Kelemen Hunor szerint fontos különbséget tenni aközött, hogy ki euroszkeptikus, és ki EU-ellenes
Fotó: Gönczy Tamás
Az Európai Bizottság többször bizonyította, hogy nem vesz tudomást a polgárok akaratáról, magasról tesz rájuk, ami elfogadhatatlan, ezért a brüsszeli hozzáállásnak változnia kell – állapította meg a Krónikának adott interjúban Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke a helyhatósági és EP-választások tétjén túl beszélt arról, befolyásolja-e a szövetség bukaresti mozgásterét a Fideszhez fűződő viszonya, továbbá üzent az alakulatból kiábrándultaknak, valamint az elsőszavazó fiataloknak is.
2024. június 03., 09:562024. június 03., 09:56
– Erdély minden szegletét bejárta a választásokat megelőző kampány idején. Mit tapasztalt, milyen a magyar emberek hangulata, ugyanakkor milyen elvárásokat fogalmaztak meg az RMDSZ-szel szemben?
– Mindenképpen feltűnik a 2019-es európai parlamenti, valamint a 2020-as helyhatósági választásokhoz képest, hogy jobb a hangulat. Az emberek sokkal nyitottabbak, odafigyelnek, érdeklődnek, akár az önkormányzatokkal, akár európai kérdésekkel kapcsolatos témák merülnek fel. Jellemző az is, hogy ha nem hozzuk szóba az európai uniós témákat, akkor az emberek ezekre nem figyelnek, és mivel egy időben rendezik az önkormányzati és az EP-választást, az uniós témák árnyékba kerülnek. És nyilván azt is tapasztaljuk, hogy az emberek hozzáállása nagyban függ attól, az elmúlt négy esztendőben milyen polgármesterük volt, miként vezette a települést, hogyan viszonyult a közösség problémáihoz, miként haladt – vagy esetleg elakadt – az RMDSZ és az erdélyi magyarság számára az elmúlt 34 évben fontos közösségépítés.
Nagyon sok önkormányzati és polgármesterjelöltünk van olyan településen, ahol soha nem volt. Ezek a fiatalok bátrak lettek, elmúlt az a félelem, amelynek ismertek az okai a Csángóföldön, ahol most tenni akarást láttam. Reálisan azt tapasztalom, hogy nőtt a részvételi szavazókedv, de ezt a következő napokban még segíteni kell, ellenkező esetben alacsonyabb lesz a részvétel a magyaroknál a többséghez képest. A román pártok számára ugyanis a tét egészen más, mégpedig az, hogy a négy megmérettetés végén megnyerik-e a parlamenti és az államfőválasztást.
– Most először rendezik együtt Romániában az EP- és a helyhatósági választást, ami azért is érdekes párosítás, mivel a felmérések tanúsága szerint a romániai magyarok többsége csalódott az EU-ban, viszont erősen bízik az önkormányzatokban. Miként győzhetők meg a kétkedők a brüsszeli képviselet fontosságáról, mondjuk azon túlmenően, hogy az uniós források elengedhetetlenek a települések fejlődéséhez?
