Mezei János szerint a választóknak „át kell fókuszálni, és az RMDSZ-listára szavazni” a parlamenti választásokon
Fotó: Pinti Attila
Megvalósításokon alapuló, eredménycentrikus politizálást szeretne Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, aki szerint ehhez a politika minden színterén jelen kell lenni, az önkormányzatokban és a parlamentben egyaránt. Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) társelnöke a Krónikának adott interjúban elmondta, a pártépítés szempontjából megoldást jelenthetett volna, ha távol maradnak a parlamenti választásoktól, de a jelenlegi nehéz időkben ezt a „luxust” szerinte nem engedhetik meg maguknak, a magyar minimum érdekében félre kell tenni a politikai identitásból adódó nézetkülönbségeket.
2020. november 21., 15:572020. november 21., 15:57
– Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) nevében megállapodást írt alá november elején az RMDSZ elnökével az erdélyi magyar közösség országos ügyeinek összehangolt képviseletéről és a parlamenti választásokon való együttműködésről. Annak ellenére is elégedett az egyezménnyel, hogy nem ön – valamint Toró T. Tibor – kapta meg az EMSZ-nek felkínált befutó helyek egyikét az RMDSZ jelöltlistáján?
– A kéréseinkben nem szerepelt az én nevem. Nekem nem állt szándékomban Bukarestbe, a parlamentbe menni. Erre vonatkozóan korábbi egyezségeink voltak,
Írásban is rögzítette megegyezését az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ): Kelemen Hunor szövetségi elnök és Mezei János, az EMSZ társelnöke megállapodást írt alá az erdélyi magyar közösség országos ügyeinek összehangolt képviselete és a parlamenti választásokon való együttműk&
– Az EMSZ már korábban javasolta, hogy a választók minél hatékonyabb mozgósítása érdekében a két szervezet hangolja össze választási stratégiáját és kampányrendezvényeit. Ez miként működik a gyakorlatban?
– Próbálunk együttműködni az RMDSZ kampánystábjával. Tartjuk az általuk megszabott irányelveket, ezzel párhuzamosan az EMSZ önálló csapattal, az RMDSZ-től függetlenül is dolgozik, kampányol. Az RMDSZ-listán induló két jelöltünk közül Kulcsár-Terza József Maros, Zakariás Zoltán Hargita megyében mozgósít. Megbeszéléseket, találkozókat szerveznek a szervezeteink, ráerősítünk a saját jelölteinkre, emellett az RMDSZ rendezvényein is részt veszünk, ha erre kérnek.
De más RMDSZ-es képviselő- és szenátorjelöltekkel is megjelenünk, és velük kampányolunk. Ha nincs erre vonatkozó felkérés, erősítjük a saját csapatunkat, elmagyarázzuk a polgároknak, hogy korábbi álláspontunkhoz híven a helyhatósági választásokon a versenyre, a parlamenti választásokon az együttműködésre törekszünk. Nemrég voltak ugyan a helyhatósági választások, de mindenki meg kell értse, hogy most ezt a stratégiát kell követnünk,
Fotó: Hegyi Zsuzsanna
– Helyi szinten vannak-e olyan kibékíthetetlen ellentétek, ami miatt nehézkes a közös kampány?
– Nagy önmérsékletre, bölcsességre és belátásra van szükségünk, hogy ezeket a feszültségeket, amelyek a helyhatósági választásokon kialakulhattak, kezelni tudjuk. Igyekeztünk, hogy a helyhatósági választásokon csak olyan mély árkokat ássunk, melyeket még át lehet ugrani. Súrlódások, összeütközések vannak, ám ezek elkerülhetetlenek, hiszen a mi célunk éppen az, hogy a legrátermettebb emberek kerüljenek tisztségbe. Ez nem mindig megy gördülékenyen, sokan szeretnének pozíciókat elnyerni, ilyenkor mindenki beveti a saját eszközeit, és ezek néha a jóérzés határán vannak.
– Arról is szó volt, hogy a megválasztott EMSZ-es parlamenti képviselők saját szervezetüknek tartoznak felelősséggel, de álláspontjaik kialakítása előtt rendszeresen egyeztetnek a magyar közösséget közvetlenül érintő ügyekben. Milyenek voltak a tapasztalatok eddig e téren? Egyáltalán milyen mandátummal küldik a bukaresti parlamentbe Kulcsár-Terza Józsefet és Zakariás Zoltánt?
– Bár az elején nekünk is új helyzet volt a parlamenti jelenlét, az MPP-nek most már megvan a négyéves tapasztalata. Emiatt voltak súrlódások.
Zakariás Zoltánt az EMNP nevesítette, vele már dolgoztunk együtt a Hargita Megyei Tanácsban, bízom benne, hogy jó lesz az együttműködés. Mind a két jelölttől azt várjuk, hogy a megállapodásban leszögezett pontok alapján tevékenykedjenek a parlamentben.
Fotó: Gergely Imre
– Részletezné, mi okozott feszültséget korábban az MPP és Kulcsár-Terza József között?
– A sajtóban is nagy visszhangja volt, amikor az MPP belső ellenzéke megpróbált irányváltoztatásra bírni. Ez abból fakadt, hogy nem tisztáztuk a párton belül a Biró Zsolt által az RMDSZ-szel kötött megállapodás részleteit.
Ezeket a kérdéseket hosszas beszélgetések során tisztáztuk, úgy látom, most már a megmaradt csapat egységes, megerősödött. Mindenki nyugodt, és látja, hogy a dolgok jó irányba haladnak.
