A tervezet szerint az önkormányzatok a bevételük legfeljebb 7,5 százalékát költhetnék kultúrára, sportra, egyházakra, ami Csíkszereda esetében a 112 millió lejes idei bevételekből kiindulva 8,4 millió lejt jelent, holott jelenleg csak a kulturális, sport- és egyházi támogatások 9 millió lejre rúgnak, amiben az intézményi apparátus költsége nincs benne.

Az előírt összegből nem lehetne fenntartani a múzeumot, a színházat, a táncegyüttest, a sportlétesítményeket. A jogszabály arra kötelezi a városok vezetőit, hogy szüntessék meg, vagy vonják össze ezeket. Korodi Attila rámutatott, hogy miközben európai uniós forrásokból zajlik ezek felújítása, a működtetésük veszélybe került. „Gondoljunk csak bele, hogy uniós finanszírozásból felújítjuk a színházat és a Nagy Imre Galériát, saját forrásból felújítjuk az uszoda tetőzetét. De a színházat, a galériát, az uszodát közben be kell zárnunk, mert nem jut pénz a működtetésükre. Le kell mondanunk a színházi előadásokról, a kori-úszás programról, a múzeumi programokról. A kommunisták sem tudták ellehetetleníteni a Régizene Fesztiválunkat, a Ciolacu-kormánynak azonban ez sikerülhet! Ma kezdődnek a Csíkszeredai Városnapok. Ha a kormány nem változtat az álláspontján, akkor utoljára, mert nem engedik meg nekünk, hogy a jövőben ilyen jellegű rendezvényeket támogassunk” – figyelmeztetett a hargitai megyeszékhely elöljárója. Hozzátette, más romániai városhoz hasonlóan Hargita megye székhelye is elveszítheti vonzerejét, ha a „tartalmat kiölik belőle”.

Az elöljáró elmondta: zajlanak az egyeztetések a romániai municípiumok szövetségében, hogy meggátolják a jogszabálytervezet elfogadását. Kifogásolta, hogy Bukarest nem konzultált előzetesen a polgármesterekkel. Elmondta: a 7,5 százalékos küszöb mellett a tervezet azt is előírja, hogy az 50-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató intézményeket át kell szervezni, vagy össze kell vonni. Kovászna megye székhelyén ez a magyar és román színház összevonását eredményezné. Erdély más részein, interetnikus környezetben a magyar intézmények léte kerülne veszélybe – tette hozzá.

Antal Árpád szerint a sepsiszentgyörgyi önkormányzat jelenleg a büdzsé 28,5 százalékát költi a kulturális intézmények fenntartására, sport és szabadidős tevékenységekre, zöldövezetekre. Véleménye szerint ezekkel a kiadásokkal lehetetlen beleférni a 7,5 százalékba. „Megértem, hogy a kormány elszámolta magát, amikor az állami költségvetést készítette, de a közszférában a rendcsinálást a központi apparátussal kellene kezdeni, nem pedig az önkormányzatoktól elvenni hatásköröket, pénzforrásokat és embereket” – idézte az RMDSZ közleménye Antal Árpádot, aki betölti az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöki tisztségét. A polgármester hozzátette: Bukarest költségcsökkentő intézkedései a versenyszférát is negatívan érintenék, a kis- és közepes vállalkozásokat is megnyomorítják. „Ha ezt a sürgősségi kormányrendeletet ebben a formában elfogadják, mindamellett, hogy az alkotmányellenesség kérdése is felmerül, a kormány egy olyan intézkedéséről beszélhetünk, ami a helyi és megyei önkormányzatok működésébe brutális módon beavatkozik” – jelentette ki Antal Árpád, hozzátéve:

Hétfőn az állami kiadások „lehető legnagyobb mértékű” csökkentését, valamint a költségvetési bevételek növelését célzó intézkedéscsomagról állapodtak meg a kormánypártok. A takarékossági intézkedések 200 ezer betöltetlen közalkalmazotti állás felszámolását, az „indokolatlan” pótlékok eltörlését, intézmények összevonását és felszámolását is jelentik. A kiadások csökkentésével év végéig mintegy 6 milliárd lejes megtakarítást akarnak elérni.