Fotó: Simó Helga
Rengeteg gyakorlati és szimbolikus következménye volt annak, hogy a 2010. május 26-án megjelent határozat elindította a magyar nemzet közjogi egyesítését – hangzott el szerdán Kolozsváron, a Magyarnak lenni jó! – Az EMNT Demokrácia-központok 10 éve című kötet bemutatóján.
2021. május 12., 17:402021. május 12., 17:40
2021. május 12., 17:592021. május 12., 17:59
Az újrahonosítás nem egy új jelenséget generált, hanem egy már létező ténynek a közjogi kereteit alakította ki – jelentette ki Mile Lajos főkonzul a Magyarnak lenni jó! – Az EMNT Demokrácia-központok 10 éve című kötet szerdai kolozsvári bemutatóján. Rámutatott,
„Magyarságtudatunk rengeteg élményből, hagyományból, kulturális elemekből, nyelvből alakul ki. Ez az élményhalmaz, minden szembenállás, vita ellenére is. A jogintézmény is ennek a tudatára épült. Ha ez a tudat nincs meg, akkor nincs mire építeni” – fogalmazott Magyarország kolozsvári főkonzulja. Kifejtette, az állampolgárság elnyerése számos jogosultsággal jár, megannyi juttatásban részesültek azok, akik az elmúlt évek során felvették a magyar állampolgárságot. „Megígérem, hogy lankadatlan lelkesedéssel folytatjuk a honosításokat” – hangsúlyozta Mile Lajos.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke komoly dokumentumgyűjteményként jellemezte a kötetet. Rámutatott, a könyv célja, hogy köszönetet mondjanak azoknak a nemes cél érdekében elkötelezett embereknek, akik az elmúlt 10 évben részt vettek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) demokrácia-központjainak munkájában.
Kiemelte, a 2010-es esztendő fontos mérföldkő a magyar nemzetpolitikában.
Nem véletlen, hogy az EMNT kapta meg a kettős állampolgárság terjesztésének jogát, és hogy a román állammal rendezze a közjogi viszonyt. Megtörtént az áttörés, de még nincs befejezve” – magyarázta az EMNP ügyvezető elnöke.
Kifejtette, a továbbiakban a hálózat célja bővíteni a szolgáltatások palettáját, valamint kulturális, gazdasági téren is tenni a külhoni állampolgárokért.
Mile Lajos jelezte, a vakcinaigazolványok kölcsönös elismeréséről már megtörtént a megállapodás Magyarország és Románia között. Ezt a legfelsőbb szinten kijelentették, azonban a jogi kereteket még ki kell alakítani, majd ezek alapján állapítják meg a jogosultságokat a különböző szolgáltatásokhoz.
Fotó: Simó Helga
A Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében tartott eseményen részt vett Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke is. Elmondta,
Rámutatott, Lukács Bence Ákos, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja történészként is jelen volt a kötet létrehozásánál, az ő szerepe is jelentős.
A könyvben megtalálhatóak állampolgársági és személyazonosításra használt dokumentumok, az anyakönyvezéssel, oktatással, munkavégzéssel, közigazgatással kapcsolatos, valamint a magyar királyi honvédség és csendőrség által kiállított iratok. Az ügyvezető elnök kitért arra is, hogy ezeken a kategóriákon kívül számos olyan érdekes irat van, amelyek nem fértek bele a fent említett csoportokba, mint például a korlátlan italmérési engedély vagy a himlőigazolvány. Emellett vallomások is szerepelnek benne, amelyek személyesebbé teszik a kötetet.
Albert Beáta, a kötet egyik szerkesztője egy idős bácsi megható történetét idézte fel, aki eredetileg tordai lakos volt, azonban a második bécsi döntés után Kolozsvárra költözött, de ezt nem tudta iratokkal bizonyítani, csupán egy medálban őrzött fényképpel.
Albert Beáta megosztott a jelenlévőkkel néhányfeledhetetlennek bizonyuló élményt is
Fotó: EMNT
Kezünkbe került például egy születési bizonyítvány, amelyben a bába neve is szerepel, vagy találkoztunk egy nénivel, aki november 31-én született” – emlékezett vissza a szerkesztő, hozzátéve, hogy ez a hónap egyébként 30 napos.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!