„A közeledést szorgalmazta a szentatya” – dr. Holló László a csíksomlyói szentmise és a balázsfalvi bocsánatkérés jelentőségéről

Holló László: mindenki megszólítva érezhette magát, nemcsak a katolikusok •  Fotó: Haáz Vince

Holló László: mindenki megszólítva érezhette magát, nemcsak a katolikusok

Fotó: Haáz Vince

Ferenc pápa csíksomlyói jelenléte megerősítette az erdélyi magyarságot identitásában, sorsának vállalásában, ugyanakkor a szentatya romániai körútja a vallási felekezetek és népcsoportok közti közeledést szolgálta – állapította meg a Krónikának dr. Holló László előadótanár, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Római Katolikus Teológia Karának dékánhelyettese.

Szucher Ervin

2019. június 05., 14:012019. június 05., 14:01

2019. június 05., 14:042019. június 05., 14:04

A szentatya romániai látogatása során is tanúbizonyságot tett legjellemzőbb tulajdonságáról, az egyszerűségről és a szerénységről – értékelte Ferenc pápa apostoli körútját lapunknak Holló László, akit a katolikus egyházfő háromnapos látogatása, ezen belül a csíksomlyói szentmiséje jelentőségéről faggattunk. Kérdésünkre az egyetemi oktató bizakodva, de visszafogott optimizmussal tekint a szentatya és Daniel ortodox pátriárka találkozójának eredményeire. Mint lapunknak kifejtette, minden találkozás és párbeszéd alkalom a felebarátunk megismerésére, és az egymáshoz való közelebb kerülésre.

Idézet
Ez az ökumenizmusnak a lényege: a találkozások akkor is a közeledést szolgálják, ha nem tudunk a hitben azonos hullámhosszra kerülni. Olvastam a pápa utólagos nyilatkozatát, amelyben arról beszél, mennyire pozitív benyomást keltett benne a pátriárkával való találkozás. Csak remélni tudom, hogy az ortodox egyházfőben is hasonló érzelmek és gondolatok fogalmazódtak meg. Mert ha igen, akkor valóban van esély a közeledésre”

– vonta le a következtetést Holló László, hozzátéve, hogy a realitások figyelembevételével ez nem lesz sem könnyű, sem gyors folyamat.

Holló László szerint az is jelzésértékű, hogy a pápa – a romániai ortodox egyház hozzájárulásával – Balázsfalván boldoggá avathatott hét, a kommunista rendszer által bebörtönzött és megkínzott görögkatolikus püspököt. Mint ismert, már magának a romániai látogatásnak is az volt az egyik feltétele, hogy a többségi egyház beleegyezését adja. „Ami Balázsfalván történt, azt mindenképpen történelmi jóvátételként kell értékelni. Elég, ha csak a görögkatolikus egyház betiltása, majd az 1989-es rendszerváltást követő felszabadítása körüli feszültségekre gondolunk. Az ortodox egyház azt is megtehette volna, hogy nem hívja meg a pápát Romániába. Az államfő és a katolikus egyház meghívása nem lett volna elégséges” – hangsúlyozta Holló László.

Tragikomikus szélsőségesek

Az egyetemi előadótanár kitért a pápalátogatást megelőző bukaresti demonstrációra is, amelyen Gheorghe Funar kolozsvári expolgármester néhány ortodox pópával együtt tiltakozott a szentatya látogatása, illetve a magyarok ellen. Holló László szerint a megnyilvánulást a súlyának megfelelően kell kezelni. Mint mondta, tagadhatatlan, hogy a görögkeleti egyházban is akadnak, akik elutasítják az ökumenizmus ideáját, és akik az intoleráns magatartásáról ismert Funar által fémjelzett utcai tiltakozáson eretneknek és ördögtől valónak kiáltották ki a pápát és katolikusokat. „Ennek ellenére én ezt a tüntetést tragikomédiának tartom, amit nem lehet komolyan venni” – szögezte le a BBTE dékánhelyettese. Megítélése szerint a pápaellenes tiltakozáson mindössze az ortodox egyház szélsőséges képviselői – szerzetesek és pópák – jelentek meg, akiknek álláspontjával a görögkeleti egyház nem vállal közösséget.