– Azt hiszem, nem tévedek nagyot, ha azt mondom, bárhol járunk Európában, a polgárok elsősorban az önkormányzatokban bíznak, mert az önkormányzatiság azt jelenti, hogy a döntések javarészt ott születnek, ahol a polgárok élnek. És ha a döntések közvetlenül érintik őket, akkor a számonkérés is sokkal könnyebb. Így vagyunk ezzel Erdélyben is. Az EU-val szembeni szkepszis pedig nem csak erdélyi, romániai, még csak nem is térségbeli jelenség. Vannak különbségek országok között, de Európában a lakosság mintegy 64 százaléka az Eurobarométer szerint elégedetlen az Európai Bizottság munkájával. Fontos, hogy különbséget tegyünk az EU-hoz, illetve az EB-hez, az európai intézményekhez fűződő viszony között. A polgárok nagy többsége azt mondja, hogy szükség van az Unióra – ezt mondják Erdélyben is –, viszont olyan döntéseket, olyan Bizottságot várnak, amely az európai polgárok érdekeit képviseli. Mert azt mondják, hogy az elmúlt öt évben valahol út közben elveszett az európai polgár, az ipar, a mezőgazdaság, tehát mindaz, ami fontos mindenkinek. Azért is fontos különbséget tenni aközött, hogy ki euroszkeptikus, és ki EU-ellenes, mert az utóbbi kategóriával nagyon ritkán találkozni. Az EB-vel elégedetlen polgárok változást akarnak, ami megint általános trend, talán Közép-Európában erősebb, mint a kontinens északi vagy nyugati felén, de általános. Éppen azért terveztük a Nincs mese! című megmondóesteket, hogy ezeken hozzuk be az uniós témákat, beszéljünk arról, mi a tétje az EP-választásoknak, milyen változásokra van szükség.
Tulajdonképpen nem nagyon találunk ma olyan társadalmi vagy gazdasági csoportot, amely ne lenne valamivel elégedetlen, és ne akarna változtatni. Szerintem is változnia kell az Európai Uniónak. Hasonló a helyzet, amikor a háború és béke kérdése merül fel: a békepártiak élet-, nem pedig Putyin-pártiak. Nem szabad elfogadni különböző álláspontok összemosását, amit gyakran megtesznek a háborús propagandában, miszerint aki békét akar, és nem háborúpárti, az biztosan oroszbarát. Éppen a Nincs mese! vitaesteken tapasztaltam, hogy a diákokat, a fiatalokat igenis érdeklik az uniós kérdések, hogy mi lesz holnap, ami megint csak érthető, mert a mostani húszas-harmincas generáció következő évtizedeiről van szó. Azt is ők hozzák szóba, lehetséges-e, hogy az EU tagállamai külön-külön sikeresek legyenek a globális versenyben, és eredményesen tudjanak globális szereplővé válni. A válasz egyértelműen nem, hiszen ezek külön-külön valamennyien kis országok Kínához, az Egyesült Államokhoz, Indiához, Oroszországhoz képest. Az EU-nak egyetlen lehetősége van a következő években: vissza kell szereznie a versenyképességét és a még meglévő előnyét, különben lemarad.
Az RMDSZ elnöke úgy látja, a szövetség hozni fogja 2020-as eredményeit a helyhatósági választáson, és megőrzi Marosvásárhely és Szatmárnémeti irányítását
Fotó: Gönczy Tamás
– A csalódottság többek között a nemzeti kisebbségek kérdése iránti brüsszeli közönnyel magyarázható. Mekkora esélyt lát arra, hogy e téren elmozdulást hozzon a következő ciklus?
– Biztosan lesz hangsúlyeltolódás a konzervatív irányba az Európai Parlamentben. Hogy ez pontosan mekkora lesz, nehéz megmondani, de azt látom, hogy már vannak tapogatózások abba az irányba, hogy ki kivel tudna együttműködni, és vannak félelmek – különösen a baloldalon –, hogy esetleg ők kevésbé lesznek jelen a bizottsági és parlamenti döntéshozatalban. Márpedig egy átrendeződés esetén az állam- és kormányfők álláspontja is változni fog, mert érzik a társadalom reakcióját, igazodni fognak ehhez, és ezt kell tennie a Bizottságnak is. Aztán következnek a belső választások a különböző tagállamokban, és ha most lesz egy elmozdulás, akkor ez a trend ki fog tartani, mert a következő egy-két évben megmaradnak azok a problémák, amelyekkel az európai társadalmak szembesülnek.
Itt az a jó, hogy az elmúlt években az útépítésnek mégiscsak vannak látványos szakaszai, mert a luxembourgi bíróságon minden pert megnyertünk a Bizottsággal szemben, a más kérdésekben megosztott Európai Parlamentben pedig háromnegyedes többséget sikerült állítani a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezés mögé. Ez két embernek volt a munkája, illetve azoknak a magyar képviselőknek, valamint dél-tiroli eurohonatyának, akik hittek ebben. Tehát nem igaz, hogy két embernek nincs hangja, hogy nem tud partnereket szerezni. A Bizottság elutasította az EP-nek a jogalkotás megkezdésére vonatkozó felszólítását, sőt az ivóvíz kérdésétől az őshonos kisebbségek ügyéig minden polgári kezdeményezést lesöpört az asztalról, ami azt bizonyítja, hogy az EB nem vesz tudomást a polgárok akaratáról, magasról tesz rájuk, ami elfogadhatatlan. Tehát az Európai Bizottságnak, a testület hozzáállásának változnia kell, ellenkező esetben az európai polgárok elfordulnak ezektől az intézményektől, amit viszont nem fognak engedni az állam- és kormányfők, mivel a nyomás rajtuk lesz. Megítélésem szerint a következő évek az európai intézmények szintjén komoly változást fognak hozni, másképpen minden egyes tagállam és polgár vesztes lesz.
Kelemen szerint jó esélye van Soós Zoltánnak, hogy független jelöltként megszerezze második mandátumát Marosvásárhely polgármestereként
Fotó: Haáz Vince
– Az RMDSZ a 2020-as helyhatósági választáson 4 tanácselnöki, 92 megyei tanácsosi, 2360 helyi tanácsosi, továbbá 199 polgármesteri mandátumot szerzett. Nyilván az elsődleges cél ezeknek a tisztségeknek a megőrzése, aminek egy része papírforma, viszont milyen esélyeket lát a kiemelt helyeken: Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen? Ugyanakkor sikerül-e visszaszereznie a szövetségnek Székelyudvarhelyt?
– Szatmárnémetiben jók az esélyeink, Kereskényi Gábor két mandátumnyi tevékenysége meggyőzi a magyarokat, románokat egyaránt, optimista vagyok, hogy a következő négy évben is ő irányíthatja a várost. Azt gondolom, hogy Marosvásárhelyen is nyerni tudunk az első mandátum után. Ott húsz év után volt egy irányváltás, és minden újrakezdés csomó feszültséget, elégedetlenséget, minden építkezés felfordulást okoz, de az a legfontosabb, hogy megtörtént az irányváltás, ezután növelni kell a sebességet. Jó esélye van Soós Zoltánnak, hogy független jelöltként megszerezze második mandátumát, nem látok arra esélyt, hogy a kampány hátralévő részében valami nagy fordulat történjen. Maros és Szatmár megyét is meg tudjuk nyerni, ezek közül Szatmár kissé rázósabb a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) közötti furcsa összefogás miatt. Elképesztő, hogy nem a megye dolgainak jobbítása érdekében fogtak össze, hanem hogy leváltsák a magyarokat, és ami ennél is szomorúbb, hogy a PNL országos vezetősége részéről semmiféle nyilvános reakció nincs arra, hogy a megyei liberális vezér az AUR-ral szövetkezett a magyarok ellen. Erre azért vissza fogunk térni a következő hónapokban, mert nem hagyhatjuk szó nélkül. Nem igazán lehet felróni semmit Pataki Csaba tanácselnöknek, hiszen az általa elindított projektek működnek; persze mindig lehet gyorsabban és többet, de az irány jó.
