„Ha nem vigyázunk, halmozódott gócok jöhetnek létre” – Molnár B. Géza epidemiológus járványtagadásról, a védekezés fontosságáról

– Az elmúlt időszakban többször meghaladta a koronavírusból kigyógyultak száma az új fertőzöttekét Romániában. Epidemiológiai szempontból mennyire adnak okot optimizmusra ezek az adatok, egyáltalán mikortól lehet majd kijelenteni, hogy megszűnt nálunk a koronavírus-járvány?

– A koronavírus-járvány a hivatalos adatok szerint három hete csökkenő trendet mutat. A legutóbbi heti jelentésben – május 17-ével bezárólag – határozottan látszik, hogy az április 20–26-ai héttől csökken az újonnan felfedezett esetek száma. Az elhalálozást illetően van egy enyhe növekedés. De ha megnézzük napokra lebontva az elhalálozottak számát: május 14-én 30, 15-én 10, 16-án 25, 17-én 16, 18-án 10. Gyakorlatilag ez sem mutat növekedő trendet, és az elhalálozás mindig késik legalább hét-tíz napot, sokszor még többet, két hetet is. Ugyanis az intenzív osztályokon és az ellátási rendszerben megpróbálnak mindent, hogy megmentsék a beteg életét. Tehát

Helyenként lehetnek gócok, családi gócok, kis közösségi gócok, amire ha nem vigyázunk, akkor abból a 3–5 esetből több lehet, de ismétlem, ez nem jelenti, hogy a járványgörbe nem csökken.

– Visszafordíthatják-e a mostani kedvező tendenciát a szükségállapotot felváltó veszélyhelyzet idején foganatosított enyhítések? Fennáll a veszély, hogy ismét növekedjék a fertőzöttek száma, hogy a településeken belüli kijárási tilalom megszűntével nagyon sokan kimozdulnak otthonról, és sok helyen nem tartják be egymástól a fizikai távolságot?

– Valószínűleg egyesek mindent elkövetnek majd, hogy kismértékű emelkedésről számolhassanak be, igazolandó, ez lett a következménye annak, hogy vasárnap sok ember összegyűlt például a bukaresti Herăstrău parkban. Tehát nem tartom kizártnak, hogy néhány nap múlva egész Románia területén a napi 150–160–190 eset megugrik, és azt fogják mondani, hogy most volt 350, és ugye ők megmondták. De akkor is az átlag, az előrejelzési trendvonal csökkenést mutat Romániában, akárcsak egész Európában. Nem azt mondom, hogy a vírus eltűnik, vagy eltűnt, gócokban még meglehet, amire ha nem figyelünk oda, akkor halmozódott góc lesz, tehát lesz belőle 20–30–40 eset.

– Számos szakértő szerint még idén várható egy újabb járványhullám. Mikor vonulhat ez végig Románián?

– Egy hónapon belül Románia lakosságának körülbelül 5–8 százaléka átesik a fertőzésen, hogy mennyi időre, azt még egyelőre nem tudjuk, de immunissá, tehát ellenállóvá válik. Plusz, ha van egy bizonyos ellenfedés más koronavírus-fertőzésekkel, akkor eljuthatunk a 10–15 százalékig, de a 15 talán már kicsit túlzás.

Mert akkor a kettőnek az egymást követése természetesen okozhat problémákat mind a megbetegedések, mind az elhalálozások szempontjából.

– Mivel magyarázható, hogy nálunk mindeddig enyhébb lefolyású a járvány, mint például számos nyugat-európai országban, elsősorban Olaszországban és Spanyolországban?

– Erre számtalan elmélet létezik, de még egyik sem bizonyított. Figyelembe kell venni, hogy mi a helyzet a lakosság számbeliségében, az urbánus és nagyközösségi agglomerációk között, stb. Ha európai szinten nézem, akkor az egyik legmagasabb mutató 100 ezer lakosra számítva Luxemburg, de elfogadható elhalálozással. A hivatalos adatok szerint szintén nagy számok voltak Máltán, Liechtensteinben. Utóbbinak 218 százezrelékes esetszáma volt, Luxemburgnak 649, tehát jóval meghaladta a sokat emlegetett olasz, spanyol, francia, egyesült királyságbeli esetszámot. Ez természetesen nagyon változó, különböző járványügyi, kockázati tényezők függvényében Románia 86,6-os esetszámmal szerepel, a május 17-ei nappal bezárólag. A járvány elejétől egészen 17-ével bezárólag nálunk az elhalálozási mutató 5,6. Ez relatív jó, mert Spanyolországban 59, Olaszországban 52, Franciaországban 42, Belgiumban 79.

– Mi a véleménye azokról a – hazai genetikusok által is osztott – elméletekről, miszerint genetikai oka is lehet a viszonylag alacsony romániai eset- és elhalálozási számnak? Tudományos szempontból megalapozottak ezek a vélekedések?

– Egy új vírusra az emberiség fogékonysága elméletileg 100 százalékos, gyakorlatilag 95 vagy 90. Erről a vírusról mindenki azt mondja, hogy teljesen új vírus. A fertőzés lefolyása természetesen lehet kondicionált, különböző genetikai meghatározóktól. Ezek az úgynevezett hisztokompatibilitási antigének, genetikai meghatározók.

Ugyanis a tudományos kutatás még sokáig folytatódik, akárcsak az államközi veszekedések, hogy kitől származik a vírus. Ahelyett, hogy belátnánk azt, hogy az utóbbi 50 évben mindegyik új fertőző megbetegedés és vírusos fertőzés természetes úton alakult ki.

– Az elmúlt időszakban megannyi vélemény hangzik el – erdélyi magyarok részéről is –, miszerint a koronavírus tulajdonképpen nem is veszélyes, járvány nem létezik, és fölöslegesek a hatóságok által elrendelt korlátozó intézkedések. Miként kommentálja ezeket a vélekedéseket?

– Alaptalan kijelentés, hogy nem létezik. Ha egyszer izolálnak egy vírust, ha kimutatják azt, ha világjárványt okoz, akkor nem lehet azt mondani, hogy nem létezik.

Ha nem nézem szociológiai, demográfiai, kockázati körülmények között az adott járványügyi jelenséget, akkor gyakorlatilag beszélhetek jövő hétig, mert úgyse lesz igazam. Viszont ha összességében nézem, még akkor is, ha nem mindenki által elfogadott a vélemény, bizonyítékokra alapozott kijelentést tehetek. A kíniak már az elején megmondták, hogy a betegség 80 százaléka enyhe lefolyású vagy tünetmentes. Ezt nem kellett senkinek kitalálnia. Légúti vírusos fertőzés, amire nem mondhatjuk azt, hogy egyszerű influenza, mivel teljesen új vírus, amelyik „körbejárta” az egész világot, és még várható Közép-Afrikába, Dél-Amerikába, Közép-Amerikába, sőt Ausztráliába és a csendes-óceáni térségbe.

– Sokan kétségbe vonják a hatóságok által közölt adatokat is, mindenféle összeesküvés-elméleteket terjesztve „egészségügyi diktatúra” kialakításáról, egyebekről. Mennyire tartja megalapozottaknak azokat az állításokat, miszerint a járvány idején foganatosított megszorítások, korlátozások alapvető emberi és szabadságjogokat sértenek?

– Hétfőn három órán keresztül azzal foglalkoztam, hogy átolvastam a rendelkezésözönt: törvényt, kormányhatározatot, miniszteri határozatot, sürgősségi kormányrendeletet stb. A jogászok kötelessége ennek utánajárni, nem az én foglalkozási területem. De ilyet még nem látott a világ, hogy az egészségügyi minisztériumtól elveszik az egész sürgősségi ellátó rendszert A-tól Z-ig. Legalább 9 különböző nívójú határozat jelent meg, ha az ember boncolgatja, sokuk ellentmond egymásnak.

Ha van átfedési ellenállás, úgynevezett cross reaction, akkor például Romániában az 1990-es évek közepén a virózisok 14 százaléka koronavírussal volt. Gyakorlatilag koronavírus-fertőzésen – nem a mostani, SARS-CoV-2-n – Románia lakosságának 2–3,5 százaléka már átesett. Ez is lehet egy magyarázat az ellenállásra, de ismétlem, ez még nem bizonyított.

– Van-e valami, amit másképp kellene csinálniuk a romániai hatóságoknak a koronavírus-járvány leküzdése érdekében? Ön mit tenne még, ha ismét döntési pozícióban lenne?

– Nem kell mást tenni, csak elfogadni azt, hogy légúti vírusos fertőzésről van szó, tehát fontos a fizikai távolságtartás. Kerülni kell a nagy közösségeket, zárt helyiségekben a személyhalmozást, és nagyon fontos a kézmosás. Most a romániai körülmények között elfogadhatónak tartom a maszk használatát, amikor zárt helyiségbe, üzletbe, lakásokba bemegyek, ahol a családtagjaimon kívül más személyek vannak, vagy tömegközlekedési eszközökön. De nem kell túlzásba vinni a maszk használatát, mert hosszú időtartamra nem éppen egészséges.

Nem akarok ellentmondani a kormányhatározatnak, viszont a maszk hosszadalmas használata és cseréjének hiánya nem egészséges. Tehát a megelőzéshez fontos az egyéni viselkedési mód, a fizikai távolságtartás és a kézmosás. Továbbá közösségi helyeken vagy olyan helyeken, ahol elkerülhetetlen a szemtől szembe levő tartózkodás számomra ismeretlen személyekkel, elővigyázatosságból hordható maszk. Mást, akármit lehet csinálni, akármit meg lehet tiltani, mivel világjárványról van szó, úgyis megcsinálja a maga „játékát”, mert az ő túlélése is ettől függ.