– A csalódottság többek között a nemzeti kisebbségek kérdése iránti brüsszeli közönnyel magyarázható. Mekkora esélyt lát arra, hogy e téren elmozdulást hozzon a következő ciklus?

– Biztosan lesz hangsúlyeltolódás a konzervatív irányba az Európai Parlamentben. Hogy ez pontosan mekkora lesz, nehéz megmondani, de azt látom, hogy már vannak tapogatózások abba az irányba, hogy ki kivel tudna együttműködni, és vannak félelmek – különösen a baloldalon –, hogy esetleg ők kevésbé lesznek jelen a bizottsági és parlamenti döntéshozatalban. Márpedig egy átrendeződés esetén az állam- és kormányfők álláspontja is változni fog, mert érzik a társadalom reakcióját, igazodni fognak ehhez, és ezt kell tennie a Bizottságnak is. Aztán következnek a belső választások a különböző tagállamokban, és ha most lesz egy elmozdulás, akkor ez a trend ki fog tartani, mert a következő egy-két évben megmaradnak azok a problémák, amelyekkel az európai társadalmak szembesülnek.

– Az RMDSZ a 2020-as helyhatósági választáson 4 tanácselnöki, 92 megyei tanácsosi, 2360 helyi tanácsosi, továbbá 199 polgármesteri mandátumot szerzett. Nyilván az elsődleges cél ezeknek a tisztségeknek a megőrzése, aminek egy része papírforma, viszont milyen esélyeket lát a kiemelt helyeken: Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen? Ugyanakkor sikerül-e visszaszereznie a szövetségnek Székelyudvarhelyt?

– Szatmárnémetiben jók az esélyeink, Kereskényi Gábor két mandátumnyi tevékenysége meggyőzi a magyarokat, románokat egyaránt, optimista vagyok, hogy a következő négy évben is ő irányíthatja a várost. Azt gondolom, hogy Marosvásárhelyen is nyerni tudunk az első mandátum után. Ott húsz év után volt egy irányváltás, és minden újrakezdés csomó feszültséget, elégedetlenséget, minden építkezés felfordulást okoz, de az a legfontosabb, hogy megtörtént az irányváltás, ezután növelni kell a sebességet. Jó esélye van Soós Zoltánnak, hogy független jelöltként megszerezze második mandátumát, nem látok arra esélyt, hogy a kampány hátralévő részében valami nagy fordulat történjen. Maros és Szatmár megyét is meg tudjuk nyerni, ezek közül Szatmár kissé rázósabb a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) közötti furcsa összefogás miatt. Elképesztő, hogy nem a megye dolgainak jobbítása érdekében fogtak össze, hanem hogy leváltsák a magyarokat, és ami ennél is szomorúbb, hogy a PNL országos vezetősége részéről semmiféle nyilvános reakció nincs arra, hogy a megyei liberális vezér az AUR-ral szövetkezett a magyarok ellen. Erre azért vissza fogunk térni a következő hónapokban, mert nem hagyhatjuk szó nélkül. Nem igazán lehet felróni semmit Pataki Csaba tanácselnöknek, hiszen az általa elindított projektek működnek; persze mindig lehet gyorsabban és többet, de az irány jó.

– Számos anyaországi kormánypárti politikus beszállt a kampányba az RMDSZ oldalán, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig Marosvásárhelyen kijelentette: szorosabbá fűzik a magyar kormány és a szövetség közötti együttműködést. Egyesek továbbra is bírálják a Fidesz és az RMDSZ jó kapcsolatát, ami szerintük például szűkíti az RMDSZ tárgyalóképességét, mozgásterét Bukarestben. Érez ilyen veszélyt?

– Nem szűkít az ég egy világon semmit. Elég ostoba megközelítés, hogy ha jóban vagy a Fidesz–KDNP-kormánnyal, meg egyáltalán a Fidesszel, akkor az a bukaresti mozgásteredet szűkíti. Ez nem így működik, a politika nem erről szól. Másrészt a világ legtermészetesebb dolga, hogy egymást politikailag és morálisan segítjük, nem tudom, hogy ezen miért szoktak egyesek csodálkozni. Egy EP-választáson mindez különösen így történik, az azonos vagy hasonló értékeket képviselők Európa-szerte támogatják egymást. Egyesek egyrészt EU-t, integrációt hirdetnek, másrészt azt akarják, hogy ne segítsék egymást azok a pártok, politikusok, amelyek, akik a kérdések nagy többségében egyetértenek. Amikor a mi segítségünkre volt szükség, mi is ott voltunk, és ott is leszünk, mint ahogy 2012-től napjainkig mi is megkaptuk azt a politikai és morális támogatást, amire szükségünk volt. A magyar kormánnyal szoros az együttműködésünk, nyilván mindig vannak új kihívások, amelyekre közösen kell keresnünk jó válaszokat, amikor csak lehet. Határozottan állítom: jelentős kérdésekben az elmúlt 10-12 esztendőben soha nem hozott olyan döntést a magyar kormány, hogy ne kérdezze meg a mi véleményünket, ne lett volna kíváncsi a véleményünkre. Másrészt soha nem volt olyan helyzet, amikor a román belpolitikai döntések kapcsán azt mondta volna, hogy szerinte ez vagy az volna a jó. Mindig azt mondták: ami jó a ti közösségeteknek, mi azt támogatjuk. Ami megint nagyon tisztességes álláspont.

– Ön szerint Klaus Iohannis valóban azért szoríttatta ki az RMDSZ-t tavaly a bukaresti kormányból, mert nem határolódott el Orbán Viktor rasszistának elkönyvelt tusványosi kijelentésétől?

– Én tisztelettel meghallgatom bárkinek a véleményét, még ha nem is értek velük egyet, ebben viszont van egy hatalmas logikai bukfenc. Merthogy ezekből a megállapításokból egy dolog következik: az RMDSZ-t nem ugráltatja senki. Tehát nincs olyan, hogy megfogalmaznak az RMDSZ irányába egy elvárást, az RMDSZ pedig vigyázzba áll, és az adott kérdésről alkotott véleményétől függetlenül azt teszi, amit tőle kérnek. Az RMDSZ nem kap és nem fogad el parancsot sehonnan, csak a közösségi érdek és a saját lelkiismeretünk alapján döntünk. Valóban volt egy elvárás 2022-ben, ezzel nem mondok semmi újat: az államfő nyilvánosan kérte az én álláspontomat, majd ezt többen különböző formában megismételték. Én elmondtam az álláspontomat, ami nem esett egybe az elnökével, ami miatt volt köztünk feszültség. De azt állítani, hogy az Orbán-beszéd miatt raktak ki bennünket a kormányból… Nem, azért raktak ki, mert matematikailag működött nélkülünk is a kormányzás, a zsákmányszerzés számukra fontosabb volt; másrészt mert nem úgy viselkedtem, ahogy tőlem elvárták. De nem az Orbán-beszéd miatt, ez bármilyen más ügyben ugyanígy történhetett volna. Azt gondolom, különösebben nem foglalkoztatja a társadalmunkat az a kérdés, hogy bennünket miért próbálnak egyesek folyamatosan úgy beállítani, mintha valakinek az utasítására cselekednénk. Az RMDSZ-t nem lehet ugráltatni, nem fogad el parancsot.

– A mostani választások fordulópontot jelenthetnek a lendületben lévő AUR számára, mert a bukaresti parlament után megvetheti a lábát az önkormányzatokban és az EP-ben is. Mekkora veszélyt jelent ez a párt a PRM-hez, Vatra Româneascához, PUNR-hez képest?

– Biztosan előretörnek a korábbi választásokhoz képest, mert akármilyen eredményt érnek el, az a nullához képest több. Az EP-ben erős képviselőcsoportjuk lesz, biztosan ott lesznek a megyei önkormányzatok többségében, és kevés olyan nagy település lesz, ahová ne kerülnének be. Vagyis beviszik azt a gyűlöletet, megosztottságot, magyarellenességet és mindenféle szélsőséges attitűdöt, amit eddig a bukaresti parlamentben láttunk. Ez pedig veszély a magyarokra, az országra, mert ők olyan ideológiát tartanak irányadónak, amit a legionáriusok a húszas-harmincas években, olyan alapokra építik a pártot, a narratíváikat, amely a gyűlöletre, a másság totális elutasítására, a magyarellenességre vonatkozik. Fontosak a tapasztalati tények is: a parlamentben számtalan olyan kezdeményezésük, ígéretük volt a szavazóik irányában, hogy ha hatalomra jutnak, minden olyan jogot visszavesznek, amit az elmúlt három évtized során megszerzett a magyar közösség. Rengetegszer az igazságszolgáltatáshoz fordultak, és támadták a magyar nyelv és a közösségi szimbólumok használatát. Azt szoktam mondani azoknak, akik bagatellizálják az AUR-t: lehet, hogy a veszélyérzet megszűnt, de a veszély nem szűnt meg, az bármelyik pillanatban visszatérhet. Mindig akkor történik baj, amikor nem veszik komolyan, nem szigetelik el időben a szélsőségeseket.

– Adva van két erdélyi magyar: az egyik már több ciklus óta nem vett részt a választáson, vagy más pártra voksolt, illetve egy olyan fiatal, aki most először járulhat az urnák elé. Röviden miként győzné meg őket arról, hogy az RMDSZ-re szavazzanak?

– A fiataloknak mindig azt mondom, hogy ne legyenek közömbösek a saját életükkel, jövőjükkel kapcsolatosan, vegyenek részt, mondjanak véleményt, határozottan álljanak ki magukért. Ez azt jelenti, hogy a választásokon is legyenek jelen, hiszen ezek a következő évekről, sőt egy-egy választás a következő évtizedekről szól. Egy fiatal számára nem mindegy, hogy mi fog történni a következő években, hiszen az ő életét ez nagy mértékben meghatározza. Az RMDSZ-ben megbízhatnak, mert a közösség mindig erőt tud adni, az RMDSZ hatékonyan tudja képviselni a fiatalok érdekeit is. A kiábrándultaknak vagy a máshová szavazóknak meg azt tudom üzenni, hogy ébren kell tartani a reményt még a politikában is, ez ugyanis azt jelenti, hogy bízom abban, hogy a saját életemet képes vagyok irányítani. Nem adhatjuk át másnak a döntést. Az RMDSZ megbízható partnere a közösségnek, és mindaz, amit akár kormányban, akár a parlamentben vagy az önkormányzatokban képviseltünk, mindig a polgárokról szól. Ha az RMDSZ-re szavaznak, az azoknak is jó, akik nem biztos, hogy mindenben velünk szimpatizálnak, de a magyar közösség ügyét fontosnak tartják.