Polgármesterjelöltünk a városban ismert, de nem politikusként, hiszen nem politizált, viszont nagyon jó szervező és közösségi ember, menedzser szemléletű, ezért szerintem eredményes esztendők köszönnek a városra, ha megválasztják Szakács-Paál Istvánt. Igazából ott van nekünk bajunk a mozgósítás szempontjából, ahol a polgármesterünknek nincs ellenjelöltje, hiszen örülök, ha a jelöltünk 90 százalékos többséggel nyeri a választást Csíkszeredában, Csíkkarcfalván vagy bármelyik más székelyföldi, partiumi településen, viszont a 25-30 százalékos részvétel nagyon kevés. Ott is tétet kell felmutatni, ez pedig az EP-választásé, és a mozgósítások során tudatosítani kell az emberekben, hogy a polgármester-választáson túl van egy európai parlamenti megmérettetés is. Azt gondolom, hogy hozni fogjuk a 2020-as eredményeinket, továbbra is 200, vagy ennél valamivel több polgármesteri tisztségre számítok, esetleg néhány településen magyar-magyar csere lehet.
Szorosabbra fűzött együttműködés. Kelemen Hunor Szijjártó Péter külügyminiszterrel a marosvásárhelyi Kultúrpalotában
Fotó: Haáz Vince
– Számos anyaországi kormánypárti politikus beszállt a kampányba az RMDSZ oldalán, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig Marosvásárhelyen kijelentette: szorosabbá fűzik a magyar kormány és a szövetség közötti együttműködést. Egyesek továbbra is bírálják a Fidesz és az RMDSZ jó kapcsolatát, ami szerintük például szűkíti az RMDSZ tárgyalóképességét, mozgásterét Bukarestben. Érez ilyen veszélyt?
– Nem szűkít az ég egy világon semmit. Elég ostoba megközelítés, hogy ha jóban vagy a Fidesz–KDNP-kormánnyal, meg egyáltalán a Fidesszel, akkor az a bukaresti mozgásteredet szűkíti. Ez nem így működik, a politika nem erről szól. Másrészt a világ legtermészetesebb dolga, hogy egymást politikailag és morálisan segítjük, nem tudom, hogy ezen miért szoktak egyesek csodálkozni. Egy EP-választáson mindez különösen így történik, az azonos vagy hasonló értékeket képviselők Európa-szerte támogatják egymást. Egyesek egyrészt EU-t, integrációt hirdetnek, másrészt azt akarják, hogy ne segítsék egymást azok a pártok, politikusok, amelyek, akik a kérdések nagy többségében egyetértenek. Amikor a mi segítségünkre volt szükség, mi is ott voltunk, és ott is leszünk, mint ahogy 2012-től napjainkig mi is megkaptuk azt a politikai és morális támogatást, amire szükségünk volt. A magyar kormánnyal szoros az együttműködésünk, nyilván mindig vannak új kihívások, amelyekre közösen kell keresnünk jó válaszokat, amikor csak lehet. Határozottan állítom: jelentős kérdésekben az elmúlt 10-12 esztendőben soha nem hozott olyan döntést a magyar kormány, hogy ne kérdezze meg a mi véleményünket, ne lett volna kíváncsi a véleményünkre. Másrészt soha nem volt olyan helyzet, amikor a román belpolitikai döntések kapcsán azt mondta volna, hogy szerinte ez vagy az volna a jó. Mindig azt mondták: ami jó a ti közösségeteknek, mi azt támogatjuk. Ami megint nagyon tisztességes álláspont.
– Ön szerint Klaus Iohannis valóban azért szoríttatta ki az RMDSZ-t tavaly a bukaresti kormányból, mert nem határolódott el Orbán Viktor rasszistának elkönyvelt tusványosi kijelentésétől?