A tordai vallásbéke Balázsfalván történt méltatása is haragot váltott ki román ultranacionalisták részéről, akik nehezményezték, hogy a pápa arra az 1568-ban született törvényre hivatkozik, amelyből kihagyták Erdély ortodox vallású lakóit.

A lapunkban feltárt incidensre emlékeztetve Holló László hozzátette: a román kormányőrség (SPP) is nevetségessé tette magát azáltal, hogy a „Romániában élünk” jelszóra hivatkozva letakartatta a pápai miseruha hátán szereplő magyar nyelvű feliratot.

„Ha nem kötelezik a szervezőket, hogy takarják le a »Járjunk együtt!« magyar nyelvű mottót, talán senki nem veszi észre, hogy az egyáltalán ott van. Így most ország-világ megtudhatta, hogy egyeseket mennyire zavar egy ártatlan magyar nyelvű szöveg” – állapította meg a lelkész, egyetemi oktató.

Külön megszólított protestánsok és csángók

Holló László nem tartja véletlennek, hogy a pápai prédikáció alapgondolata éppen a „Járjunk együtt!” mottóra épült, ami az együttlétről és együtt járásról szólt – a protestáns felekezetek megemlítésével. Mi több, XVI. Benedek utódja Balázsfalván a tordai országgyűlésről és az ott kihirdetett vallásszabadságról is beszélt, ami Holló szerint

komoly gesztus a protestánsok irányában.

„Ezzel mindenki megszólítva érezhette magát, nemcsak a katolikusok” – értékelt az előadótanár.

Arra a kérdésre, miként kell értelmeznünk, hogy a szentatya külön üdvözölte a csángókat, ám ezt nem Csíksomlyón, hanem Jászvásáron tette, Holló László elmondta, ezen nem kell meglepődni, ugyanis a moldvai csángók területileg odatartoznak. „Lehet arról vitázni, hogy a moldvai csángók Csíksomlyóra szoktak elzarándokolni, és a pápa itt is megemlíthette volna őket, azonban úgy érzem, ez így is rendjén volt” – válaszolta az egyetemi oktató.

Helyénvaló bocsánatkérés
és annak hátulütői

A dékánhelyettes lapunknak bevallotta: vegyes érzelmeket váltott ki benne az a pápai bocsánatkérés, mely a cigányság megkövetését célozta. Holló László kifejtette, egyházfőként a szentatya az egyháztagok gyengeségeiért kért bocsánatot, és meglehetett erre az oka. Eddigi szolgálata alatt is láthattuk ugyanis, hogy mennyire fontos számára az elesettek, a kisebbségben lévők megsegítése. „Azt is el kell ismernünk, hogy a cigányság a szegregáció áldozata. Csakhogy az utóbbi időben, II. János Pál pápától errefelé a római katolikus egyház túl gyakran és túl sokaktól kér bocsánatot, és ha valaki nem lelkileg közelíti meg a kérdést, még azt hiheti, hogy erre azért van szükség, mert a legbűnösebb felekezet vagyunk” – fejtette ki az előadótanár.

Korábbi előadásában egyébként a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója arról beszélt, a katolikusok gyakran hajlamosak azt hinni, hogy ők a kiválasztottak, ezért elvárnák, hogy a pápa is csak őket szólítsa meg, csak velük foglalkozzon. „Ezzel szemben a szentatya sokkal inkább Jézus Krisztus szellemében gondolkodik, és az egész világra kitekint, mindenkihez odahajol. Innen ered a katolikus közösség sértődöttsége, irigysége akkor, amikor némelyek a pápát elutasítják. Ferenc pápa szívügyének tekinti, hogy arcot adjon a kisebbségben, a periférián élőknek” – adott hangot gondolatainak a teológiai tanár. Holló László hozzátette: reméli, hogy a szentatyának a cigányság felé tett gesztusa is a népcsoportok közeledését szolgálja.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 15., kedd

Mi a teendő villámláskor a hegyen?

