„Csak olyan mély árkokat ástunk, amiket még át lehet ugrani” – Mezei János EMSZ-társelnök az RMDSZ-es megállapodásról

– Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) nevében megállapodást írt alá november elején az RMDSZ elnökével az erdélyi magyar közösség országos ügyeinek összehangolt képviseletéről és a parlamenti választásokon való együttműködésről. Annak ellenére is elégedett az egyezménnyel, hogy nem ön – valamint Toró T. Tibor – kapta meg az EMSZ-nek felkínált befutó helyek egyikét az RMDSZ jelöltlistáján?

– A kéréseinkben nem szerepelt az én nevem. Nekem nem állt szándékomban Bukarestbe, a parlamentbe menni. Erre vonatkozóan korábbi egyezségeink voltak,

Írásba adott összefogás: aláírta az RMDSZ és az EMSZ a parlamenti választásokról szóló megállapodást

Írásban is rögzítette megegyezését az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ): Kelemen Hunor szövetségi elnök és Mezei János, az EMSZ társelnöke megállapodást írt alá az erdélyi magyar közösség országos ügyeinek összehangolt képviselete és a parlamenti választásokon való együttműk&

– Az EMSZ már korábban javasolta, hogy a választók minél hatékonyabb mozgósítása érdekében a két szervezet hangolja össze választási stratégiáját és kampányrendezvényeit. Ez miként működik a gyakorlatban?

– Próbálunk együttműködni az RMDSZ kampánystábjával. Tartjuk az általuk megszabott irányelveket, ezzel párhuzamosan az EMSZ önálló csapattal, az RMDSZ-től függetlenül is dolgozik, kampányol. Az RMDSZ-listán induló két jelöltünk közül Kulcsár-Terza József Maros, Zakariás Zoltán Hargita megyében mozgósít. Megbeszéléseket, találkozókat szerveznek a szervezeteink, ráerősítünk a saját jelölteinkre, emellett az RMDSZ rendezvényein is részt veszünk, ha erre kérnek.

De más RMDSZ-es képviselő- és szenátorjelöltekkel is megjelenünk, és velük kampányolunk. Ha nincs erre vonatkozó felkérés, erősítjük a saját csapatunkat, elmagyarázzuk a polgároknak, hogy korábbi álláspontunkhoz híven a helyhatósági választásokon a versenyre, a parlamenti választásokon az együttműködésre törekszünk. Nemrég voltak ugyan a helyhatósági választások, de mindenki meg kell értse, hogy most ezt a stratégiát kell követnünk,

– Helyi szinten vannak-e olyan kibékíthetetlen ellentétek, ami miatt nehézkes a közös kampány?

– Nagy önmérsékletre, bölcsességre és belátásra van szükségünk, hogy ezeket a feszültségeket, amelyek a helyhatósági választásokon kialakulhattak, kezelni tudjuk. Igyekeztünk, hogy a helyhatósági választásokon csak olyan mély árkokat ássunk, melyeket még át lehet ugrani. Súrlódások, összeütközések vannak, ám ezek elkerülhetetlenek, hiszen a mi célunk éppen az, hogy a legrátermettebb emberek kerüljenek tisztségbe. Ez nem mindig megy gördülékenyen, sokan szeretnének pozíciókat elnyerni, ilyenkor mindenki beveti a saját eszközeit, és ezek néha a jóérzés határán vannak.

– Arról is szó volt, hogy a megválasztott EMSZ-es parlamenti képviselők saját szervezetüknek tartoznak felelősséggel, de álláspontjaik kialakítása előtt rendszeresen egyeztetnek a magyar közösséget közvetlenül érintő ügyekben. Milyenek voltak a tapasztalatok eddig e téren? Egyáltalán milyen mandátummal küldik a bukaresti parlamentbe Kulcsár-Terza Józsefet és Zakariás Zoltánt?

– Bár az elején nekünk is új helyzet volt a parlamenti jelenlét, az MPP-nek most már megvan a négyéves tapasztalata. Emiatt voltak súrlódások.

Zakariás Zoltánt az EMNP nevesítette, vele már dolgoztunk együtt a Hargita Megyei Tanácsban, bízom benne, hogy jó lesz az együttműködés. Mind a két jelölttől azt várjuk, hogy a megállapodásban leszögezett pontok alapján tevékenykedjenek a parlamentben.

– Részletezné, mi okozott feszültséget korábban az MPP és Kulcsár-Terza József között?

– A sajtóban is nagy visszhangja volt, amikor az MPP belső ellenzéke megpróbált irányváltoztatásra bírni. Ez abból fakadt, hogy nem tisztáztuk a párton belül a Biró Zsolt által az RMDSZ-szel kötött megállapodás részleteit.

