„Ezt a bástyát nem szabad önként feladnunk” - Interjú Szilágyi Tibor professzorral, a MOGYE volt rektorhelyettesével

•  Fotó: Boda L. Gergely

Fotó: Boda L. Gergely

Tovább szűkül a magyar tagozat mozgástere a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE), amennyiben az intézmény egyesül a kizárólag csak román tagozattal rendelkező Petru Maior Tudományegyetemmel – véli Szilágyi Tibor, a MOGYE volt rektorhelyettese. A magyar oktatók tiltakozása ellenére a két felsőoktatási intézmény szenátusa szerdán döntött a fúzió folyamatának elindításáról.

Szucher Ervin

2018. április 20., 12:232018. április 20., 12:23

2018. április 20., 12:312018. április 20., 12:31

– A magyar tagozat a MOGYE szenátusi üléséről való távolmaradással kívánta nyomatékosítani, hogy ellenzi az egyetemegyesítést. A döntéshozó testületben azonban a magyar tagozat képviselői az egyharmados arányt sem érik el, így nélkülük is határozatképes maradt a testület. Felmerült-e – akár csak reménysugárként –, hogy a szenátus az utolsó pillanatban mégsem szavazza meg a két egyetem egyesülési folyamatának elindítását?

– Az volt az utolsó reményünk, hogy legalább két román kolléga nem jelenik meg a szerdai ülésen, így az egyetem szenátusa döntésképtelenné válik. Ha ez így történik, akkor időt nyertünk volna, s esetleg több román kollégának lett volna ideje a számadatokkal alátámasztott ellenérveken is elgondolkodni, hogy ne csak a szépen hangzó szándéknyilatkozatok alapján döntsenek. Ugyanakkor azt is tapasztaltuk, hogy Leonard Azamfirei rektor lobbija annyira meggyőző volt – főként azok számára, akik az egyetemen zajló folyamatok hátterét nem ismerik –, hogy a véleményünkkel valószínűleg így is alulmaradtunk volna.

– Mivel győzte meg a rektor a szenátus többségét? Milyen célt szolgálhat a fúzió a MOGYE szemszögéből?

– Ezt nehéz lenne megfogalmazni, mert a rektor felsorolt pár nagyon szépen hangzó érvet, de nem sikerült meggyőznie sem engem, sem a többi magyar kollégát. Érdemes megnézni a Petru Maior Tudományegyetem honlapját, amelyen megtalálható a két intézmény közti, 2014 áprilisában aláírt konzorciumi szerződés. Ez tele van egy sor szép „szólammal”. Ezek szinte ugyanazok, mint a mostani érvek, de létezik egy másik menüpont a honlapon, amely a megvalósításokról szól. Ez üres.

Hiába mondják, hogy amennyiben tízezer fölé duzzad a diákság száma, nő a központi finanszírozás – ez ugyan igaz, de az egy főre eső összeg változatlan marad. A sok hallgató képzéséhez viszont nem lesz elegendő oktató és az infrastruktúra sem lesz megfelelő.

Egy biztos: a rektorunknak nagyon jó retorikája van, képes levenni a lábáról a társaság nagy részét. A hangzatos körmondatokba csomagolt mondandót sokan készpénznek veszik, kevesen látnak át a szitán. Pedig teljesen nyilvánvaló, hogy az egyesülés kizárólag a Petru Maior Tudományegyetem céljait szolgálja, nem az orvosiét. Arra mindenki emlékszik, hogy mekkora sokkot jelentett és aggodalmat váltott ki az orvosi egyetem B kategóriás egyetemek közé sorolása. Kérdem én, most miért nem okoz fejtörést az, hogy egy C kategóriás felsőoktatási intézménnyel készülünk egyesülni? Utánanéztem, volt-e számottevő közös kutatási tevékenysége az elmúlt időszakban a két egyetemnek. Nos, nem volt. 1975-től errefele mindössze kilenc közös cikk jelent meg a világszinten jegyzett szaklapokban. Ez negyvenhárom év alatt édeskevés, miközben a rektor az átjárhatóságról, és az egyesülésben rejlő közös kutatási és oktatási tervekről beszél. Az is elhangzott, hogy a gyógyszerészeti szak iránt csökkent az érdeklődés, ezért milyen jó lenne, ha az Azomureş vegyipari kombinát számára vegyészeket képeznénk. Ez még viccnek is rossz.

Galéria

– Felmerül a kérdés: mindezt miért nem látják az ön MOGYE-s román kollégái is?

– Úgy tudom, nagyon sokan látják, és ellenzik az egyetemegyesítést. Egyesek már korábban kivonultak a szenátusból, másokat be sem választottak. A döntéshozók közül is jó páran a folyosói beszélgetések során fogják a fejüket, aztán amint belépnek a szenátusba, mintha elfelejtették volna, hogyan jellemezték az egyesülés ötletét.

A vezetőség előtt mindenki megalázkodik és beáll a sorba.

– Az egybeolvasztás tovább csökkenti a magyarság számarányát, és ez a legfájóbb pontja a történetnek. Van-e erre „orvosság”?

– Elképzelheti, ha most, amikor majdnem egyharmadot teszünk ki, nem tudtunk megakadályozni egy ilyen döntést, mi történik majd a jövőben, amikor még inkább csökken az arányunk, és ezzel együtt a befolyásunk.

– A két fél által aláírt szerződésben új magyar kurzusok indításának a lehetősége is szerepel, s a multikulturalizmus jegyében a román nyelvű oktatás mellett megmarad a magyar és az angol nyelvű képzés is. Egyáltalán lehet hinni a rektor és csapata ígéreteiben?

– Ígérni sok mindent lehet. De milyen új magyar kurzusokat ígérhet nekünk a román tannyelvű Petru Maior, ha a MOGYE-n sem voltak hajlandók bevezetni?

A sport szakon vagy más rövid képzésen volt olyan évfolyam, amelyen a diákok mintegy fele magyar nemzetiségű volt, a vezetőség mégis mereven elzárkózott a magyar oktatás bevezetésétől. Ezek alapján miért éppen a műszaki, közigazgatási vagy jogi karon indítanának magyar nyelvű képzést, ahol még magyar oktatók sincsenek?

korábban írtuk

Össztűz az egyetemi egyesülésre – perre mehetnek a MOGYE és a Petru Maior fúziója miatt
Össztűz az egyetemi egyesülésre – perre mehetnek a MOGYE és a Petru Maior fúziója miatt

Az RMDSZ szerint a közigazgatási bíróságon kell megtámadni a MOGYE és a Petru Maior Tudományegyetem közti fúzióról szóló döntést. Az egyesülés ellen tiltakoznak a magyar diákszervezetek is, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester utcai tiltakozást sürget.

– Az utóbbi időben egyre többen és többet hangoztatják, hogy – jobb híján – a magyar orvos- és gyógyszerészképzésnek is a Sapientia ernyője alatt lenne a helye. Alternatívát vagy egy újabb bástya feladását látná ebben?

– Nem arról van szó, hogy nekem vagy nekünk mi tetszene, hanem arról, hogy az erdélyi magyarságnak mi lenne a legjobb. Két részre bontanám a kérdést. Egyrészt jutna-e erre pénz? Van egyáltalán szándék erre? A másik vetület, ami a bástya feladását illeti, eddig én is amondó voltam, hogy

minket, erdélyi magyarokat és egyben adófizető román állampolgárokat megillet az állami finanszírozású egyetem, ezért ezt a bástyát nem szabad önként feladnunk.

Csakhogy az utóbbi időben azt érzem, hogy a MOGYE keretében egyre inkább szűkül a mozgásterünk. Eddig az oktatási törvény kisebbségekre vonatkozó előírásait szabotálta el a vezetőség, egy éve viszont tovább feszítette a húrt. A demokratikus máz és az esélyegyenlőség jelszava alatt egységes vizsgarendszert készül ránk kényszeríteni, olyant, amilyen még a Ceauşescu-korszak legsötétebb éveiben sem volt. A vezetőség pár éve kötelezővé tette, hogy az elméleti vizsgák kizárólag tesztekből álljanak. Most pedig azt szeretnék elérni, hogy a magyar, a román és az angol nyelvű vizsgakérdések egymás szó szerinti fordításai legyenek, holott a bibliográfia, az előadók személye is különbözik, az akadémiai szabadság megsértéséről nem is beszélve.

Elképzelhető, hogy a legtöbb helyen, ahol román tanszékvezető van, a tételek kidolgozása nem közös munka lenne a magyar kollégával – utóbbit afféle szakfordítóvá degradálnák.

Másrészt a kötelezően közös bibliográfia kizárná a sok esetben jóval színvonalasabb magyarországi könyvek használatát. Mit fog mondani a diák: könnyebb bemagolni egy negyvenoldalas, Marosvásárhelyen kiadott kötetet, mint megtanulni egy háromszáz oldalas magyarországit. Ezekkel az intézkedésekkel a magyar tagozat lényege szűnne meg.

•  Fotó: MOGYE Galéria

Fotó: MOGYE

– És mindez helyi kezdeményezés, nem minisztériumi? A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemet (BBTE) nem fenyegeti?

– Marosvásárhelyen, a MOGYE-n eszelték ki; Kolozsváron nem is hallottak róla.

Olyan ez a két, multikulturális státust viselő egyetem, mintha két külön világban létezne.

– Ennek fényében akár a BBTE-re való betagolódás is egy lehetőség lenne a vásárhelyi orvosi magyar tagozata számára?

– Ezt nemigen hinném. Annak idején azért kellett a magyar Bolyai Egyetem orvosi fakultása számára egy másik erdélyi várost találni, mert Kolozsváron úgymond nem fért el a Nagyszebenből visszatérő román tagozat mellett.

– A szerdán meghozott döntés fényében hogyan folytatnák a harcot?

