Balul is elsülhet a felfegyverzés: erdészek szerint körültekintően kell kidolgozni az új törvény módszertanát

Bíró Blanka 2019. november 29., 11:21

Érintettek visszafogott örömmel fogadták a hírt, miszerint ismét szolgálati fegyvert kaphatnak az erdészek. Ugyanis a korábbi tapasztalatok azt mutatják, a fegyverviselést és -használatot övező bürokratikus felhajtás miatt az erdőőrök inkább páncélszekrényben tartották fegyverüket. Ezért fontos, hogy az alkalmazási módszertan is a hatékonyságot szolgálja.

Távlati célok. Az erdészek azt szeretnék, ha a fegyverviselés valóban segítené a munkájukat Fotó: Veres Nándor

Jó kezdeményezésnek tartják érintettek, hogy ismét szolgálati fegyvert kaphatnak az erdőőrök, hiszen így elméletileg hatékonyabban védhetik az erdőt és önmagukat. Ám attól tartanak, hogy a gyakorlati alkalmazás újabb nehezítéseket rejteget, és nem szolgálja majd a valós célt. Nagy Dániel, a brassói területi erdészeti és vadászati felügyelőség aligazgatója a Krónikának elmondta, azt megelőzően sem működött zavartalanul a fegyverhasználat, hogy a tavaly januárban hozott kormányrendelettel betiltották a hosszú csövű lőfegyvereket.

Éles töltényt nem, csak gumilövedéket használhattak, de annak az engedélyeztetése is hatalmas bürokráciával járt.

Az erdészeknek negyedévente lőgyakorlaton kellett volna részt venniük a megyei rendőrségekkel együttműködve, de például a területi felügyelőség öt megyéjében nincs engedélyezett lőtér, ezért a gyakorlatok elmaradtak. Másrészt el kellett számolni minden lőszerrel: ha nem a golyót, akkor a töltényhüvelyt kellett felmutatni.

Avarban hüvelyt keresni

„A fegyvertörvény értelmében beavatkozás esetén az erdészeknek is két figyelmeztető lövést kell leadniuk a levegőbe. El lehet képzelni: miután az első figyelmeztető lövést leadta az erdész, az avarban meg kellett keresnie a töltényhüvelyt, hogy azt egy utólagos ellenőrzés során be tudja mutatni. Ez miféle hatásos védelem?! Amíg a töltényhüvelyt keresi, a fatolvaj azt tesz amit akar” – részletezte a helyzet visszásságát az aligazgató. Nagy Dániel szerint ez oda vezetett, hogy sok erdész inkább a székházban, páncélszekrénybe zárva tartotta a fegyverét, mert úgy vélte, másképp csak „meggyűjti a baját a hatóságokkal”.

Üdvözöljük, hogy ez a téma újra napirendre került, ám nagyon körültekintően kell kidolgozni az alkalmazási módszertant. Remélem, nem jutunk oda, hogy az erdész akkor sem meri használni a fegyverét, ha szorult helyzetbe kerül”

– mondta Nagy Dániel.

Az illetékes szerint a képviselőház által elfogadott módosításban az is szerepel, hogy nyugdíjkorhatár elérésekor nyugdíjba vonuló erdészeti alkalmazottaknak prémium jár, amely összege nem lehet kisebb, mint a legutolsó havi bruttó fizetésük ötszöröse. A nyugdíjba vonuláskor kifizetendő prémiumot a munkáltató biztosítja. Ezzel csak az a gond, hogy van már példa csupán „papíron” létező juttatásra.

Az erdészeti alaptörvény ugyanis már 2008 óta szavatolja az erdészeti alkalmazottaknak a veszélyességi pótlékot, ám ezt a juttatást senki nem kapja meg, mert nincs rá pénz.

Több alkalmazott bírósághoz fordult, a jogerős ítéletek pedig ellentmondásosak: van akinek megítélték, másnak nem. „Aki nyert a bíróságon, végrehajtóval próbál érvényt szerezni az ítéletnek, de nincs pénz, zárolják a számlákat, a minisztérium pedig azzal hárít, hogy meg kell várni a költségvetés-kiegészítést” – részletezte az aligazgató. Nagy Dániel hangsúlyozta, hiába vannak jó törvények, ha az alkalmazásuk akadályokba ütközik. Ugyanakkor reméli, hogy az új módosítás ezúttal nem jut erre a sorsra.

Az erdész az erdő rendőre

Fontos előrelépés a törvény módosítása, de először életbe kell lépnie, és aztán kiderül, miként működik a gyakorlatban – mondta megkeresésünkre Elekes András, a csíkszépvízi magánerdészet munkatársa, aki Szentegyházán teljesít szolgálatot. Hangsúlyozta,

nem kellett volna megvárni, míg hat erdész meghal, hogy ez a kérdés napirendre kerüljön.

„Utólag próbálkoznak a helyzet orvoslásával, de hat családban a gyerekek apa nélkül nőnek fel. Ennek nem lett volna szabad megtörténnie. Most az a fontos, hogy ha módosították a törvényt, ne bonyolítsák el annak alkalmazását, összpontosítsanak a valóban égető probléma hatékony megoldására” – szögezte le az erdész.

Elekes András rámutatott, minden országban, ahol nagy hagyománya van az erdőgazdálkodásnak – így az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Svédországban is –, az erdész az „erdő rendőre”, gépkocsival-fegyverrel szerelik fel, hogy megfelelően tudja ellátni a feladatát, meg tudja védeni az erdőt. „Ez fontos előrelépés, de még ki kell hirdetnie az államelnöknek a módosítást, aztán meglátjuk, a gyakorlatban miként fog működni. Félő, hogy csak a papírmunkát zúdítják a nyakunkba. De egyszer ugorjuk át az árkot, és aztán mondjuk, hogy hopp” – fogalmazott Elekes András.

Amint arról beszámoltunk, a képviselőház döntő kamaraként megszavazta az erdészeti alkalmazottak jogállását módosító törvényt. Eszerint az erdők, vadászati, halászati övezetek és természetvédelmi területek őrzésével megbízott erdészeti alkalmazottak szolgálati fegyvert kapnak. A szolgálati fegyverviselésre feljogosító különleges státust a munkavégző életét vagy testi épségét veszélyeztető feladatok és a szakma kockázata indokolja. Az erdész szakszervezet szerint 2017-től mostanig a fatolvajok 90-szer támadták meg a szolgálatot teljesítő erdészeket, akik 40 esetben kórházi kezelésre szorultak. Az utóbbi években több száz erdész szembesült halálos fenyegetéssel, hatan pedig életükkel fizettek Romániában, amikor illegális kitermelést próbáltak megállítani.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat