumra próbálta felhívni a figyelmet. A krónikus és globális alulfinanszírozástól a még mindig jelentős elvándorlásig, az alacsony kompetenciájú, kihaló alapellátástól a szakmai szabályozás és transzparencia alacsony szintjéig, a durván növekvő, kontroll és szabályozás nélküli magánegészségügyi rendszertől a kórházközpontú, széttagolt, fenntarthatatlan szerkezetig számos problémával küszködnek az anyaországban is, ahol a hálapénz adása és elfogadása mindmáig nem kopott ki. A magyar orvos és politikus – aki országgyűlési képviselő, államtitkár is, és kilenc éven keresztül az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet vezetője volt – mégis arra szokta biztatni a rendszerben dolgozókat, hogy ne elszenvedői, hanem motorja, irányítói legyenek a változásoknak.
Életét vesztette szerda reggel egy 40 éves besztercei férfi, miután lezuhant egy épülő tömbház hetedik emeletéről, 15 méteres magasságból.
A Bukarestben megszökött elítéltet „biztosan” elszállította valaki Nagyváradig, ahol végül a hajnali órákban elfogták, de ez nem jelenti azt, hogy segítséget kapott – nyilatkozta Bogdan Despescu belügyi államtitkár szerdán.
Április 10-re virradóra, tragikus körülmények között elhunyt Bíró István, a Madéfalvi Református Missziói Egyházközség lelkipásztora – jelentette be Facebook-oldalán az Erdélyi Református Egyházkerület.
Már bevett szokás, hogy Erdély egyik legnépszerűbb városünnepének, a Kolozsvári Magyar Napoknak a szervezői áprilisban lerántják a leplet a legfontosabb fellépők névsoráról, a tervezett újdonságokról.
Jobb jegyeket akart, ezért megzsarolta történelemtanárnőjét egy hetedikes diák Brassóban.
Szerdára virradóra elfogták Nagyváradon azt a férfit, aki kedden egy bukaresti orvosi rendelő előtt szökött meg egy rabszállító járműből. Egy személy felismerte őt, és hívta a 112-es segélyhívószámot.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!