„Ha nem vigyázunk, halmozódott gócok jöhetnek létre” – Molnár B. Géza epidemiológus járványtagadásról, a védekezés fontosságáról

•  Fotó: Jakab Mónika

Fotó: Jakab Mónika

A koronavírus-járvány leküzdése érdekében nem kell másként cselekedni, csak elfogadni azt, hogy légúti vírusos fertőzésről van szó, tehát fontos a fizikai távolságtartás – véli Molnár B. Géza epidemiológus, virológus. A volt egészségügyi államtitkár a Krónikának adott interjúban felhívta a figyelmet arra, hogy a járványgörbe laposodása közben sem tűnt el a vírus, egyúttal alaptalannak nevezte azokat a véleményeket, miszerint pandémia nem is létezik.

Bede Laura

2020. május 21., 07:422020. május 21., 07:42

– Az elmúlt időszakban többször meghaladta a koronavírusból kigyógyultak száma az új fertőzöttekét Romániában. Epidemiológiai szempontból mennyire adnak okot optimizmusra ezek az adatok, egyáltalán mikortól lehet majd kijelenteni, hogy megszűnt nálunk a koronavírus-járvány?

– A koronavírus-járvány a hivatalos adatok szerint három hete csökkenő trendet mutat. A legutóbbi heti jelentésben – május 17-ével bezárólag – határozottan látszik, hogy az április 20–26-ai héttől csökken az újonnan felfedezett esetek száma. Az elhalálozást illetően van egy enyhe növekedés. De ha megnézzük napokra lebontva az elhalálozottak számát: május 14-én 30, 15-én 10, 16-án 25, 17-én 16, 18-án 10. Gyakorlatilag ez sem mutat növekedő trendet, és az elhalálozás mindig késik legalább hét-tíz napot, sokszor még többet, két hetet is. Ugyanis az intenzív osztályokon és az ellátási rendszerben megpróbálnak mindent, hogy megmentsék a beteg életét. Tehát

Idézet
a hivatalos adatok szerint három hete csökkenő tendenciát mutat a járvány. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy kifutotta magát az országban, viszont a járványgörbe laposodása közben természetesen nem tűnt el a vírus.

Helyenként lehetnek gócok, családi gócok, kis közösségi gócok, amire ha nem vigyázunk, akkor abból a 3–5 esetből több lehet, de ismétlem, ez nem jelenti, hogy a járványgörbe nem csökken.

– Visszafordíthatják-e a mostani kedvező tendenciát a szükségállapotot felváltó veszélyhelyzet idején foganatosított enyhítések? Fennáll a veszély, hogy ismét növekedjék a fertőzöttek száma, hogy a településeken belüli kijárási tilalom megszűntével nagyon sokan kimozdulnak otthonról, és sok helyen nem tartják be egymástól a fizikai távolságot?

– Valószínűleg egyesek mindent elkövetnek majd, hogy kismértékű emelkedésről számolhassanak be, igazolandó, ez lett a következménye annak, hogy vasárnap sok ember összegyűlt például a bukaresti Herăstrău parkban. Tehát nem tartom kizártnak, hogy néhány nap múlva egész Románia területén a napi 150–160–190 eset megugrik, és azt fogják mondani, hogy most volt 350, és ugye ők megmondták. De akkor is az átlag, az előrejelzési trendvonal csökkenést mutat Romániában, akárcsak egész Európában. Nem azt mondom, hogy a vírus eltűnik, vagy eltűnt, gócokban még meglehet, amire ha nem figyelünk oda, akkor halmozódott góc lesz, tehát lesz belőle 20–30–40 eset.

– Számos szakértő szerint még idén várható egy újabb járványhullám. Mikor vonulhat ez végig Románián?

– Egy hónapon belül Románia lakosságának körülbelül 5–8 százaléka átesik a fertőzésen, hogy mennyi időre, azt még egyelőre nem tudjuk, de immunissá, tehát ellenállóvá válik. Plusz, ha van egy bizonyos ellenfedés más koronavírus-fertőzésekkel, akkor eljuthatunk a 10–15 százalékig, de a 15 talán már kicsit túlzás.