– Vállalták, hogy ismét beterjesztik Székelyföld autonómiastatútum-tervezetét, valamint a nemzeti jelképek és az anyanyelv szabad használatát biztosító törvénycsomagot. Lesz-e előrelépés ezek ügyében a következő parlamenti ciklusban?
– Az RMDSZ-szel kötött megállapodás legfontosabb eleme, hogy a közösség által harminc éve megfogalmazott igényeket hangsúlyosabban képviseljük.
A szimbólumaink és az anyanyelvhasználatot szavatoló törvénytervezetet terjesztünk be, mert ezzel védeni tudjuk közösségünket a támadások ellen. Nem engedhetjük, hogy Dan Tanasă és a hozzá hasonlók megkeserítsék a polgármestereink, az emberek életét.
– Képviselőiknek erőteljes hangjuk lesz a román parlamentben?
– Határozottabb kiállást várok a megállapodás mentén, az RMDSZ-t is erre sarkalljuk.
Az RMDSZ-szel nem értünk mindenben egyet, viszont összeköt bennünket a közös érdek. Közösen kell megoldanunk, hogy fejlesszük a településeinket. Ez az elsődleges irányvonal, az együttműködés célja. Az elmúlt négy évben is erre törekedtünk, ha ők nem lépnek egy kérdésben, mi úgyis ott vagyunk és megtesszük.
Fotó: Rab Zoltán
– Az EMSZ és az RMDSZ megállapodott abban is, hogy együttműködik az önkormányzatokban, hogy a politikai konfliktusok ne akadályozhassák egyes települések, közösségek fejlődését. Miként lehet valóban hatékony ez az együttműködés, ennek érdekében létrehoznak-e intézményes formát?
– Megállapodtunk, hogy a nem RMDSZ-színekben mandátumot nyert polgármestereinket ne érje hátrányos megkülönböztetés a visszaosztások, a gazdasági fejlesztések során.
Közel 50 ezer szavazatot gyűjtöttünk a helyhatósági választásokon, ám ez nem azt jelenti, hogy ennyi a támogatóink száma, hiszen a helyhatósági választások előtti kampány során is tapasztaltuk, mekkora igény van az összefogásra. Számunkra a parlamenti együttműködés és a parlamenti jelenlét másodlagos volt, viszont az RMDSZ kérte, hogy a parlamenti választások során egységesen lépjünk fel, akkor természetes, hogy a listán is rajta kell hogy legyünk. A tárgyalásaink során arra fektettük a hangsúlyt, hogy az RMDSZ akkor is tartsa magát a megállapodáshoz, ha mi nem lennénk ott a parlamentben.
– Az MPP-nek és az EMNP-nek nem sikerült hoznia a szeptemberi helyhatósági választáson a négy évvel korábban külön-külön elért eredményeket. Ennek, valamint az RMDSZ-szel kötött megállapodásnak a fényében miként látja a még bejegyzés előtt álló EMSZ jövőjét?
– A pártszövetség létrehozása kongresszusi döntés, erre az októberi választmányi ülés ráerősített. A pártbejegyzésre a dokumentumokat benyújtottuk a bukaresti bíróságon, várjuk a folyamat lépéseit.
Bizakodó vagyok, hogy a két párt fúziója megerősített bennünket, a járvány okozta nehézségek ellenére is összeforrottabb a csapatunk. Az RMDSZ-szel való együttműködés közösségi igény. Ha megvalósításokat akarunk elérni, és nem csak politikai szlogenek szintjén politizálni, akkor ott kell lenni a közélet minden színterén, az önkormányzatokban, a parlamentben is. Meglehet, a pártépítés szempontjából jó lett volna külön úton haladni, nem részt venni a parlamenti választásokon, de ilyen nehéz időkben ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak. Félre kell tenni a politikai széthúzást, a politikai identitásból adódó nézetkülönbségeket, mert a magyar minimum ezt megköveteli.
Amikor a romániai magyar pártok között együttműködés volt, az a magyar emberek nagy többségében megnyugvást keltett, hogy nem veszekszenek, hanem együtt próbálnak dolgozni a politikusaik – emelte ki az EMSZ-szel kötött megállapodás egyik mozgatórugóját a Krónikának adott interjúban Kelemen Hunor.
Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.
Minél jobb eredményt ér el az RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter Csíkszeredában.
Az iskola névadójára emlékeztek pénteken az aradi magyar főgimnáziumban. Idén a Magyar Szórvány Napján szervezték meg a Csiky-napot, jelezve: az iskola a nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.
Gábos Zoltán fizikus születésének 100. évfordulóját ünnepelték a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) pénteken, szobrot is avattak az emlékére.
A jelek szerint egy gyermek csontjai kerültek elő Temesváron a városközponthoz közel zajló építkezés során.
Raluca Turcan román művelődési miniszter szerint megvan az anyagi fedezet a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és több jelentős romániai kulturális intézmény székhelyének felújításához.
Hetilappá alakul a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló című napilap.
Emberkereskedelemmel és munkaerő-kizsákmányolással foglalkozó bűnszervezetet számolt fel a Kovászna megyei rendőrség, valamint a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) a magyarországi hatóságok együttműködésével.
Két közlekedési baleset is történt csütörtökön késő este Arad megyében, nagyjából azonos időpontban – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Portálunk kérdőíves felmérést indított a médiafogyasztási szokások megismerése érdekében. És ha már kutatunk, akkor a Krónikát is górcső alá vesszük.
1 hozzászólás