– Én tisztelettel meghallgatom bárkinek a véleményét, még ha nem is értek velük egyet, ebben viszont van egy hatalmas logikai bukfenc. Merthogy ezekből a megállapításokból egy dolog következik: az RMDSZ-t nem ugráltatja senki. Tehát nincs olyan, hogy megfogalmaznak az RMDSZ irányába egy elvárást, az RMDSZ pedig vigyázzba áll, és az adott kérdésről alkotott véleményétől függetlenül azt teszi, amit tőle kérnek. Az RMDSZ nem kap és nem fogad el parancsot sehonnan, csak a közösségi érdek és a saját lelkiismeretünk alapján döntünk. Valóban volt egy elvárás 2022-ben, ezzel nem mondok semmi újat: az államfő nyilvánosan kérte az én álláspontomat, majd ezt többen különböző formában megismételték. Én elmondtam az álláspontomat, ami nem esett egybe az elnökével, ami miatt volt köztünk feszültség. De azt állítani, hogy az Orbán-beszéd miatt raktak ki bennünket a kormányból… Nem, azért raktak ki, mert matematikailag működött nélkülünk is a kormányzás, a zsákmányszerzés számukra fontosabb volt; másrészt mert nem úgy viselkedtem, ahogy tőlem elvárták. De nem az Orbán-beszéd miatt, ez bármilyen más ügyben ugyanígy történhetett volna. Azt gondolom, különösebben nem foglalkoztatja a társadalmunkat az a kérdés, hogy bennünket miért próbálnak egyesek folyamatosan úgy beállítani, mintha valakinek az utasítására cselekednénk. Az RMDSZ-t nem lehet ugráltatni, nem fogad el parancsot.
Kelemen: nem hozott döntést a magyar kormány az elmúlt 12 évben anélkül, hogy ne kérdezze meg az RMDSZ véleményét
Fotó: Keresztes Zoltán
– A mostani választások fordulópontot jelenthetnek a lendületben lévő AUR számára, mert a bukaresti parlament után megvetheti a lábát az önkormányzatokban és az EP-ben is. Mekkora veszélyt jelent ez a párt a PRM-hez, Vatra Româneascához, PUNR-hez képest?
– Biztosan előretörnek a korábbi választásokhoz képest, mert akármilyen eredményt érnek el, az a nullához képest több. Az EP-ben erős képviselőcsoportjuk lesz, biztosan ott lesznek a megyei önkormányzatok többségében, és kevés olyan nagy település lesz, ahová ne kerülnének be. Vagyis beviszik azt a gyűlöletet, megosztottságot, magyarellenességet és mindenféle szélsőséges attitűdöt, amit eddig a bukaresti parlamentben láttunk. Ez pedig veszély a magyarokra, az országra, mert ők olyan ideológiát tartanak irányadónak, amit a legionáriusok a húszas-harmincas években, olyan alapokra építik a pártot, a narratíváikat, amely a gyűlöletre, a másság totális elutasítására, a magyarellenességre vonatkozik. Fontosak a tapasztalati tények is: a parlamentben számtalan olyan kezdeményezésük, ígéretük volt a szavazóik irányában, hogy ha hatalomra jutnak, minden olyan jogot visszavesznek, amit az elmúlt három évtized során megszerzett a magyar közösség. Rengetegszer az igazságszolgáltatáshoz fordultak, és támadták a magyar nyelv és a közösségi szimbólumok használatát. Azt szoktam mondani azoknak, akik bagatellizálják az AUR-t: lehet, hogy a veszélyérzet megszűnt, de a veszély nem szűnt meg, az bármelyik pillanatban visszatérhet. Mindig akkor történik baj, amikor nem veszik komolyan, nem szigetelik el időben a szélsőségeseket.
Persze ebben benne volt az is, hogy EU- és NATO-csatlakozás előtt volt az ország, de akár Năstaséékat, akár Tăriceanuékat, akár jóval korábban a parasztpártot nézzük, elutasították azt az attitűdöt, amivel a magyarok ellen felléptek. Az a baj, hogy most ezt nagyon ritkán látjuk. Ilyen szempontból a veszély ahhoz az időszakhoz képest akár nagyobb is lehet, mert ma már az EU-nak és általában a világ meghatározó politikai szereplőinek az ingerküszöbe sokkal magasabban van, mint a kilencvenes években, és ez rossz jel. Mi azt mondjuk, hogy a magyarellenesek ellen sok magyar szavazattal lehet harcolni a politikában. Azért kell sok magyar szavazat, hogy meg tudjuk védeni magunkat az önkormányzatokban, az EP-ben.