Idézet
Szerintem november–decemberben előbb az influenzával kezdődik a virózisok időszaka, és a koronavírussal valószínűleg december–január–februárban folytatódik. És nagyon szerencsések leszünk abban az esetben, ha nem jön valami új vírus az influenzában is.

Mert akkor a kettőnek az egymást követése természetesen okozhat problémákat mind a megbetegedések, mind az elhalálozások szempontjából.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

– Mivel magyarázható, hogy nálunk mindeddig enyhébb lefolyású a járvány, mint például számos nyugat-európai országban, elsősorban Olaszországban és Spanyolországban?

– Erre számtalan elmélet létezik, de még egyik sem bizonyított. Figyelembe kell venni, hogy mi a helyzet a lakosság számbeliségében, az urbánus és nagyközösségi agglomerációk között, stb. Ha európai szinten nézem, akkor az egyik legmagasabb mutató 100 ezer lakosra számítva Luxemburg, de elfogadható elhalálozással. A hivatalos adatok szerint szintén nagy számok voltak Máltán, Liechtensteinben. Utóbbinak 218 százezrelékes esetszáma volt, Luxemburgnak 649, tehát jóval meghaladta a sokat emlegetett olasz, spanyol, francia, egyesült királyságbeli esetszámot. Ez természetesen nagyon változó, különböző járványügyi, kockázati tényezők függvényében Románia 86,6-os esetszámmal szerepel, a május 17-ei nappal bezárólag. A járvány elejétől egészen 17-ével bezárólag nálunk az elhalálozási mutató 5,6. Ez relatív jó, mert Spanyolországban 59, Olaszországban 52, Franciaországban 42, Belgiumban 79.

– Mi a véleménye azokról a – hazai genetikusok által is osztott – elméletekről, miszerint genetikai oka is lehet a viszonylag alacsony romániai eset- és elhalálozási számnak? Tudományos szempontból megalapozottak ezek a vélekedések?

– Egy új vírusra az emberiség fogékonysága elméletileg 100 százalékos, gyakorlatilag 95 vagy 90. Erről a vírusról mindenki azt mondja, hogy teljesen új vírus. A fertőzés lefolyása természetesen lehet kondicionált, különböző genetikai meghatározóktól. Ezek az úgynevezett hisztokompatibilitási antigének, genetikai meghatározók.

Idézet
A fertőzés lefolyása szempontjából többek között azt tárgyaljuk, hogy miért van kevesebb megbetegedés gyermekkorban és fiatalkorban. Egyesek azt mondják, hogy azért, mert a receptor (ACE2), amin megtapad az új koronavírus a légutakban, gyerekkorban még nincs eléggé kifejlődve, gyakorlatilag kisebb a felület, ahol megtapadhat. Igaz vagy nem, majd egy-két év múlva kiderül.

Ugyanis a tudományos kutatás még sokáig folytatódik, akárcsak az államközi veszekedések, hogy kitől származik a vírus. Ahelyett, hogy belátnánk azt, hogy az utóbbi 50 évben mindegyik új fertőző megbetegedés és vírusos fertőzés természetes úton alakult ki.

– Az elmúlt időszakban megannyi vélemény hangzik el – erdélyi magyarok részéről is –, miszerint a koronavírus tulajdonképpen nem is veszélyes, járvány nem létezik, és fölöslegesek a hatóságok által elrendelt korlátozó intézkedések. Miként kommentálja ezeket a vélekedéseket?

– Alaptalan kijelentés, hogy nem létezik. Ha egyszer izolálnak egy vírust, ha kimutatják azt, ha világjárványt okoz, akkor nem lehet azt mondani, hogy nem létezik.

Idézet
Ez egy realitás, világjárvány van. Az viszont biztos, hogy kezdve az Egészségügyi Világszervezettől a különböző államokig, túlzásba vittek egyes dolgokat.

