Szürke marha tehén a borjával. Az őshonos magyar szarvasmarha-fajta jobban védekezik a ragadozók ellen
Fotó: Oláh-Badi Levente
Magyar szürke marhát és francia húshasznosítású teheneket tartó mákófalvi gazda kongatta meg az elmúlt hetekben a vészharangot a kalotaszegi falvak legelőin kíméletlen öldöklést végző farkasok miatt. Az állományából egy év alatt mintegy ötven borjat elpusztító farkasfalkák kártétele után még nem kapott pénzt, de sok reményt nem is fűz az állami kártérítéshez. A tíz éve állattenyésztéssel foglalkozó gazdát videós összeállításban is megszólaltatjuk.
2024. szeptember 05., 19:002024. szeptember 05., 19:00
2024. szeptember 07., 11:262024. szeptember 07., 11:26
Kiégett, száraz mezőn keresztül közelítünk Kovács Levente mákófalvi szarvasmarhatartó gazda villanypásztorral körbekerített, százhektáros legelőjéhez Magyargorbó határában. A kalotaszegi gazda négy helyen is szabadtartásban tartja húshasznosítású teheneit, itt bérelt legelőrésze a legnagyobb.
Sokan Kovács Levente ,,vakmerőségéről” beszéltek, hiszen a vadóc természetű, őshonos magyar szarvasmarhafajta nehezen kezelhető jószág, felhizlalt borjait pedig Romániában nem szívesen vásárolják fel a a vágóhidak. A magyarországi éttermek kedvelt húsának számító szürke marhával csak mostanában barátkoznak az itteni húsfeldolgozók, de vendéglátóm nem emiatt búslakodik. Megfogalmazása szerint ,,ami borjat meghagynak a farkasok, azt eddig sikerült eladnia”. Legnagyobb gondja, baja a vadkár miatti nagy veszteség.
Kovács Levente mákófalvi állattartó gazda megkedvelte a ridegtartáshoz szokott, ,,vad" teheneket
Fotó: Oláh-Badi Levente
A Nádas menti kalotaszegi falvakban az elmúlt két-három évben egyre elviselhetetlenebbé vált a farkasok támadása: szinte nincs olyan gazda, akinek a juh- vagy szarvasmarha-állományát ne dézsmálták volna meg a vadak. Kovács Levente nehezen mondja ki a szörnyű számot, de tavaly ősz óta mintegy ötven borját veszítette el. A párnapos állatokból rendszerint semmi nem marad: két-három farkas elhurcolja, és a tehén kétségbeesett kereséséből lehet rájönni, mi történt. Csak a nagyobb borjakból marad némi bizonyíték, a fülszám, csont-, és bőrdarabok.
neki pedig nincs ideje arra, hogy olykor napokig keresse a bizonyítékokat árkon-bokron át a közeli erdőben, vagy a szomszédos legelőkön. Az igazi megoldást abban látja, ha a farkasállományt lehetne szabályozni, hogy az állattartó gazdák végre nyugodtan dolgozhassanak.
Szétmarcangolt tetem. A szürkemarha borjak is áldozatul esnek
Fotó: Kovács Levente
Valójában a szürkemarha-tehenek borjaiból a legkisebb a veszteség, mert a farkasok közeledtére az anya- és apaállatok körbeállnak a legelőn, a borjak pedig a kör közepébe, biztonságos helyre menekülnek. A vadak nem merik megközelíteni a tehéncsordát, a védekező tehenek pillanatok alatt felöklelik a támadókat. A szürkemarha-csordánál a farkas ravasz cselhez folyamodik: nyáridőben meglesi, ha a borjak elkalandoznak az anyjuktól, és bokor, vagy fa árnyékában pihennek. A legelésző tehén figyelmét kijátszva ilyenkor lecsapnak a borjúra, és mire az anyja feleszmél, a kicsinyét megölik.
ezért a legelőn megellő borjakból jóval nagyobb a veszteség. A magára hagyott állatokat a közelben ólálkodó farkasok kiszaglásszák, és elhurcolják, az áldozatokból semmi nem marad” – összegzi a szomorú látleletet a mákófalvi gazda.
A juhászkutyák némi védelmet jelenthetnek az elszaporodott ragadozók ellen
Fotó: Oláh-Badi Levente
A korábban autóbuszsofőrként a Kolozsvár–Budapest nemzetközi járatokon dolgozó Kovács Levente bő tíz évvel ezelőtt kötelezte el magát az állattartás mellett, mert megunta az állandó éjszakázással járó fárasztó munkáját.
Kezdetben juhászattal kezdte, majd 2019-ben váltott. ,,Turistákat szállítottam a Hortobágyra, akkor láttam közelről a magyar szürke marhát. Annyira lenyűgöztek, megtetszett az állomány, hogy eldöntöttem, ilyen tenyészállatokat vásárlok” – foglalja össze a váltás előzményét a kalotaszegi gazda.