A nyári hegyi túrák gyönyörűek, de a havasokon gyorsan változó időjárás komoly veszélyeket is rejthet, villámlással kísért heves viharok törhetnek ki egyik percről a másikra.

Mi a teendő villámláskor a hegyen?
Mi a teendő villámláskor a hegyen?
2025. július 15., kedd

Mi a teendő villámláskor a hegyen?

2025. július 15., kedd

Hatósági felügyelet alá került egy férfi, aki illegálisan fogott be két medvebocsot

Orvvadászat és vadállatok illegális tartásáért hatósági felügyelet alá került egy Arad megyei fiatalember, aki az év elején két medvebocsot ejtett foglyul.

Hatósági felügyelet alá került egy férfi, aki illegálisan fogott be két medvebocsot
2025. július 15., kedd

Lezuhant egy kisrepülőgép Hunyad megyében, a pilóta életét vesztette

Lezuhant egy kis méretű repülőgép kedden a Hunyad megyei Szászváros közelében.

Lezuhant egy kisrepülőgép Hunyad megyében, a pilóta életét vesztette
2025. július 15., kedd

Elrendelték a mezőméhesi gyilkossággal gyanúsított Emil Gânj előzetes letartóztatását

Elrendelte kedden a Maros megyei törvényszék a mezőméhesi gyilkossággal gyanúsított Emil Gânj előzetes letartóztatását.

Elrendelték a mezőméhesi gyilkossággal gyanúsított Emil Gânj előzetes letartóztatását
2025. július 15., kedd

Ideiglenes híddal teszik gördülékenyebbé a forgalmat a nagybányai körgyűrűn

A május végén részben beszakadt híd miatt jelenleg akadozik a közlekedés, sok tehergépkocsi kénytelen behajtani a városba.

Ideiglenes híddal teszik gördülékenyebbé a forgalmat a nagybányai körgyűrűn
2025. július 15., kedd

Őrizetben egy nő, aki a Maros megyei gyilkosnak adva ki magát az áldozat családját fenyegette

Hétfőn 24 órára őrizetbe vettek egy, a Beszterce-Naszód megyei Kolozsnagyidán élő, 24 éves nőt számítógépes bűncselekmény és fenyegetés miatt, az ügy a volt élettársát megölő és a házát rágyújtó Maros megyei férfi ügyéhez kapcsolódik.

Őrizetben egy nő, aki a Maros megyei gyilkosnak adva ki magát az áldozat családját fenyegette
2025. július 15., kedd

Román nyelvűre cserélték két bánsági település kétnyelvű helységnévtábláját, panaszt nyújtottak be miatta

Kizárólag román nyelvűre cserélték két Temes megyei település, Magyarszentmárton és Szerbszentmárton eddig kétnyelvű helységnévtábláját.

Román nyelvűre cserélték két bánsági település kétnyelvű helységnévtábláját, panaszt nyújtottak be miatta
2025. július 15., kedd

Humor a pedagógiában – erről is előadás hangzott el a Bolyai Nyári Akadémia megnyitóján

Ünnepélyesen megnyitották a 33. Bolyai Nyári Akadémiát (BNYA) Szovátán, a Teleki Oktatási Központban hétfőn – közölte a szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).

Humor a pedagógiában – erről is előadás hangzott el a Bolyai Nyári Akadémia megnyitóján
2025. július 14., hétfő

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét

Restaurálják Brassó egyik fontos műemlékét, a Posztókészítők bástyáját – közölte a város önkormányzata.

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét
2025. július 14., hétfő

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)

Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével.

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)