Statiszták. A román EU-elnökség lobbij a lényegi változást aligha hozhat az agrártámogatások kérdésében
Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Vita övezi az Európai Bizottság elképzelését a mezőgazdasági támogatási rendszer átalakításáról. Miközben Nagy-Britannia távozásával akár kétszámjegyű támogatáscsökkenés is bekövetkezhet, a magyar szaktárca szerint ez elkerülhető lenne a tagállami befizetések arányos növekedésével. Magyar Loránd-Bálint RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint ugyanakkor a kisgazdák csak akkor lehetnek részesei az uniós agrártámogatásoknak, ha szövetkeznek.
2019. május 05., 15:442019. május 05., 15:44
Fölcsaptak a hullámok az Európai Unió összes kiadásainak megközelítőleg a felét kitevő mezőgazdasági támogatási rendszer, a közös agrárpolitika (KAP) körül az elmúlt héten, miután az Európai Bizottság (EB) közleményben hozta nyilvánosságra, hogy pénzek átcsoportosításával szeretne változtatni a 2021–2027-es időszak agrártámogatási rendszerén.
Az uniós törekvésre reagálva Nagy István magyar agrárminiszter múlt héten, egy kelet-magyarországi gazdafórumon úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottságnak továbbra is rendelkezésére áll az eddigi agrártámogatási rendszerre fordítandó teljes összeg, ám Brüsszel a mezőgazdasági termelők helyett ennek a forrásnak egy részét mégis „migránscélokra” fordítaná.
Pontosan tehát nem lehet tudni, hogy a KAP büdzséje mennyivel csökkenne a következő hétéves időszakban, ám Nagy István miniszter leszögezte: az agrártámogatások bárminemű csökkenése elfogadhatatlan. Ennek szellemében a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) az elmúlt napokban aláírásgyűjtést indított a magyarországi gazdák körében az eddigi támogatási rendszer megőrzéséért.
A lapcsoportunknak februárban interjút adó Nagy István agrárminiszter a témával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottság egy korábbi elképzelése szerint a Brexit miatt Magyarország 26 százalékkal kapna kevesebb uniós agrártámogatást 2021-től, amit a magyar kormány elfogadhatatlannak tart.
„A mezőgazdasági források megőrzéséért a tagállamok döntő többsége, valamint az Európai Parlament is egyértelműen kiállt. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a kelet-európai együttműködés nem áll meg a források megőrzéséért folytatott harcnál.
– nyilatkozta korábbi megkeresésünkre Nagy István, a magyar agrártárca vezetője.
Egységes Kárpát-medencei agrárpiacban gondolkodik a budapesti agrárminisztérium. A különböző magyarországi gazdaságélénkítő befektetések fő kedvezményezettje Erdélyben a mezőgazdasági ágazat. Dr. Nagy István agrárminiszterrel Budapesten beszélgettünk.
A miniszter arról is beszélt, hogy az EU Tanácsának soros elnökével, Romániával szoros együttműködést folytatnak a közös kiútkeresésben. A megoldás egyik lehetséges módját abban látja, hogy a tagállamok arányosan növeljék befizetéseiket a brüsszeli közös kasszába, ellensúlyozva ezzel a Nagy-Britannia távozása utáni forráshiányt.
A bukaresti parlament mezőgazdasági szakbizottságának tagja, Magyar Loránd-Bálint RMDSZ-es képviselő szerint jelenleg egy dolog tűnik bizonyosnak az európai uniós agrártámogatások ügyében: változatlan formában maradna fenn a földalapú támogatás. Miközben az Unió soros elnökeként Románia ezért harcol, a rendszer régi formájában továbbra is fenntartja a kelet- és a nyugat-európai gazdák közötti szakadékot, hiszen az EU nyugati felén a mezőgazdasági termelők nagyságrenddel több földterület-alapú agrártámogatást kapnak.
„A 2021–2027 közötti időszak új agrártámogatási rendszeréről részletes információink egyelőre nincsenek, így nem lehet tudni, hogy a következő időszakban milyen irányba mozdul el a mai rendszer. Erről folynak a viták, és nagy valószínűséggel – ahogy eddig is történt –
– fogalmazott a Krónikának Magyar Loránd.
Fotó: Pixabay.com
A román uniós elnökség lobbija itt-ott megmutatkozik ugyan, de lényegi döntést aligha hozhat ebben a kérdésben. Az RMDSZ-es honatya úgy látja, hogy a román agrárlobbi abban mutatkozik meg elsősorban, hogy az Európai Bizottság a meghatározott agrártámogatási keretben nem korlátozza a termelők által elnyerhető EU-s pályázatok felső határát. Itt azonban nem a kisgazdákról van szó, hanem a zömében Kárpátokon túli nagyüzemi termelőkről, akiknek érdekérvényesítő képessége a román kormány szintjén sokkal erősebb, mint a kis- és közepes gazdáké.