Ezeket a kérdéseket hosszas beszélgetések során tisztáztuk, úgy látom, most már a megmaradt csapat egységes, megerősödött. Mindenki nyugodt, és látja, hogy a dolgok jó irányba haladnak.

– Vállalták, hogy ismét beterjesztik Székelyföld autonómiastatútum-tervezetét, valamint a nemzeti jelképek és az anyanyelv szabad használatát biztosító törvénycsomagot. Lesz-e előrelépés ezek ügyében a következő parlamenti ciklusban?

– Az RMDSZ-szel kötött megállapodás legfontosabb eleme, hogy a közösség által harminc éve megfogalmazott igényeket hangsúlyosabban képviseljük.

A szimbólumaink és az anyanyelvhasználatot szavatoló törvénytervezetet terjesztünk be, mert ezzel védeni tudjuk közösségünket a támadások ellen. Nem engedhetjük, hogy Dan Tanasă és a hozzá hasonlók megkeserítsék a polgármestereink, az emberek életét.

– Képviselőiknek erőteljes hangjuk lesz a román parlamentben?

– Határozottabb kiállást várok a megállapodás mentén, az RMDSZ-t is erre sarkalljuk.

Az RMDSZ-szel nem értünk mindenben egyet, viszont összeköt bennünket a közös érdek. Közösen kell megoldanunk, hogy fejlesszük a településeinket. Ez az elsődleges irányvonal, az együttműködés célja. Az elmúlt négy évben is erre törekedtünk, ha ők nem lépnek egy kérdésben, mi úgyis ott vagyunk és megtesszük.

– Az EMSZ és az RMDSZ megállapodott abban is, hogy együttműködik az önkormányzatokban, hogy a politikai konfliktusok ne akadályozhassák egyes települések, közösségek fejlődését. Miként lehet valóban hatékony ez az együttműködés, ennek érdekében létrehoznak-e intézményes formát?

– Megállapodtunk, hogy a nem RMDSZ-színekben mandátumot nyert polgármestereinket ne érje hátrányos megkülönböztetés a visszaosztások, a gazdasági fejlesztések során.

Közel 50 ezer szavazatot gyűjtöttünk a helyhatósági választásokon, ám ez nem azt jelenti, hogy ennyi a támogatóink száma, hiszen a helyhatósági választások előtti kampány során is tapasztaltuk, mekkora igény van az összefogásra. Számunkra a parlamenti együttműködés és a parlamenti jelenlét másodlagos volt, viszont az RMDSZ kérte, hogy a parlamenti választások során egységesen lépjünk fel, akkor természetes, hogy a listán is rajta kell hogy legyünk. A tárgyalásaink során arra fektettük a hangsúlyt, hogy az RMDSZ akkor is tartsa magát a megállapodáshoz, ha mi nem lennénk ott a parlamentben.

– Az MPP-nek és az EMNP-nek nem sikerült hoznia a szeptemberi helyhatósági választáson a négy évvel korábban külön-külön elért eredményeket. Ennek, valamint az RMDSZ-szel kötött megállapodásnak a fényében miként látja a még bejegyzés előtt álló EMSZ jövőjét?

– A pártszövetség létrehozása kongresszusi döntés, erre az októberi választmányi ülés ráerősített. A pártbejegyzésre a dokumentumokat benyújtottuk a bukaresti bíróságon, várjuk a folyamat lépéseit.

Bizakodó vagyok, hogy a két párt fúziója megerősített bennünket, a járvány okozta nehézségek ellenére is összeforrottabb a csapatunk. Az RMDSZ-szel való együttműködés közösségi igény. Ha megvalósításokat akarunk elérni, és nem csak politikai szlogenek szintjén politizálni, akkor ott kell lenni a közélet minden színterén, az önkormányzatokban, a parlamentben is. Meglehet, a pártépítés szempontjából jó lett volna külön úton haladni, nem részt venni a parlamenti választásokon, de ilyen nehéz időkben ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak. Félre kell tenni a politikai széthúzást, a politikai identitásból adódó nézetkülönbségeket, mert a magyar minimum ezt megköveteli.

Fontosabb az összefogás üzenete a matematikánál – Kelemen Hunor az EMSZ-szel kötött megállapodásról, a választói látószögről

Amikor a romániai magyar pártok között együttműködés volt, az a magyar emberek nagy többségében megnyugvást keltett, hogy nem veszekszenek, hanem együtt próbálnak dolgozni a politikusaik – emelte ki az EMSZ-szel kötött megállapodás egyik mozgatórugóját a Krónikának adott interjúban Kelemen Hunor.