Egyik ismerősével közösen akarta megvenni az eladásra kínált 110 tenyészállatot, de az utolsó pillanatban derült ki, hogy a másik erdélyi vásárló visszalépett, így neki kellett kifizetnie a teljes vételárat. Minden megtakarított pénzüket beleölte, de bevallása szerint nem bánta meg, örül, hogy belevágott, mert igazi szenvedélyévé vált a tehenészet.
Békésen legelésző marhacsorda Magyargorbó határában
Fotó: Oláh-Badi Levente
Miközben a gazda a szeme sarkából folyamatosan a tehenek és a két bika viselkedését figyeli, nehogy valamelyik állat felénk szaladjon – a borjaikat védelmező tehenek néha kiszámíthatatlanok –, az állatok tartáskörülményeiről beszél.
Szemben a húshasznosítású nyugati fajtákkal, amelyek számos kezelést, és bővebb takarmányozást igényelnek.
Az állatok körül olálkodó farkas a megfelelő pillanatot várja, hogy lecsaphasson
Fotó: Kovács Levente
Vendéglátónk szerint a vadkár sem jelentene akkora gondot, ha lenne pásztor az állatok őrzésére, de ez ma már utópiának tűnik. Aki szarvasmarhatartással foglalkozik, az rendszerint villanypásztorral őrzött legelőkön tartja állatait, és naponta egyszer jön ki az állományához, amit a vad is érzékel.
,,Nem lehet megbízható állatpásztort találni, olyant, aki egy üveg pálinkáért ne adja el a gazda borját, másrészt a farkas ellen nem létezik villanypásztor, a vad átbújik a drótok alatt, vagy átugorja. A juhászkutyákkal megerősített pásztori őrizet volna a megoldás, de ez napjainkban már csak juhnyájaknak jut ki, oda is nagyon nehéz embert találni” – tárja szét a kezét a férfi.
Kovács Levente visszatér traktorához, hogy az épülő Kolozsvár–Nagyvárad új vasútvonal melletti takarmányföldjein befejezze a kaszálást.
Borjúmaradványok egy vadtámadás után. A bizonyítékok ellenére is nehéz kártérítéshez jutni
Fotó: Kovács Levente
Távozásunkkor még egyszer végigpásztázzuk a békésen legelésző, hatalmas szarvú tehéncsordát, közben a szomszédos legelőrészből juhnyáj pásztorkutyái közelednek felénk. A juhászat némileg szerencsésebb helyzetben van, mert a farkasok ellen a kutyák több védelmet nyújtanak, de a gazdák szerint a kalotaszegi juhnyájakat is megdézsmálja a ragadozó. Kovács Levente kimondottan örül a szomszédos juhász társaságának, mert legalább van, aki napközben ránéz a teheneire.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
Erdély különböző megyéiben eltérő módon viszonyulnak a vadkárok kifizetéséhez a környezetvédelmi ügynökségek. Miközben egyes megyékben minden segítséget megadnak, máshol bürokratikus intézkedésekkel tesznek keresztbe a mezőgazdasági termelőknek.
Marosvásárhelynek van egy sajátos lelkülete, tartása és arra tanít, hogy ki kell állni a közösségért – hangoztatta Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő pénteken Marosvásárhelyen a 12. Vásárhelyi Forgatagon.
A marosvásárhelyi tanács pénteki rendkívüli ülésén belefoglalták a város 2025–2026-os tanévre érvényes iskolahálózatába a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot. Az új iskola igazgatójává Tamási Zsoltot nevezték ki.
Szeptember 1-jétől átfogó felújítási munkálatok miatt bezárják a nagyközönség előtt a csucsai Goga és Ady-múzeumot, amely várhatóan csak 2028 végén nyitja meg újra kapuit.
Sepsiszentgyörgyön augusztus 28–30. között zajlik az első MindFormers fesztivál, amely a tudomány, a művészet és a közösségi alkotás találkozási pontját kívánja megteremteni.
Háztetőmunkálatokat végző Maros megyei csalókat vett őrizetbe a Fehér megyei rendőrség. A két férfi házról házra járva vélhetően több személyt is becsapott.
Támogatja a Kolozs megyei önkormányzat a Mária-út népszerűsítését, a megyei tanács pénteki ülésén jóváhagyta a partnerségi megállapodást Kolozs megye és a Mária-út Egyesület Kolozs megyei fiókja között.
Aláírta Daniel David oktatási miniszter a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceum állami felekezeti iskolaként való létrehozásáról szóló rendeletet. A miniszteri rendelet kimondja, hogy már a hamarosan kezdődő 2025–2026-os tan&
Mérföldkőhöz érkezik a több mint két éve működő Brassói Nemzetközi Repülőtér, ahol immár az 500 ezredik utas fog landolni szeptember elsején.
Halálos balesetet okozott egy ittasan és eltiltás hatálya alatt vezető férfi péntekre virradóra a Kolozs megyei Felsőkosályon (Rugășești).
Egy ember meghalt, hárman pedig megsérültek egy csütörtök esti balesetben a Maros megyei Maroskecén.
1 hozzászólás