A 2014–2020-as, hétéves uniós pályázati időszak tanulságai azonban sok mindent elárulnak a leendő időszak főbb irányvonalairól is, véli az RMDSZ-képviselő. Ennek az időszaknak egyik legfontosabb üzenete az, hogy az uniós pályázatok 90 százalékát nagyüzemek, illetve szövetkezetek tudták lehívni, és ez a következő időszakban sem fog változni.
Miután az uniós pályázatok kiírásaiban párban szerepel a termelés és a feldolgozás, ennek kisgazdák nem felelnek meg. A gazda egymagában tehát eleve esélytelen farmjának felújítására, illetve korszerű géppark beszerzésére uniós pályázatokból” – magyarázza a szövetkezés fontosságát az állatorvosi diplomával rendelkező parlamenti képviselő.
Magyar Loránd szerint a szövetkezés terén történő erdélyi áttörésre továbbra is várni kell. Megyénként egy-két szövetkezet működik, és mindenféle felvilágosító munka ellenére a gazdák körében továbbra sem népszerű a kommunista típusú kollektívekkel asszociált közös termelés, feldolgozás és értékesítés.
Nem vitás, hogy az 5–10–15–20 hektáros kisgazdafarmok nem életképesek. Ezek nem versenyezhetnek az egységes élelmiszerpiacon a nagyüzemi termeléssel, amelyek az elnyert hatalmas agrártámogatások birtokában alakítják a piacot és az árakat. Erre a piacra a kisgazda csak úgy tud belépni, ha egy mezőgazdasági szövetkezet tagjaként hozzájut ugyanazokhoz az uniós és hazai mezőgazdasági támogatásokhoz, mint a nagyobb területen gazdálkodó nagyüzem. Ezt jól mutatja az elmúlt évek trendje is, magyarázza a mezőgazdasági szakember:
Ugyanakkor annak a néhány erdélyi szövetkezetnek a példája – amelyek az elmúlt pár évben indultak és talpon maradtak – jól bizonyítja, hogy hozzájuthatnak nagy összegű uniós támogatásokhoz.
Nemcsak Európa más országaiban, hanem Romániában is élénken foglalkoztatja a szakmát a leendő uniós agrártámogatási rendszer. Nemrég alakult meg parlamenti képviselőkből, mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetőiből, a különböző mezőgazdasági ágazatok és a szakminisztérium képviselőiből az a vegyes bizottság, amely dönteni fog az új országos vidékfejlesztési tervről, ez az alapja ugyanis a leendő hazai agrárpályázati kiírásoknak.
A román szaktárca vezetői is azt szeretnék, hogy az előző ciklushoz képest ez a forrás ne csökkenjen. Az eddigi bürokráciát ismerve Magyar úgy véli, az új ciklus pályázatait leghamarabb 2022-ben fogják kiírni.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerda délután iktatta a Központi Választási Irodánál (BEC) az európai parlamenti választásokon induló jelöltek listáját.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy marosvásárhelyi rendőrt és egy másik gyanúsított személyt drogkereskedelem miatt.
Rendőrök üldöztek Nagylakon egy lopott autót, amelyet egy 15 éves gyerek vezetett két másik, vele egykorú gyerek társaságában.
Sikeres karriert és közösségi szerepvállalást megalapozó képzéssel várja a Kolozsváron tanuló és egyetemre készülő diákokat a Mathias Corvinus Collegium (MCC). A szervezet díjmentesen nyújt ingyenes kollégiumot a hallgatóknak.
Életét vesztette szerda reggel egy 40 éves besztercei férfi, miután lezuhant egy épülő tömbház hetedik emeletéről, 15 méteres magasságból.
A Bukarestben megszökött elítéltet „biztosan” elszállította valaki Nagyváradig, ahol végül a hajnali órákban elfogták, de ez nem jelenti azt, hogy segítséget kapott – nyilatkozta Bogdan Despescu belügyi államtitkár szerdán.
Április 10-re virradóra, tragikus körülmények között elhunyt Bíró István, a Madéfalvi Református Missziói Egyházközség lelkipásztora – jelentette be Facebook-oldalán az Erdélyi Református Egyházkerület.
Már bevett szokás, hogy Erdély egyik legnépszerűbb városünnepének, a Kolozsvári Magyar Napoknak a szervezői áprilisban lerántják a leplet a legfontosabb fellépők névsoráról, a tervezett újdonságokról.
Jobb jegyeket akart, ezért megzsarolta történelemtanárnőjét egy hetedikes diák Brassóban.
Szerdára virradóra elfogták Nagyváradon azt a férfit, aki kedden egy bukaresti orvosi rendelő előtt szökött meg egy rabszállító járműből. Egy személy felismerte őt, és hívta a 112-es segélyhívószámot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!