HIRDETÉS
A szentatya romániai látogatása során is tanúbizonyságot tett legjellemzőbb tulajdonságáról, az egyszerűségről és a szerénységről – értékelte Ferenc pápa apostoli körútját lapunknak Holló László, akit a katolikus egyházfő háromnapos látogatása, ezen belül a csíksomlyói szentmiséje jelentőségéről faggattunk. Kérdésünkre az egyetemi oktató bizakodva, de visszafogott optimizmussal tekint a szentatya és Daniel ortodox pátriárka találkozójának eredményeire. Mint lapunknak kifejtette, minden találkozás és párbeszéd alkalom a felebarátunk megismerésére, és az egymáshoz való közelebb kerülésre.
– vonta le a következtetést Holló László, hozzátéve, hogy a realitások figyelembevételével ez nem lesz sem könnyű, sem gyors folyamat.
Holló László szerint az is jelzésértékű, hogy a pápa – a romániai ortodox egyház hozzájárulásával – Balázsfalván boldoggá avathatott hét, a kommunista rendszer által bebörtönzött és megkínzott görögkatolikus püspököt. Mint ismert, már magának a romániai látogatásnak is az volt az egyik feltétele, hogy a többségi egyház beleegyezését adja. „Ami Balázsfalván történt, azt mindenképpen történelmi jóvátételként kell értékelni. Elég, ha csak a görögkatolikus egyház betiltása, majd az 1989-es rendszerváltást követő felszabadítása körüli feszültségekre gondolunk. Az ortodox egyház azt is megtehette volna, hogy nem hívja meg a pápát Romániába. Az államfő és a katolikus egyház meghívása nem lett volna elégséges” – hangsúlyozta Holló László.
Az egyetemi előadótanár kitért a pápalátogatást megelőző bukaresti demonstrációra is, amelyen Gheorghe Funar kolozsvári expolgármester néhány ortodox pópával együtt tiltakozott a szentatya látogatása, illetve a magyarok ellen. Holló László szerint a megnyilvánulást a súlyának megfelelően kell kezelni. Mint mondta, tagadhatatlan, hogy a görögkeleti egyházban is akadnak, akik elutasítják az ökumenizmus ideáját, és akik az intoleráns magatartásáról ismert Funar által fémjelzett utcai tiltakozáson eretneknek és ördögtől valónak kiáltották ki a pápát és katolikusokat. „Ennek ellenére én ezt a tüntetést tragikomédiának tartom, amit nem lehet komolyan venni” – szögezte le a BBTE dékánhelyettese. Megítélése szerint a pápaellenes tiltakozáson mindössze az ortodox egyház szélsőséges képviselői – szerzetesek és pópák – jelentek meg, akiknek álláspontjával a görögkeleti egyház nem vállal közösséget.
A tordai vallásbéke Balázsfalván történt méltatása is haragot váltott ki román ultranacionalisták részéről, akik nehezményezték, hogy a pápa arra az 1568-ban született törvényre hivatkozik, amelyből kihagyták Erdély ortodox vallású lakóit.
A lapunkban feltárt incidensre emlékeztetve Holló László hozzátette: a román kormányőrség (SPP) is nevetségessé tette magát azáltal, hogy a „Romániában élünk” jelszóra hivatkozva letakartatta a pápai miseruha hátán szereplő magyar nyelvű feliratot.
„Ha nem kötelezik a szervezőket, hogy takarják le a »Járjunk együtt!« magyar nyelvű mottót, talán senki nem veszi észre, hogy az egyáltalán ott van. Így most ország-világ megtudhatta, hogy egyeseket mennyire zavar egy ártatlan magyar nyelvű szöveg” – állapította meg a lelkész, egyetemi oktató.
Holló László nem tartja véletlennek, hogy a pápai prédikáció alapgondolata éppen a „Járjunk együtt!” mottóra épült, ami az együttlétről és együtt járásról szólt – a protestáns felekezetek megemlítésével. Mi több, XVI. Benedek utódja Balázsfalván a tordai országgyűlésről és az ott kihirdetett vallásszabadságról is beszélt, ami Holló szerint
komoly gesztus a protestánsok irányában.
„Ezzel mindenki megszólítva érezhette magát, nemcsak a katolikusok” – értékelt az előadótanár.
Arra a kérdésre, miként kell értelmeznünk, hogy a szentatya külön üdvözölte a csángókat, ám ezt nem Csíksomlyón, hanem Jászvásáron tette, Holló László elmondta, ezen nem kell meglepődni, ugyanis a moldvai csángók területileg odatartoznak. „Lehet arról vitázni, hogy a moldvai csángók Csíksomlyóra szoktak elzarándokolni, és a pápa itt is megemlíthette volna őket, azonban úgy érzem, ez így is rendjén volt” – válaszolta az egyetemi oktató.
A dékánhelyettes lapunknak bevallotta: vegyes érzelmeket váltott ki benne az a pápai bocsánatkérés, mely a cigányság megkövetését célozta. Holló László kifejtette, egyházfőként a szentatya az egyháztagok gyengeségeiért kért bocsánatot, és meglehetett erre az oka. Eddigi szolgálata alatt is láthattuk ugyanis, hogy mennyire fontos számára az elesettek, a kisebbségben lévők megsegítése. „Azt is el kell ismernünk, hogy a cigányság a szegregáció áldozata. Csakhogy az utóbbi időben, II. János Pál pápától errefelé a római katolikus egyház túl gyakran és túl sokaktól kér bocsánatot, és ha valaki nem lelkileg közelíti meg a kérdést, még azt hiheti, hogy erre azért van szükség, mert a legbűnösebb felekezet vagyunk” – fejtette ki az előadótanár.
Korábbi előadásában egyébként a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója arról beszélt, a katolikusok gyakran hajlamosak azt hinni, hogy ők a kiválasztottak, ezért elvárnák, hogy a pápa is csak őket szólítsa meg, csak velük foglalkozzon. „Ezzel szemben a szentatya sokkal inkább Jézus Krisztus szellemében gondolkodik, és az egész világra kitekint, mindenkihez odahajol. Innen ered a katolikus közösség sértődöttsége, irigysége akkor, amikor némelyek a pápát elutasítják. Ferenc pápa szívügyének tekinti, hogy arcot adjon a kisebbségben, a periférián élőknek” – adott hangot gondolatainak a teológiai tanár. Holló László hozzátette: reméli, hogy a szentatyának a cigányság felé tett gesztusa is a népcsoportok közeledését szolgálja.
