Egyenlőtlen harc az örökösök és a román állam között – Báró Bánffy Farkas a restitúció akadályozásáról

Egyenlőtlen harc az örökösök és a román állam között – Báró Bánffy Farkas a restitúció akadályozásáról

Báró Bánffy Farkas

Fotó: Médiatér

„Amíg Brüsszel messze van és alkalmatlan bármit végrehajtani, addig a sajtó és a hivatalok számára azt hazudik a román állam, amit szeretne” – jelentette ki a Krónikának a romániai restitúciós folyamat kapcsán báró Bánffy Farkas. Az erdélyi nemesi család elkobzott javainak visszaszolgáltatása érdekében számos pert folytató, a Fehér megyei Fugadon élő Bánffy-örökös szerint ezen a téren nem változott a román hatóságok hozzáállása, a maga módján minden egyes hivatal megpróbálja akadályozni a restitúciós folyamatot.

Pap Melinda

2022. december 11., 18:542022. december 11., 18:54

– Maros megyében a prefektúra 17 év pereskedés után nemrég elrendelte a birtokba helyezést a Bánffy család számára 2200 hektár erdő esetében. Ön az erdélyi arisztokrata család másik ága tagjaként több restitúciós pert folytat, és ismeri a román hatóságokkal szembeni küzdelmet. Mennyire értékeli előrelépésnek a Maros megyei kormányhivatal döntését?

– Minden ügy egyedi ügy. Láttam már olyat is, hogy valakinek visszaadták és utána ismét elvették a területét. Nekem is vannak olyan területeim, melyeket visszakaptunk, majd utána ismét elvették, és olyat is tudok, akinek visszaadták, birtokba helyezték, és utána nem hagyták, hogy gazdálkodjon rajta. Olyat is láttunk, hogy a prefektúra felszólította az illetékeseket: helyezzenek birtokba valakit, de ez soha nem történt meg.

Idézet
És olyat is, hogy bíróságon nyertek meg emberek területeket, és utána soha nem tudtak rajtuk gazdálkodni. A román bürokráciának számtalan útvesztője van még.

Örülök, ha bárkinek sikerül megtenni egy lépést az összesen ezer lépésből, amíg elérkezik odáig, hogy használni tud egy területet, amit visszakapott, de szerintem itt nagyobb hír lett kreálva, mint amekkora az erőlépés. Bár minden egyes lépés előrelépés.

– Korábban úgy értékelte, hogy Romániában „államilag blokkolva van” a restitúciós folyamat. Ezek szerint a Maros megyei döntés ellenére sem változott a helyzet?

– Egyáltalán nem mondhatom azt, hogy változott volna a helyzet. Nekem is számtalan olyan perem van még mindig, ahol a helyi polgármester a telekelést akadályozza, vagy megtagadja a nullás adóigazolás kiadását, mert anélkül nem tudunk haladni. Vagy esetleg különböző, 150 évvel ezelőtti térképekre hivatkozva nem fogadja el a telekelés rajzait, miközben ők már kimérték egyszer. Olyanokat is tudunk, akiket birtokba kellene helyezni. A Maros megyei prefektúra már tíz éve felszólított egy települést és erdészetet, hogy helyezzenek birtokba minket, ennek ellenére most a harmadik perünket indítjuk a kieső haszon fedezésére.

Idézet
Azt gondolom, hogy amíg Brüsszel messze van és alkalmatlan bármit végrehajtani, addig a sajtó számára és az európai hivatalok számára azt hazudik a román állam, amit szeretne.

Senki nem fogja felelősségre vonni emiatt, ez senki másnak nem érdeke. Megértem őket, mert igazából a nagy nemzeti érdeküket védik, mi pedig megpróbáljuk a saját magántulajdonunkat védeni. Kicsit egyenlőtlenek az erőviszonyok, de mindig elhisszük, hogy van még remény.

Galéria

Fotó: Beliczay László

– Értsem úgy, hogy a román állam minden egyes hivatalt felhasznál arra, hogy akadályozza a restitúciós folyamatot?

– Természetesen. De ez teljesen érthető: mások az érdekeik, mint nekünk. Inkább az a probléma, hogy a Romsilva állami erdészet által kezelt állami területek teljes éves profitja pár lej, ami nevetséges, miközben a magánerdészetek a magántulajdonban lévő erdőkből jelentős profitot termelnek. Van egy borzalmas problémája a román államnak: soha nincs elég pénze, miközben mi azt látjuk, hogy adott területek után több adót szedhetnének be és több hasznot tudnának húzni, mint amennyi profitot ők képesek gyártani. Így ez Románia szempontjából is rossz.