Torockói kilátás. A szövetségi elnök azt kémleli, felkel-e a nap kétszer az RMDSZ számára június 9-én
Fotó: Kelemen Hunor/Facebook
– Adva van két erdélyi magyar: az egyik már több ciklus óta nem vett részt a választáson, vagy más pártra voksolt, illetve egy olyan fiatal, aki most először járulhat az urnák elé. Röviden miként győzné meg őket arról, hogy az RMDSZ-re szavazzanak?
– A fiataloknak mindig azt mondom, hogy ne legyenek közömbösek a saját életükkel, jövőjükkel kapcsolatosan, vegyenek részt, mondjanak véleményt, határozottan álljanak ki magukért. Ez azt jelenti, hogy a választásokon is legyenek jelen, hiszen ezek a következő évekről, sőt egy-egy választás a következő évtizedekről szól. Egy fiatal számára nem mindegy, hogy mi fog történni a következő években, hiszen az ő életét ez nagy mértékben meghatározza. Az RMDSZ-ben megbízhatnak, mert a közösség mindig erőt tud adni, az RMDSZ hatékonyan tudja képviselni a fiatalok érdekeit is. A kiábrándultaknak vagy a máshová szavazóknak meg azt tudom üzenni, hogy ébren kell tartani a reményt még a politikában is, ez ugyanis azt jelenti, hogy bízom abban, hogy a saját életemet képes vagyok irányítani. Nem adhatjuk át másnak a döntést. Az RMDSZ megbízható partnere a közösségnek, és mindaz, amit akár kormányban, akár a parlamentben vagy az önkormányzatokban képviseltünk, mindig a polgárokról szól. Ha az RMDSZ-re szavaznak, az azoknak is jó, akik nem biztos, hogy mindenben velünk szimpatizálnak, de a magyar közösség ügyét fontosnak tartják.
A Bihar megyei Mezőtelegden telefonos bejelentésre vették őrizetbe 24 órára azt a sofőrt, aki ittas állapotban balesetveszélyesen vezetett, de nem volt hajlandó szondáztatásra, sem vérvételre.
Kvórumhiány miatt nem alakulhatott meg a június 9-i helyhatósági választások eredményeként összeállt új aradi képviselő-testület, ugyanis a megválasztott önkormányzati képviselők egyharmada sem jelent meg a hétfő kora délutánra összehívott ülésen.
A kolozsvári repülőtér 5 eurós viteldíjat vezetett be a felszálló utasok számára – adta hírül a Boardinpass.
Új épületszárnyat kap a Horváth János Elméleti Líceum Margittán, a leendő szárny alapkőletételére hétfőn került sor a bihari városban.
Több ezer dollár gyűlt össze a csángóföldi Trunk magyar közösségi házának újjáépítéséért szervezett jótékonysági koncerten Washingtonban szombaton – számoltak be a szervezők az MTI-nek.
Az elmúlt nap során hét embert mentettek meg a Salvamont csapatai, egyet közülük kórházba kellett szállítani, egy személy pedig életét vesztette a hegyen – közölte hétfőn a hegyimentő-szolgálat.
Tizenegy megyére adott ki hétfőn havazásra vonatkozó elsőfokú figyelmeztetést az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Coradia Stream elektromos meghajtású szerelvény, az első vonat, amit a román állam az utóbbi 20 évben vásárolt, megkezdte tesztútjait Bukarest és Brassó között, és a tervek szerint november 20-tól utasokat is szállítani fog ugyanezen az útvonalon.
Medve bukkant fel a Szeben megyei Feleki patak völgyén, a lakosságot a Ro-Alert rendszeren keresztül figyelmeztették a veszélyre – közölte hétfő reggel a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Holtan találtak rá vasárnap a város közeli Suta-tó melletti erdős területen a három napja eltűnt, és nagy erőkkel keresett csíkszeredai nőre – közölte a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság. Gyanítják, hogy öngyilkos lett.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás