Amit meghagynak a farkasok – Kalotaszegi riport az állattartók kiúttalanságáról (Videó)

A szarvaival védekező szürke marha eszén is túljár a farkas

A Nádas menti kalotaszegi falvakban az elmúlt két-három évben egyre elviselhetetlenebbé vált a farkasok támadása: szinte nincs olyan gazda, akinek a juh- vagy szarvasmarha-állományát ne dézsmálták volna meg a vadak. Kovács Levente nehezen mondja ki a szörnyű számot, de tavaly ősz óta mintegy ötven borját veszítette el. A párnapos állatokból rendszerint semmi nem marad: két-három farkas elhurcolja, és a tehén kétségbeesett kereséséből lehet rájönni, mi történt. Csak a nagyobb borjakból marad némi bizonyíték, a fülszám, csont-, és bőrdarabok.

Valójában a szürkemarha-tehenek borjaiból a legkisebb a veszteség, mert a farkasok közeledtére az anya- és apaállatok körbeállnak a legelőn, a borjak pedig a kör közepébe, biztonságos helyre menekülnek. A vadak nem merik megközelíteni a tehéncsordát, a védekező tehenek pillanatok alatt felöklendezik a támadókat. A szürkemarha-csordánál a farkas ravasz cselhez folyamodik: nyáridőben meglesi, ha a borjak elkalandoznak az anyjuktól, és bokor, vagy fa árnyékában pihennek. A legelésző tehén figyelmét kijátszva ilyenkor lecsapnak a borjúra, és mire az anyja feleszmél, a kicsinyét megölik.

Buszsofőrként kezdte, szarvasmarhatartóként folytatja

A korábban autóbuszsofőrként a Kolozsvár–Budapest nemzetközi járatokon dolgozó Kovács Levente bő tíz évvel ezelőtt kötelezte el magát az állattartás mellett, mert megunta az állandó éjszakázással járó fárasztó munkáját.

Kezdetben juhászattal kezdte, majd 2019-ben váltott. ,,Turistákat szállítottam a Hortobágyra, akkor láttam közelről a magyar szürke marhát. Annyira lenyűgöztek, megtetszett az állomány, hogy eldöntöttem, ilyen tenyészállatokat vásárlok” – foglalja össze a váltás előzményét a kalotaszegi gazda.

Egyik ismerősével közösen akarta megvenni az eladásra kínált 110 tenyészállatot, de az utolsó pillanatban derült ki, hogy a másik erdélyi vásárló visszalépett, így neki kellett kifizetnie a teljes vételárat. Minden megtakarított pénzüket beleölte, de bevallása szerint nem bánta meg, örül, hogy belevágott, mert igazi szenvedélyévé vált a tehenészet.

Miközben a gazda a szeme sarkából folyamatosan a tehenek és a két bika viselkedését figyeli, nehogy valamelyik állat felénk szaladjon – a borjaikat védelmező tehenek néha kiszámíthatatlanok –, az állatok tartáskörülményeiről beszél.

Vendéglátónk szerint a vadkár sem jelentene akkora gondot, ha lenne pásztor az állatok őrzésére, de ez ma már utópiának tűnik. Aki szarvasmarhatartással foglalkozik, az rendszerint villanypásztorral őrzött legelőkön tartja állatait, és naponta egyszer jön ki az állományához, amit a vad is érzékel.

,,Nem lehet megbízható állatpásztort találni, olyant, aki egy üveg pálinkáért ne adja el a gazda borját, másrészt a farkas ellen nem létezik villanypásztor, a vad átbújik a drótok alatt, vagy átugorja. A juhászkutyákkal megerősített pásztori őrizet volna a megoldás, de ez napjainkban már csak juhnyájaknak jut ki, oda is nagyon nehéz embert találni” – tárja szét a kezét a férfi.

Kovács Levente visszatér traktorához, hogy az épülő Kolozsvár–Nagyvárad új vasútvonal melletti takarmányföldjein befejezze a kaszálást.

Távozásunkkor még egyszer végigpásztázzuk a békésen legelésző, hatalmas szarvú tehéncsordát, közben a szomszédos legelőrészből juhnyáj pásztorkutyái közelednek felénk. A juhászat némileg szerencsésebb helyzetben van, mert a farkasok ellen a kutyák több védelmet nyújtanak, de a gazdák szerint a kalotaszegi juhnyájakat is megdézsmálja a ragadozó. Kovács Levente kimondottan örül a szomszédos juhász társaságának, mert legalább van, aki napközben ránéz a teheneire.

korábban írtuk

Az erőltetett villanypásztor helyett radikálisabb megoldásokat sürgetnek a vadkárok megfékezésére

A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.

korábban írtuk

A környezetvédelmi ügynökségek „szeszélyén” múlik a gazdák vadkár utáni kártalanítása

Erdély különböző megyéiben eltérő módon viszonyulnak a vadkárok kifizetéséhez a környezetvédelmi ügynökségek. Miközben egyes megyékben minden segítséget megadnak, máshol bürokratikus intézkedésekkel tesznek keresztbe a mezőgazdasági termelőknek.