Ha nem nézem szociológiai, demográfiai, kockázati körülmények között az adott járványügyi jelenséget, akkor gyakorlatilag beszélhetek jövő hétig, mert úgyse lesz igazam. Viszont ha összességében nézem, még akkor is, ha nem mindenki által elfogadott a vélemény, bizonyítékokra alapozott kijelentést tehetek. A kíniak már az elején megmondták, hogy a betegség 80 százaléka enyhe lefolyású vagy tünetmentes. Ezt nem kellett senkinek kitalálnia. Légúti vírusos fertőzés, amire nem mondhatjuk azt, hogy egyszerű influenza, mivel teljesen új vírus, amelyik „körbejárta” az egész világot, és még várható Közép-Afrikába, Dél-Amerikába, Közép-Amerikába, sőt Ausztráliába és a csendes-óceáni térségbe.

– Sokan kétségbe vonják a hatóságok által közölt adatokat is, mindenféle összeesküvés-elméleteket terjesztve „egészségügyi diktatúra” kialakításáról, egyebekről. Mennyire tartja megalapozottaknak azokat az állításokat, miszerint a járvány idején foganatosított megszorítások, korlátozások alapvető emberi és szabadságjogokat sértenek?

– Hétfőn három órán keresztül azzal foglalkoztam, hogy átolvastam a rendelkezésözönt: törvényt, kormányhatározatot, miniszteri határozatot, sürgősségi kormányrendeletet stb. A jogászok kötelessége ennek utánajárni, nem az én foglalkozási területem. De ilyet még nem látott a világ, hogy az egészségügyi minisztériumtól elveszik az egész sürgősségi ellátó rendszert A-tól Z-ig. Legalább 9 különböző nívójú határozat jelent meg, ha az ember boncolgatja, sokuk ellentmond egymásnak.

Idézet
A fertőzés tényleges dimenzióit majd csak akkor fogjuk ismerni, ha elvégzik azt az abszolút szükséges szerológiai kivizsgálást, amit bejelentettek. Egyébként a koronavírusok családja számtalan vírusváltozattal már legalább 20 éve jelen van Európában és az Amerikai Egyesült Államokban is.

Ha van átfedési ellenállás, úgynevezett cross reaction, akkor például Romániában az 1990-es évek közepén a virózisok 14 százaléka koronavírussal volt. Gyakorlatilag koronavírus-fertőzésen – nem a mostani, SARS-CoV-2-n – Románia lakosságának 2–3,5 százaléka már átesett. Ez is lehet egy magyarázat az ellenállásra, de ismétlem, ez még nem bizonyított.

– Van-e valami, amit másképp kellene csinálniuk a romániai hatóságoknak a koronavírus-járvány leküzdése érdekében? Ön mit tenne még, ha ismét döntési pozícióban lenne?

– Nem kell mást tenni, csak elfogadni azt, hogy légúti vírusos fertőzésről van szó, tehát fontos a fizikai távolságtartás. Kerülni kell a nagy közösségeket, zárt helyiségekben a személyhalmozást, és nagyon fontos a kézmosás. Most a romániai körülmények között elfogadhatónak tartom a maszk használatát, amikor zárt helyiségbe, üzletbe, lakásokba bemegyek, ahol a családtagjaimon kívül más személyek vannak, vagy tömegközlekedési eszközökön. De nem kell túlzásba vinni a maszk használatát, mert hosszú időtartamra nem éppen egészséges.

Nem akarok ellentmondani a kormányhatározatnak, viszont a maszk hosszadalmas használata és cseréjének hiánya nem egészséges. Tehát a megelőzéshez fontos az egyéni viselkedési mód, a fizikai távolságtartás és a kézmosás. Továbbá közösségi helyeken vagy olyan helyeken, ahol elkerülhetetlen a szemtől szembe levő tartózkodás számomra ismeretlen személyekkel, elővigyázatosságból hordható maszk. Mást, akármit lehet csinálni, akármit meg lehet tiltani, mivel világjárványról van szó, úgyis megcsinálja a maga „játékát”, mert az ő túlélése is ettől függ.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 16., szerda

Melegvíz nélkül marad húszezer háztartás a partiumi megyeszékhelyen

A gázkazánok beszerelése miatt csütörtökön napközben nem lesz melegvíz abban több mint 20 ezer aradi háztartásban, amelyek a távfűtési hálózaton keresztül kapják mind a fűtést, mind a melegvizet.