– Romániában jelentős problémának tekintik az illegális erdőkitermelést is. Önöket örökösökként mennyire érinti ez a jelenség? Amikor visszakapják, milyen mértékben vannak kiaknázva az erdőterületeik?

– Nem értek egyet azzal, hogy óriási probléma az illegális erdőkitermelés. Azt gondolom, hogy ez egy politikai és gazdasági érdekek miatt felpumpált kijelentés a sajtóban és a közösségi médiában. Ha Romániában az illegális fakitermelés húsz éve száz százalék volt, akkor most öt százalékon áll. Az országnak hivatalosan 6 millió hektár erdője van, gyakorlatilag 7 millió.

Idézet
Ahogy a futballhoz, egészségügyhöz, oktatáshoz, úgy az erdészethez is kezd mindenki érteni.

De nincs akkora illegális fakitermelés Romániában, mint amekkorát állítanak. Sajnos ez egy téves kijelentés: bárki lát egy csutakot, rögtön közli, hogy illegálisan vágták ki. Nem, az erdőgazdálkodás arról szól, hogy a fát kitermeljük, és gazdasági hasznot hajtunk belőle, amiből újra tudunk erdőket kezelni. Attól, hogy kivágunk egy fát, az még nem falopás, de sajnos ezt a laikusok java része nem érti, és azt mondják: fát lopnak. Nem, nincs akkora probléma, nagyon kevés helyen van olyan jól lekövetett és ellenőrzött rendszer, mint amilyen jelenleg van Romániában. Sajnos már a gazdálkodásnak a logikus gyakorlati megoldásai veszélybe kerülnek azért, mert túlzott a védelem. Természetesen vannak gazemberek, de manapság nem ez a jellemző.

Galéria

Fotó: Pinti Attila

– Korábban felmerült lehetőségként, hogy nagyapja, Bánffy Dániel öröksége ügyében az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak, hogy rendezzék a román állammal fennálló vagyonvitájukat. Megkeresték az európai igazságszolgáltatási intézményt?

– Mi fordultunk már Strasbourg­hoz, és mindig érdekes, amikor Strasbourg­ban egy román bíró válaszol a Romániából beadott kérésre.

Idézet
Belügynek tekintik, hogy ez az ország belügye, és nem tartozik az európai bíróságra. Nagyapánkat jelenleg háborús bűnösként tartják számon Romániában, amit megfellebbezünk,

már csak azért is, mert anno mindenki azt állította, hogy az adott cselekedetet – ami egy beszéd megtartása volt – nem ő követte el, hanem egy másik illető. Ő több mint valószínűleg az országban sem volt akkor, de az 1952-es sztálini korban valamit kellett tenni a nagyapánkkal. Most felülbíráljuk a döntést, és ha sikerül egy normális irányba vinni, akkor természetesen továbbra is folytatjuk a pereskedéseket. 2008-ban már ott tartottunk, hogy 9800 hektár területet kaptunk vissza, de utána soha nem tudtunk rajta gazdálkodni, hiába nyertünk a bíróságon. Visszatérve a Maros megyei döntésre: sok sikert, jó munkát kívánunk mindenkinek, de ebből a kalácsból annyira könnyen nem lehet enni, mert csak a receptet kapták meg hozzá.

– Egy korábbi interjúban úgy nyilatkozott: a román állam „nemzetpolitikai érdeknek” tekinti, hogy ne szolgáltasson vissza méretes földterületeket magyar nemzetiségű személyeknek Romániában, és a korrupcióellenes ügyészséget (DNA) is akadályozó tényezőként használja ebben. Ezen a téren lát-e változást?

– Ezt teljes mértékben továbbra is fenntartom. De a világ összes országa azt szeretné, ha saját nemzetiségű polgárai lennének a saját földterületeinek a tulajdonosai.

Idézet
Ebben nem egyedi Románia. Magyarország sem adná oda a Habsburg-hatalomra hivatkozva az osztrákoknak a Bakonyt, és Európa számos országában indíthatunk még vitákat arról, hogy melyik területet a történelem mely adott évtizedére hivatkozva lehetne a szomszédos országtól megszerezni.