– Erről a teljes magyar tagozatnak kell döntenie.

korábban írtuk

Egyetemegyesítés magyar ellenszélben: elindította a MOGYE és a Petru Maior szenátusa a fúziós folyamatot
Egyetemegyesítés magyar ellenszélben: elindította a MOGYE és a Petru Maior szenátusa a fúziós folyamatot

A magyar szakmai és civil szervezetek tiltakozása közepette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, valamint a Petru Maior Tudományegyetem szenátusa elfogadta szerdán azt a határozatot, mely elindítja a két felsőoktatási intézmény egyesítésének folyamatát. A tényleges fúzióra 2019 őszén kerül sor.

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 19., kedd

Síszezon Erdélyben: belőtték a hóágyúkat

Több erdélyi síközpontban már beindították a hóágyúkat, miután megérkeztek a síszezonkezdethez nélkülözhetetlen mínusz fokok, így a működtetők és a sízés szerelmeseinek reményei szerint hamarosan megnyitnak a legnépszerűbb pályák.

Síszezon Erdélyben: belőtték a hóágyúkat
2024. november 19., kedd

„Összefutották” tíz defibrillátor árát Nagyváradon, a jótékonysági akció folytatódik

Hatalmas érdeklődés övezte a hétvégi 24 órás jótékonysági futást Nagyváradon, amely a „Védett szívek, biztos jövő” szlogennel meghirdetett projekt része. A cél, hogy minél több helyi iskolát el tudjanak látni életmentő automata defibrillátorokkal.

„Összefutották” tíz defibrillátor árát Nagyváradon, a jótékonysági akció folytatódik
2024. november 19., kedd

Megalakult az aradi képviselőtestület, az alpolgármesteri tisztségek sorsa a közelgő választásoktól függ

Arad megyében az öt polgármesteri tisztség mellett egyelőre három alpolgármesteri tisztséget szerzett a magyar érdekvédelmi szervezet, az aradi sorsa a következő választási eredményektől függ.

Megalakult az aradi képviselőtestület, az alpolgármesteri tisztségek sorsa a közelgő választásoktól függ
2024. november 19., kedd

Szeles idő jön, megérkezhet a havazás is

Szeles idő várható szerdán szinte a fél országban; ugyanakkor szerdától szombatig sokfelé előfordulhat csapadék, a hegyekben havazásra lehet számítani – tájékoztatott kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Szeles idő jön, megérkezhet a havazás is
2024. november 19., kedd

Iskolabusz és autó ütközött, egy gyermek és egy nő megsérült

Iskolabusz és személygépkocsi ütközött össze kedd reggel Krassó-Szörény megyében, az 582-es megyei út Székul és Kuptorja települések közötti szakaszán, egy gyermek és egy nő megsérült.

Iskolabusz és autó ütközött, egy gyermek és egy nő megsérült
2024. november 19., kedd

Tömegbalesettel indult a nap Gyulafehérváron

Tizenhat autó érintett abban a tömegbalesetben, amely kedd reggel történt Gyulafehérvár egyik utcáján.

Tömegbalesettel indult a nap Gyulafehérváron
2024. november 18., hétfő

Szilágysági nagyüzem: az elmúlt hétvégén százezer lejre büntettek a rendőrök

Százezer lejre bírságoltak a közlekedésrendészet munkatársai az elmúlt hétvégén Szilágy megye településein. Az ellenőrzések során a gépkocsivezetők mellett sok gyalogos és rollerrel helytelenül közlekedő is büntetést kaptak a Szilágyságban.

Szilágysági nagyüzem: az elmúlt hétvégén százezer lejre büntettek a rendőrök
2024. november 18., hétfő

Az egészségügyi rendszer hiányosságait pótolják Bethlenszentmiklóson

Nagy érdeklődés övezte a Jövőnk a Szórványban Egyesület által második alkalommal megrendezett, anyanyelvű tájékoztatóval kiegészített egészségügyi programot, amelyet a hétvégén tartottak Bethlenszentmiklóson.

Az egészségügyi rendszer hiányosságait pótolják Bethlenszentmiklóson
2024. november 18., hétfő

Erős gázszag miatt több oktatási intézményt is kiürítettek

Hétfőn több mint 900 személyt – tanulókat, tanárokat, adminisztratív és kisegítő személyzetet – evakuáltak három nagybányai oktatási intézményből, miután erős gázszagot észleltek az épületekben.

Erős gázszag miatt több oktatási intézményt is kiürítettek
2024. november 18., hétfő

Programdömpinget hoz a kalotaszentkirályi fiataloknak az Európai Ifjúsági Falu cím elnyerése

A helyi fiatalság életét szeretné fejleszteni és felpezsdíteni különböző programok révén az a csapat, amely a hétvégén elnyerte Kalotaszentkirály-Zentelke számára az Európai Ifjúsági Falu 2025 címet.

Programdömpinget hoz a kalotaszentkirályi fiataloknak az Európai Ifjúsági Falu cím elnyerése