Melegvíz nélkül marad húszezer háztartás a partiumi megyeszékhelyen
2025. július 16., szerda

Iskolakezdésre beüzemelik a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, tovább késik a Korond-patak elterelése

Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.

Iskolakezdésre beüzemelik a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, tovább késik a Korond-patak elterelése
2025. július 16., szerda

Több mint egy kiló kokaint találtak egy gépkocsiban a határrendészek

Több mint egy kilogramm kokaint fedeztek fel a román határrendészek egy Nagylakon keresztül az országba érkező autóban elrejtve.

Több mint egy kiló kokaint találtak egy gépkocsiban a határrendészek
2025. július 16., szerda

Több mint ezer székelyföldi háztartás maradt áram nélkül

Több Hargita megyei településen szünetel az áramszolgáltatás a viharos időjárás miatt – számolt be szerda délután a katasztrófavédelmi felügyelőség.

Több mint ezer székelyföldi háztartás maradt áram nélkül
2025. július 16., szerda

Ősztől az új, ezer férőhelyes, modern épületbe költözik a kolozsvári filharmónia

Hosszú évek halogatásai és ígéretek után végre megoldódik a kolozsvári filharmónia székhelyének gondja, ősztől az új zeneakadémia épületébe költözik – közölte Facebook-oldalán szerdán Vákár István, a Kolozs megyei tanács alelnöke.

Ősztől az új, ezer férőhelyes, modern épületbe költözik a kolozsvári filharmónia
2025. július 16., szerda

Közösség, bizalom, összetartozás: egy hét múlva kezdődik a Tusványos

A XXXIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) idei mottója – Ránk számíthatsz! – nem csupán szlogen, hanem a rendezvény lényegét összegzi, ami a közösség, bizalom és összetartozás – jelentette ki Popa Ilona erdélyi főszervező.

Közösség, bizalom, összetartozás: egy hét múlva kezdődik a Tusványos
2025. július 16., szerda

Vonat sodort el egy autót Hargita megyében, egy 15 éves fiú életét vesztette

Három személy megsérült szerdán a Hargita megyei Gyimesközéplokhoz tartozó Antalokpataka településen, miután autójukat elsodorta a vonat a közúti vasúti átjárón – közölte a megye katasztrófavédelmi felügyelősége.

Vonat sodort el egy autót Hargita megyében, egy 15 éves fiú életét vesztette
2025. július 16., szerda

Nemzeti egység, erdélyi szellemiség – Portik Vilmos a Transzilván csatorna vezérelvéről

A témaválasztást a közbeszéd „diktálja”, legyen szó politikáról, sportról vagy tudományról, a fő szempont pedig a nemzeti egység megbontására tett kísérletek elhárítása, az erdélyi szellemiség bemutatása.

Nemzeti egység, erdélyi szellemiség – Portik Vilmos a Transzilván csatorna vezérelvéről
2025. július 16., szerda

Szökésben lévő elítélteket börtönöztek be Bihar megyében

Egy országosan körözött férfit, valamint három másik – nemi erőszak, rablás, és minősített lopás vagy közlekedési bűncselekmények miatt elítélt – férfit azonosítottak és börtönöztek be kedden a Bihar megyei rendőrök.

Szökésben lévő elítélteket börtönöztek be Bihar megyében
2025. július 16., szerda

Előre kitervelhette tettét a Maros megyei gyilkossággal gyanúsított férfi

Előre kitervelte az erőszakos támadást, és baltával felfegyverkezve próbált betörni az áldozat otthonába a múlt heti Maros megyei gyilkosság azóta is körözött gyanúsítottja – legalábbis ez derül ki az ügyészségi jelentésből.

Előre kitervelhette tettét a Maros megyei gyilkossággal gyanúsított férfi