Nem kell messzire menjünk, elég, ha a Balkánon körülnézünk. Természetes, hogy Románia azt szeretné, ha román nemzetiségűek lennének a tulajdonosok, Magyarország meg azt, ha magyar nemzetiségűek lennének. Reméljük, hogy az államközi tárgyalásokon erről lehet majd beszélgetni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 12., vasárnap

Életét vesztette a Radnai-havasok egyik hegyi ösvényéről lezuhant nő

Holtan találtak rá a mentőcsapatok a Radnai-havasok egyik hegyi ösvényéről lezuhant nőre.

Életét vesztette a Radnai-havasok egyik hegyi ösvényéről lezuhant nő
2024. május 12., vasárnap

Kreatív inspirációt jelent az erdélyi táj és legendavilág: Popa Zsolt divattervező újragondolta az avasi viseletet

Az avasújvárosi születésű Popa Zsolt munkássága izgalmas színfontja a romániai divatszakmának.

Kreatív inspirációt jelent az erdélyi táj és legendavilág: Popa Zsolt divattervező újragondolta az avasi viseletet
2024. május 12., vasárnap

Megújult a Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnázium, kibővült a Körtvélyfái Általános Iskola

A felújított Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnáziumban és a kibővített Körtvélyfái Általános Iskolában kértek bizalmat a munka folytatásához az újabb mandátumra pályázó önkormányzati vezetők szombaton.

Megújult a Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnázium, kibővült a Körtvélyfái Általános Iskola
2024. május 11., szombat

Vipera, medve, vaddisznó, pásztorkutya: hogyan előzhetjük meg a támadásokat túrázáskor?

Románia hegyvidéki területein bárhol találkozhatunk viperákkal – hívta fel a figyelmet a Krónika megkeresésére Kovács Zoltán Róbert. A Maros megyei hegyimentő-szolgálat vezetőjével a kígyótámadás elkerüléséről, a megmart személy kezeléséről beszéltünk.

Vipera, medve, vaddisznó, pásztorkutya: hogyan előzhetjük meg a támadásokat túrázáskor?
2024. május 11., szombat

Harminc métert zuhant egy turista a Radnai-havasokban

Mintegy 30 métert zuhant és elvesztette az eszméletét egy 50 éves nő szombaton a Radnai-havasokban levő Száka-hegyi nárciszmező térségében.

Harminc métert zuhant egy turista a Radnai-havasokban
2024. május 11., szombat

Lelket, egészséget, családokat érintő témákat járnak körül a Szatmárnémetiben tartandó Édesanyák hetén

Édesanyákat, nagyszülőket, nőket, családokat érintő témákat közelítenek meg Szatmárnémetiben az Édesanyák hete lenevezésű rendezvénysorozat keretében, amelyet május 13. és 18. között szerveznek az Iparos Otthonban.

Lelket, egészséget, családokat érintő témákat járnak körül a Szatmárnémetiben tartandó Édesanyák hetén
2024. május 11., szombat

Az Európai Unió reformját szorgalmazták Kolozsváron a EFA és az EMSZ vezetői

Az európai őshonos kisebbségek jogvédelmét, az Európai Unió reformját szorgalmazták kolozsvári találkozójukon az Európai Szabad Szövetség (EFA) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vezetői – derült ki az EMSZ sajtóirodájának szombati közleményéből.

Az Európai Unió reformját szorgalmazták Kolozsváron a EFA és az EMSZ vezetői
2024. május 11., szombat

Tantervtől gyakorlatig: Szovátán tartják a hétvégén a Magyartanárok Országos Konferenciáját

Szakmai konferencián értekeznek a magyar nyelv és irodalomtanárok Szovátán a hétvégén – közölte a szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).

Tantervtől gyakorlatig: Szovátán tartják a hétvégén a Magyartanárok Országos Konferenciáját
2024. május 10., péntek

Hiánypótlónak számít a Nagybányán felavatott magyar bölcsőde

Azért kell önkormányzatait megerősítenie és képviselőit Brüsszelbe küldenie június 9-én az erdélyi magyarságnak, mert a közösség érdekeit senki más nem fogja képviselni – hangoztatta Kelemen Hunor pénteken Nagybányán.

Hiánypótlónak számít a Nagybányán felavatott magyar bölcsőde
2024. május 10., péntek

Ittasan vezetett egy fiatalember az autópályán, Temes megyében, a gyanú szerint kábítószer is volt nála

Őrizetbe vettek a rendőrök egy 27 éves fiatalembert, aki ittasan vezetett Déva és Nagylak között az autópályán. A rendőrök gyanúja szerint kábítószert találtak az autójában – közölte pénteken a Temes megyei rendőrség.

Ittasan vezetett egy fiatalember az autópályán, Temes megyében, a gyanú szerint kábítószer is volt nála